A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20345/2018/8. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 6. §, 339. §, (1) bek., 349. §, (1) bek.] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24990/2016/27., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20345/2018/8.*, Kúria Pfv.20092/2019/4.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf....../2018/8.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Varga Ügyvédi Iroda (....., ügyintéző: Dr. Varga Balázs ügyvéd) által képviselt felperes neve (....) felperesnek a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: Dr. Kovács Orsolya ügyvéd) által képviselt alperes neve alperes ellen kártérítés iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék által 2018. február 2. napján meghozott 27.P....../2016/27. számú ítélete ellen a felperes részéről 29. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 500.000 (Ötszázezer) forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget.

Köteles a felperes külön felhívásra 2.500.000 (Kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket megfizetni a alperes neve nak.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.587.500 forint perköltséget, valamint külön felhívásra a alperes neve nak 1.500.000 forint meg nem fizetett illetéket.

Az ítélet tényállása szerint a felperesi gazdasági társaság 1991 óta szerencsejáték szervező tevékenységet folytat, játéktermekben pénznyerő automatákat (PA) működtetett. A felperes 2008-2009-ben több PA-t vásárolt és azokat játéktermeiben üzemeltette.

Tényként állapította meg azt is, hogy dr. L.J. országgyűlési képviselő 2010. november 22-én "Miért nem érdekli az államot a pénznyerő automatákból származó bevétel, illetve hova tűntek és kinél landoltak a pénznyerő automatákból származó milliárdok?" címmel kérdést intézett a miniszterelnökhöz amelyben arra is utalt, hogy a pénznyerő automatákat manipulálják így azok üzemeltetői adócsalással jutnak jelentős haszonhoz.

Ismertette továbbá, hogy az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló, 2011. november 30-án hatályba lépő 2011. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) jelentős mértékben megemelte a pénznyerő automaták működtetését terhelő adóterheket - ötszörösére, gépenként 100.000 forintról 500.000 Ft-ra növelte -, valamint százalékos mértékű adót is bevezetett. Az adóemelés váratlanul érte az automatákat üzemeltető vállalkozásokat, mert a szerencsejátékot üzemeltetők érdekvédelmi szervezetével is egyeztetett törvényjavaslat az adó 125.000 Ft-ra történő emelését irányozta elő. A törvénymódosítás parlamenti vitája során azonban a képviselői felszólalás következtében került sor a tervezett mértéket többszörösen meghaladó adóemelésre. A Módtv1. az adó emelésen túl lefektette a pénznyerő automaták szerver alapú működtetésének alapelveit is.

A 2012. október 10. napján kihirdetett 2012. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) módosította a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényt, a pénznyerő automaták kaszinón kívüli működtetését teljes egészében betiltotta, az automaták működési engedélyét bevonta, melynek következtében a működtetési engedélyeket az üzemeltetőknek 15 napon belül be kellett szolgáltatniuk az engedélyező hatóságnak.

A fenti előzmények után benyújtott keresetében a felperes elsődlegesen a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésére alapított kártérítés, másodlagosan a Ptk. 349. § (1) bekezdésén alapuló államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése címén kérte az alperes kötelezését a Ptk. 355. §-a szerinti kárai megfizetésére. Mindösszesen 40.877.085 forint tényleges kár, elmaradt haszon, költség és kamatai, továbbá 1.000.000 forint nem vagyoni kár megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Kárait az alábbiakban jelölte meg:

- A Módtv1. hatálybalépését követően 10 játékterem és 19 pénznyerő automata működtetésének megszüntetésére, illetve szüneteltetésére kényszerült, a Módtv2. rendelkezései következtében a készülékek további üzemeltetésének lehetőségétől is elesett, erre tekintettel a pénznyerő automaták és alkatrészeik elértéktelenedése miatt összesen 5.854.075 forint kár érte, mely összeg és 832.075 forintnak megfelelő késedelmi kamata, összesen 6.682.732 forint megfizetésében kérte az alperes marasztalását.

