A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.131/2015/14. számú határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 78. §, 233. §, 256/A. §, 2012. évi I. törvény (Mt.) 7. §, 12. §, 64. §, 66. §, 78. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:52. §] Bírók: Czigány Béláné, Guba Veronika Rita, Harsányi Ágnes Edit

34.M. 131/2015/14.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság Dr. Bihari István Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe) és dr. Téglási András (jogi képviselő címe) hozzátartozói meghatalmazott által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Aparácz, Siller és Tóth Ügyvédi Iroda (jogi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei és sérelemdíj iránt indult munkaügyi perében nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek bruttó 200 000,- (kétszázezer) forint perköltséget.

A felmerült eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a Fővárosi Törvényszékhez címezve a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál lehet 3 példányban előterjeszteni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, amennyiben a fellebbező fél a fellebbezéssel egyidejűleg a tárgyalás tartását nem kéri, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

INDOKLÁS

A bíróság a felek nyilatkozatai, a felperes személyes előadása, 1.sz. és 2.sz. tanúk vallomása és a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Felperes határozatlan idejű munkaviszonya alperes jogelődjénél, majd az alperesnél jogfolytonosan 1975. szeptember 15. napjától kezdődően állt fenn. Munkaköre 2008. évig beszállító felügyelő és oktatásszervező volt, majd kizárólag beszállító felügyelő munkakörre szűkült. Havi bruttó személyi alapbére 386 700 forint volt.

Alperes 2012. évtől kezdődően komoly anyagi nehézségekkel küszködött, melynek felszámolása érdekében csoportos létszámleépítés megvalósításába kezdett. Az alperesi munkáltató a végrehajtása során kikérte a területi vezetők véleményét arra nézve, hogy hány főből és kikből áll az a minimális létszám, amellyel a feladatellátás még megoldható az általuk irányított szervezeti egységen belül. A felperes beosztási helye, a ... Központ vonatkozásában 1.sz., minőségügyi igazgató nevezte meg azon személyeket, akik munkáját semmi esetre sem tudja mellőzni. Ebbe a körbe a felperes nem esett bele. Mindennek folyományaként közölték a felperessel a csoportos létszámcsökkentésről szóló tájékoztatást. Ekkor merült fel annak lehetősége is, hogy esetlegesen sor kerülhet a felperes korkedvezményes nyugdíjazására, melyre azonban jogszabályváltozás folytán utóbb mégsem került sor. A felperes korai nyugdíjazása és elbocsátása ekkor egyaránt elmaradt.

2014. évre az alperes pénzügyi helyzete kritikussá vált, mely körülmény általánosan ismert volt a munkavállalói kollektíva körében is. 2014 novemberében ügyvezető váltás történt. Az új ügyvezető, 3.sz. új stratégiákat vezetett be, melynek részeként ismét célul tűzte ki a költségcsökkentést és a létszámracionalizálást. A megvalósítást egy team dolgozta ki, amely visszanyúlt a 2012. évi területi vezetők javaslataihoz, így egyebek mellett a felperes közvetlen felettesének véleményéhez is. 1.sz. a hozzá érkezett megkeresésre azt a választ adta, hogy továbbra is fenntartja a korábbi javaslatában foglaltakat.

A létszámleépítés több hullámban valósult meg. Elsőként a próbaidejüket töltő és a nyugdíjas munkavállalókat küldték el.

Alperes a következő hullámban, a 2014. december 17. napján közölt felmondással megszüntette 11 másik munkavállaló mellett a felperes munkaviszonyát is. Az elbocsátott dolgozók közül egyedül a felperes volt védett korban, amely körülményről az alperes tudomással bírt. Alperesnél azonban a felmondás közlésekor a felperes által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör nem volt, így munkakör felajánlási kötelezettség nem terhelte.

A felmondás indokolása szerint az alperes a költségek csökkentése és a hatékonyság növelése érdekében döntést hozott, amely folyamat átszervezéseket, munkakörök megszüntetését, illetve munkavállalók munkaviszonyának megszüntetését eredményezi. A döntés a felperes szakterületét és munkakörét is érintette. A felmondás a felperes védett korával összefüggésben külön, személyre szabott nyilatkozatot nem tartalmazott, az átadott okirat a munkaviszony megszüntetésének indokain túlmenően a felmondási tilalmakra vonatkozó sablonnyilatkozatokat tartalmazott. Ezek között szerepelt egyebek mellett az is, hogy "a rám irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt több, mint 5 év elteltével töltöm be."

Felperes a felmondás közlésekor jelezte, hogy védett korban van. A jelen lévő 4.sz., HR dolgozó erre közölte a felperessel, hogy húzza alá a rá leginkább vonatkozó sablonnyilatkozati részt. Felperes ennek oly módon tett eleget, hogy a szövegrész aláhúzása mellett feltüntette születési dátumát.

A felmondás közlése körülbelül fél órán keresztül, nyugodt körülmények között, békés hangvétel mellett zajlott. Felperes még két napot dolgozott az alperesnél, a 90 napos felmondási idő még fennmaradó részére az alperes mentesítette a munkavégzés alól. A felperes munkaviszonya 2015. március 17. napján szűnt meg.

A felperes munkaviszonyának megszüntetését követően a ... Központ létszáma egy fővel csökkent, a felperes munkaköri feladatait pedig szétosztották a ... Központ dolgozói, 1.sz. igazgató, 5.sz. és 6.sz. között.

* * *

Felperes a munkaviszonya jogellenes megszüntetésére hivatkozással törvényes határidőn belül keresetet terjesztett elő, melyben a bruttó 386 700 forint összegű távolléti díjával számolt elmaradt munkabére, 287 099 forint cafeteria juttatás, 837 480 forint 40 éves jubileumi jutalom és 500 000 forint sérelemdíj, valamint ezen tőkeösszegek után az esedékességtől a kifizetés napjáig járó késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A jogellenességet elsődlegesen abban jelölte meg, hogy az alperes nem tett eleget a munkakör felajánlási kötelezettségének, ezzel összefüggésben állította, hogy a felmondás közlésekor alperes még nem volt tudatában védett korának, csak a perben utólagosan kívánta lepapírozni, hogy a szükséges munkakör megvizsgálási kötelezettségének eleget tett. Másodlagosan vitatta a felmondás világosságát, valóságát és okszerűségét is. Hivatkozott továbbá arra, hogy az alperesnek a PART 145-os utasítás kötelező rendelkezésénél fogva fenn kellett tartania a beszállító felügyelői munkakört, így a munkakört nem szüntethette volna meg. A jogellenesség körében az egyenlő bánásmód követelményének megsértésére is hivatkozott, legvégül pedig a joggal való visszaélés körében fejtette ki érvelését.