A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20756/2009/10. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 213. §, 239. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 310. §, 339. §, 352. §, 355. §, 424. §] Bírók: Molnár Ambrus, Németh László, Szűcs József

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.756/2009/10.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Nagy N. Károly ügyvéd által képviselt I-XIV. rendű felpereseknek, a dr. Hortoványi András ügyvéd által képviselt alperes ellen, az alperes pernyertessége érdekében fellépő Kelemenné dr. Vízi Klára jogtanácsos majd később dr. Csuka György ügyvéd által képviselt beavatkozó közreműködése mellett, kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság 2009. február 27. napján meghozott, 2.P.28.315/2004/39. számú ítélete ellen, a felperesek részéről 41. és 42. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletének fellebbezéssel meg nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit pedig részben megváltoztatja, és az

alperes marasztalását a VI. rendű felperes javára 250.064 (kettőszázötvenezer-hatvannégy) forinttal - a jogerőre emelkedett részt is magában foglalóan -, 633.104 (hatszázharmincháromezer-száznégy) forintra és kamataira, továbbá 73.986 (hetvenháromezer-kilencszáznyolcvanhat) forint első fokú perköltségre felemeli, részben pedig, az I-V. rendű, VII., VIII. rendű és X-XIV. rendű felperesek kártérítési igénye tekintetében hatályon kívül helyezi és ez utóbbi keretben az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a VI. rendű felperesnek 15 napon belül 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési eljárás költségeit az I-V. rendű, VII., VIII. rendű és X-XIV. rendű felperesek javára 984.000 (kilencszáznyolcvannégyezer) forintban, míg a beavatkozó javára 250.000 (kettőszázötvenezer) forintban állapítja meg.

A részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A VI. rendű és IX. rendű felperesek bérleti szerződést kötöttek az alperes tulajdonában álló helyiségekre. A IX. rendű felperes az alperes hozzájárulásával hangszerek tárolására próbaterem céljára ellenérték nélkül rendelkezésére bocsátotta az általa bérelt helyiséget az I-V. rendű, továbbá VII., VIII., X-XIV. rendű felpereseknek. A bérelt helyiségekben tűz ütött ki, amelyben a felperesek ingóságai megsemmisültek.

A felperesek keresetükben az ezzel összefüggésben felmerült káruk megtérítésére kérték kötelezni az alperest.

Az alperes és a beavatkozó ellenkérelmében a VI. rendű felperes tekintetében 383.040 Ft-ot, a IX. rendű felperes tekintetében 601.501 Ft-ot meghaladóan a kereset elutasítását kérte. A további felperesek vonatkozásában arra hivatkozott, hogy nem állnak jogviszonyban, és az sem bizonyított, hogy a felperesek által megjelölt hangszerek a perbeli helyiségben voltak, továbbá tulajdonjoguk is vitás.