- A jogellenes alperesi jogalkotás következtében a pénznyerő automaták továbbüzemeltetésének hasznától elesett, amelyeket az adóemelés miatt a működésből kivonni kényszerült és a betiltás miatt már nem tudott működtetni, ezért elmaradt haszon címén 9.156.404 forint és ezen összeg 1.620.007 forintnak megfelelő késedelmi kamata, azaz összesen 10.776.411 forint megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

- Az uniós joggal ellentétes Módtv1.-gyel ok-okozati összefüggésben felmerült kárát - az adóemelésben tervezett 125.000 forint és a ténylegesen megállapított 500.000 Ft mértéke közötti különbséget - 19.582.672 forintban és ezen összeg 3.751.746 forintnak megfelelő kamatában összesen 23.336.418 forintban jelölte meg, és ennek megfizetésére kérte az alperes kötelezését.

- A működésből év közben kivont pénznyerő automaták egész évre befizetett igazgatásszolgáltatási díja időarányos része - 68.440 forint - és ezen összeg kamatai - 9.084 forint - azaz összesen 77.524 forint megfizetésére is kérte az alperes kötelezését.

- A fentieken túl 1.000.000 forint nem vagyoni kárigényt formált, mert állítása szerint a felperes és ügyvezetőjének, valamint családtagjainak és a vállalkozás alkalmazottainak emberi méltóságát sértette a miniszterelnök felé intézett kérdésbe burkolt azon állítás, amely azt a látszatot keltette, hogy a pénznyerő automaták üzemeltetése során jelentős eltitkolt jövedelmek léteznek, az üzemeltetők adót csalnak és manipulációik a játék tisztaságát veszélyeztetik.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a magyar jog alapján az alperes jogalkotói tevékenysége teljes immunitást élvez, az uniós jog pedig tagállamon túlnyúló elem hiányában nem alkalmazható. Alkalmazhatósága esetében is az lenne azonban megállapítható, hogy a sérelmezett törvények összhangban állnak a közösségi joggal.

Az elsőfokú bíróság a keresetet nem találta alaposnak. Határozatát a Ptk. 75. § (1) bekezdésre, 76. §-ára, 78. § (1) bekezdésére, 339. § (1) bekezdésére, 349. § (1) bekezdésére, az 1/2014. számú Polgári Elvi Döntésre, az EBH.1999.14. számú jogesetre, az EUMSZ 56. Cikkére, az Alkotmánybíróság 26/2013.(X.4.) sz. határozatában foglaltakra és a PJD2017. 5. számú határozatra alapította.

A felperes magyar jogra alapított kártérítési igényét nem találta teljesíthetőnek, mert álláspontja szerint a hazai jog alapján a jogalkotó tevékenysége polgári jogi szempontból teljes immunitást élvez, azaz a jogalkotási tevékenység polgári jogi kártérítési kötelezettséget nem keletkeztet. Hangsúlyozta, hogy a felperes által sérelmezett jogszabályok egyértelműen normatív tartalmú általános hatályú szabályok, következésképpen a Módtv1. és Módtv2. meghozatalában megtestesülő alperesi jogalkotással összefüggésben az alperes kártérítési felelőssége nem áll fenn. A jogalkotó kártérítési felelőssége csak diszfunkcionális jogalkotás alkotmánybírósági megállapítása mint többlet tényállási elem esetén merülhetne fel az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, ami a perbeli tényállás mellett kizárt. Jóllehet a alperes neve a mai napig nem tett eleget az Alkotmánybíróság 26/2013.(X.4.) számú határozatában foglaltak szerinti, a Módtv2.-re vonatkozó alkotmányossági elvárásoknak - a határozat 168., 196. és 199. pontjában foglaltak ellenére nem hozott törvényt a kártalanításra -, ez azonban önmagában nem elégséges az alperes polgári jogi kártérítési felelősségének megállapításához.