A Kúria Kfv.35041/2017/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §, (1) bek., Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk (1) bek.] Bírók: Bucskó István, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Az adólevonási jog nem gyakorolható, ha az annak alapjául szolgáló számlák azért hiteltelenek, mert a számlában szereplő gazdasági események megvalósultak, de azokat nem a számlakibocsátó végezte el.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.35.041/2017/8.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Bucskó István bíró

A felperes: felperes neve (felperes címe)

A felperes képviselője: Dr. ... Ügyvédi Iroda

Az alperes: ...

Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 27.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. november 10-én kelt 5.K.27.424/2015/26. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.27.424/2015/26. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.000.- (kétszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 732.500.- (hétszázharminckétezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 1996-tól egyéni vállalkozóként tevékenykedett, 1997. február 20-ától Obsitos 97 Személy- és Vagyonvédelmi Vállalkozás Egyéni Cég néven folytatta tevékenységét. 2010. június 17-én alapította meg az ... Egyéni Céget, mely 2013. január 31-én Kft.-vé alakult át.

[2] Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél 2009-re bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett, melynek eredményeként meghozott határozatában a felperes terhére személyi jövedelemadó, százalékos egészségügyi hozzájárulás, magánszemélyek különadója és általános forgalmi adó adónemekben összesen 18.635.413.- forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg és kötelezte ezen összeg, valamint adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére. Az indokolás szerint a felperes a ... Bt. (a továbbiakban: Bt.) által a ... szám alatti telephely diszpécser központjának átalakításával összefüggésben kiállított 17 darab számlájához kapcsolódóan jogszerűtlenül helyezett levonásba 1.710.000.- forint áfát, mert a munkák ugyan elkészültek, de azokat nem a Bt. végezte el. A vállalkozási szerződés hiteltelen, bizonyítottan utólag gyártották, azzal a céllal, hogy lepapírozzák a számlákon szereplő gazdasági eseményeket. A teljesítési igazolások szintén nem tekinthetők hitelesnek.

[3] A felperes továbbá szintén jogellenesen helyezte levonásba a Bt. részéről takarítás, vagyonvédelmi rendszer telepítése, zöldterület kezelés és egyéb jogcímeken kiállított 57 darab számlában megjelölt általános forgalmi adót. A gazdasági események megtörténtek, de azokat nem a Bt. valósította meg. A vizsgált időszakban a Bt. nullás áfabevallásokat nyújtott be, alkalmazottai nem voltak, adófolyószámlája hátralékot mutatott. A Bt. egyik tulajdonosa elhunyt, másik tulajdonosának cégalapítási szándéka nem volt, havi 15.000.- forintot kapott Dr. ... (a továbbiakban: O.) a cégalapításért. A társaságot egy megállapodásra alapítottan O. irányította, a felperes vele volt kapcsolatban. A felperes a befogadott számlák vonatkozásában nem tett meg minden ésszerű intézkedést annak érdekében, hogy a jogügyletek ne vezessenek adókijátszáshoz. Az elsőfokú adóhatóság megállapította, hogy a felperes által igénybe vett szálláshely szolgáltatás, valamint a megvásárolt kandalló nem a vállalkozás adóköteles tevékenységét szolgálta, ezért a befogadott számlákban szereplő áfa nem levonható.

[4] A felperes fellebbezése folytán alperesi jogelőd (a továbbiakban: alperes) másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot az áfa és járulékai körében helybenhagyta, ezt meghaladóan annak rendelkezéseit megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot ebben a körben új eljárásra utasította. A jogerős határozat helybenhagyó rendelkezésével szemben a felperes keresetet terjesztett elő.

[5] A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 12.K.27.329/2013/11. számú ítéletében az alperesi határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte azzal az utasítással, hogy a helyes adóalannyal szemben folytassa le eljárását és hozza meg döntését. Az alperes felülvizsgálati kérelmét elbíráló Kúria a Kfv.V.35.294/2014/3. számú ítéletében az elsőfokú ítéletet eltérő indokolással hatályában fenntartotta. Kifejtette, hogy a 2010-ben alapított korlátolt felelősségű egyéni cég nem áll jogelőd- jogutód kapcsolatban az azt megelőzően működött egyéni vállalkozással, illetve egyéni céggel, ezért nincs jelentősége annak, hogy 2013. január 31-én még milyen átalakulásra került sor. Az új eljárásra előírta, hogy az alperesnek először abban a jogkérdésben kell dönteni, hogy a felperessel, mint adózóval szemben hozható-e 2009-re áfa adónemet érintő érdemi döntés, ha igen mely jogcímen, mely körülményekre alapítottan. Határozatát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 72. § (1) bekezdés e) pontjának, a jogvita eldöntésére irányadó egyéb eljárási, illetve anyagi jogi jogszabályoknak megfelelően kell meghoznia.

[6] Az új eljárás eredményeként az alperes a 2015. október 26-án kelt 1839687556. iktatószámú határozatában az elsőfokú határozatnak az általános forgalmi adó adónemre vonatkozó rendelkezéseit az azokhoz kapcsolódó adóbírság és késedelmi pótlék előírásokkal helybenhagyta. Kötelezte a felperest 7.325.000.- forint áfa, 3.662.500.- forint adóbírság és 2.678.885.- forint késedelmi pótlék megfizetésére. Az alperes a felperesi fizetési kötelezettség jogcímeként az egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evtv.) 15. § (1) bekezdésében határozta meg. Hangsúlyozta, hogy a perbeli számlákban szereplő gazdasági eseményeket nem a számlakibocsátó Bt. végezte el. A felperes által átadott íratok hiányosak, ellentmondásokat tartalmaznak, ez által nem tekinthető hiteles dokumentumoknak, mivel nem tanúsítják hitelt érdemlően a számlák szerinti gazdasági események megtörténtét. A Bt. feladata a számlák kiállítására korlátozódott. Megalapozottan rögzítette az elsőfokú hatóság, hogy a felperes nem tett meg minden ésszerű intézkedést az üzletkötései során. A meghatalmazás ismeretében a felperesnek a gazdasági életben szokásosnál is fokozottabb körültekintést kellett volna tanúsítani a számlák befogadásakor. A felperes fő tevékenységi köre őrzés- védelemre és takarításra terjed ki, a szálláshely szolgáltatásról és a kandalló beszerzéséről szóló számlák nem a felperes adóköteles gazdasági tevékenységéhez kapcsolódnak.