Az elsőfokú bíróság ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a VI. rendű felperesnek 383.040 Ft-ot és kamatait, míg a IX. rendű felperesnek 606.881 Ft-ot és kamatait. Az ezt meghaladó keresetet elutasította. Úgy foglalt állást, hogy a VI. és IX. rendű felperesekkel szemben a bérleti szerződésre figyelemmel a Ptk. 424. § (1) bekezdése alapján áll fenn az alperes kártérítési felelőssége, a további felperesekkel szemben azonban jogviszony hiányában kárfelelőssége nem áll fenn. A másodlagos jogcímen megjelölt Ptk. 352. § (1) bekezdését azért nem találta alkalmazhatónak, mert a bírói gyakorlat az ott írt hiányosságokon korlát, hófogórács hiányát, esetleg törött lépcsőt ért, s e jogszabályi rendelkezés olyan mértékű kiterjesztő értelmezésének nincs helye, amely szerint a vízvezeték fűtőszálának megsérülését ilyen hiányosságokként lehetne minősíteni. Rámutatott még az elsőfokú bíróság, hogy az I-V., VII., VIII., valamint X-XIV. rendű felperesek nem bizonyították, hogy azok a vagyontárgyak, amelyek megsemmisülését állították, ténylegesen a perbeli helyiségekben voltak, ezen túlmenően a II., III., és XII. rendű felperesek nem igazolták, hogy tulajdonukban álltak a kérdéses berendezések, hangszerek. A XII. rendű felperes pedig nem bizonyította sem az iratok tárolására való jogosultságát, sem pedig a nyomtatványoknak a helyiségben történő tárolását. Rámutatott még, hogy a II., III., VI., és IX. rendű felperesekhez tagként tartoznak a magánszemély további felperesek, és az sem tisztázott, hogy az egyes hangszerek a tagok, vagy a jogi személyek tulajdonában álltak. A VI. rendű felperest megillető kártérítés összegét a szakvélemény alapján állapította meg azzal, hogy 383.040 Ft-ot meghaladóan a VI. rendű felperes nem jogosult a kártérítésre, mert nem érvényesítheti a VII. rendű felperes esetleges kárát. A IX. rendű felperest megillető kártérítési összeget a kereseti kérelem keretei között a kárszakértői vélemény alapján állapította meg.

Az ítélet ellen az I-VIII., és X-XIV. rendű felperesek terjesztettek elő fellebbezést, amelyben az ítélet részbeni megváltoztatását, keresetük teljesítését kérték. Az I-V. rendű, VII-VIII. rendű, és X-XIV. rendű felperesek annak megállapítása miatt támadták az elsőfokú bíróság döntését, hogy velük szemben az alperest nem terheli kártérítési felelősség, míg a VI. rendű felperes azt sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság csupán részben kötelezte az alperest a kárának megtérítésére. Kifejtették, az alperes azáltal, hogy a IX. rendű felperes kérésére hozzájárulást adott a helyiségnek más részére történő használatba adására, az I-V. rendű, VII-VIII. rendű és X-XIV. rendű felperesek szívességi használókká váltak a perbeli ingatlanban. Emellett a Ptk. 352. §-a alapján fennáll velük szemben az alperes kártérítési felelőssége. Rámutatott, hogy a tűzesetet kiváltó fűtőszál az épület tartozéka, annak meghibásodásával összefüggésben az alperes karbantartási kötelezettsége elmulasztása miatt keletkezett kár megtérítésére bérleti, vagy használati jog hiányában is köteles az alperes. Hangsúlyozták, nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy a károsultak rendelkeztek-e vagyontárgyaikra biztosítással, továbbá nem merült fel perbeli adat, hogy a felperesek a tűzvédelmi szabályokat megszegték volna. Álláspontjuk szerint a Ptk. 352. § (1) bekezdésében írt objektív felelősség alapján az alperes kártérítésre köteles. Sérelmezték a felperesek annak megállapítását is, miszerint nem bizonyították, hogy a vagyontárgyaik a perbeli helyiségben vannak. Előadták, hogy a pert megelőzően a kárt az alperesnél bejelentették, aki a kártérítési felelősségét nem tette vitássá, és a kár összegét sem kifogásolta. Csupán a perbeli védekezés volt ezzel a korábbi álláspontjával ellentétes. Kiemelték, hogy az alperes a pert megelőző elismerését követően a vagyontárgyak maradványait eltakarította, ily módon elzárva a felpereseket a helyiségben volt vagyontárgyak körének bizonyításától. A VI. rendű felperes a pert megelőzően beszerzett szakvélemény, valamint selejtezési jegyzőkönyv figyelmen kívül hagyását sérelmezte a kár mértékének megállapítása körében. Emellett arra hivatkozott, hogy önmagában az a körülmény, hogy a VI. rendű felperes nevére kiállított számlán feltűntették képviselőjének a VII. rendű felperesnek a nevét is, nem teszi mellőzhetővé annak megállapítását, hogy az eszköz a VI. rendű felperes tulajdonában állt.