ÍH 2014.82 CSŐDEGYEZSÉG JÓVÁHAGYÁSÁNAK FELTÉTELEI

A csődegyezség ítélet hatályú, vagyis bírósági végrehajtás vagy felszámolási eljárás alapjául szolgálhat. Ezért a jóváhagyott egyezségből további bizonyítás nélkül, pontosan és egyértelműen megállapíthatónak kell lennie a fennmaradó követelés nagyságának, esedékességének, illetve a teljesítési feltételeknek. Nem felel meg az egyezség a törvényi előírásoknak, ha tartalma nem egyértelmű, az utólagos értelmezésre, magyarázatra szorul, esetleges végrehajtás vagy felszámolás kezdeményezése esetén a marasztalás összege nem állapítható meg, mert a benne szereplő számadatok pontatlanok, félreérthetőek, illetve az összegszerűség és a teljesítési feltétel tekintetében bizonytalanságot mutatnak [Cstv. 19-21. §]

Az elsőfokú bíróság végzésével az egyezségi megállapodás jóváhagyása iránti kérelmet elutasította és a csődeljárást megszüntette, valamint meghosszabbította a fizetési haladékot a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételi napját követő második munkanap 0 órájáig. A bíróság megállapította továbbá, hogy a vagyonfelügyelő megbízatása az ideiglenes vagyonfelügyelőre vonatkozó jogosítványokkal a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik.

A határozat indokolásából megállapíthatóan az adós 2013. január 9-én csődeljárás iránti kérelmet terjesztett elő, melynek alapján az F.-i Törvényszék a Cégközlönyben 2013. január 24-én közzétett végzésével elrendelte az adós csődeljárását és vagyonfelügyelőként a V. Könyvvizsgáló és Adószakértő Kft.-t jelölte ki. A bíróság az adóst megillető fizetési haladékot 240 napra, 2013. szeptember 20-ának 0 órájáig meghosszabbította. Az eljárás folyamán a vagyonfelügyelő eljárásával szemben több hitelező terjesztett elő kifogást, melyeket a törvényszék érdemben elbírált.

Az adós 2013. augusztus 21-én bejelentette a törvényszéknek, hogy 2013. augusztus 14-én csődegyezségi tárgyalást tartott, melyen a hitelezők az általa előterjesztett csődegyezségi javaslatot elfogadták. A törvényszék az ügyben hiánypótlást rendelt el, melynek mind az adós, mind a vagyonfelügyelő eleget tett. Az M. Kft. hitelező a csődegyezséggel kapcsolatosan észrevételt terjesztett elő, és annak végrehajthatatlanságára, illetve a Cstv. 20. § (2) bekezdésébe ütköző tartalmára hivatkozással kérte a csődegyezség jóváhagyására irányuló kérelem elutasítását.

Az eljáró törvényszék az adós egyezségi megállapodás jóváhagyása iránti kérelmét nem találta alaposnak. A Cstv. 21/A. § és 21/B. §-aihoz fűzött miniszteri indokolásra utalással hangsúlyozta, a törvény részletesen szabályozza, hogy mit és milyen formában kell írásba foglalni ahhoz, hogy a csődegyezség a törvényi követelményeknek megfeleljen, illetve mit kell a bíróság számára csatolni. Ha ugyanis az adós nem teljesíti az egyezségben foglaltakat, kérelem alapján helye van a fizetésképtelensége megállapításának. A törvényszék kitért arra, a törvény indokolása külön is kiemeli, hogy a felek a jóváhagyott egyezséget végrehajtani kötelesek. A csődegyezség végrehajthatósága tartalmi követelmény, és a hitelező az egyezséget nem teljesítő adóssal szemben egyedi végrehajtást indíthat, vagy felszámolást kezdeményezhet. Ebből következően a jóváhagyott egyezség alapján megállapíthatónak kell lenni, hogy az adós milyen határidőben, milyen összeget köteles teljesíteni az egyes hitelezőknek. Ellenkező esetben bizonyítást igényelne a végrehajtás alapjául összeg, melyre a végrehajtási eljárásban lehetőség nincs. Az adott ügyben a felek között létrejött csődegyezségi megállapodás III. fejezete, az "Egyezség" tartalmazza, hogy az adós a biztosított követelések vonatkozásában vállalja a megjelölt ingó tárgyi eszközök és elvégzett beruházások, továbbá az ingatlanok értékesítéséből, valamint bérbeadásából származó bevétel 2,5 éven, valamint 1 éven belüli átadását. E rendelkezéssel összefüggésben az adós a bíróság felhívására úgy nyilatkozott, hogy az eszközök, az elvégzett beruházások, valamint az ingatlanok értékesítése még nem történt meg, az abból befolyó összeg még nem áll az adós rendelkezésére. Az értékesítés a megjelölt egy, illetve kettő és fél éven belül fog megtörténni. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint azonban a csődegyezség rendelkezéseiből nem állapítható meg, hogy az adós milyen összeget és milyen határidőben köteles a biztosított követeléssel rendelkező hitelező részére megfizetni, de nem állapítható meg az sem, hogy a hitelező a követelésének mekkora részét engedi el az adóssal szemben, vagyis a csődegyezség ezen rendelkezései végrehajtási, vagy felszámolási eljárás megindítására nem alkalmasak.

A törvényszék rámutatott arra is, hogy az egyezségi javaslatban az adós úgy nyilatkozott, miszerint "a biztosított kategóriába tartozó követelések 67,78%-ban kerülnek kielégítésre" követelések tulajdonjogának átruházása, készpénzben történő megtérítés útján, azonban az átruházandó követelések megjelölésre nem kerültek. Rámutatott arra is, hogy az ingóságok és ingatlanok értékesítéséből származó bevétel átadására vonatkozó megfogalmazás nem ad útmutatást arra az esetre, ha a vagyontárgyak értékesítése eredménytelen. Az pedig, hogy a felek további szerződések megkötését határozták el, a végrehajthatóság szempontjából nem bír jelentőséggel.

Kitért továbbá a törvényszék arra is, bár a csődegyezségi megállapodásban az adós kötelezettséget vállalt arra, hogy a biztosított hitelező javára vételi jogot alapít a megjelölt ingó eszközökön, a beruházásokon, valamint az ingatlanokon, azonban a vételi jogokkal terhelendő dolgok vételárát nem határozták meg, és annak meghatározási módja sem szerepel a csődegyezségben, így a csődegyezség e rendelkezése sem tekinthető végrehajthatónak.

Mivel a csődegyezség nem felel meg a végrehajthatóság törvényes követelményének, így kizárólag a teljes körű elutasítás lehet jogkövetkezményként levonható, mert a részleges jóváhagyásra a Cstv. alapján nincs törvényes lehetőség.

Az első fokon eljárt bíróság rögzítette továbbá, hogy a nem biztosított hitelezői osztályban nyilvántartott hitelezői igényeket a csődegyezség szerint az adós oly módon kívánja kiegyenlíteni, hogy a hitelezőkre engedményezi tíz gazdasági társasággal szemben fennálló követeléseit az 1. számú mellékletben meghatározott összegekben úgy, hogy meghatározott kötelezettekkel szemben fennálló követeléseinek jogosultjaivá meghatározott hitelezők válnak. A követelések kötelezettjei közül kilenc gazdasági társaság felszámolási eljárás alatt állt, míg az egyetlen kivétel az I. Management Kft., melynek ügyvezetője azonos az adós ügyvezetőjével, tagjai pedig a H. Zrt. és a K. Kft. hitelezők, mely utóbbi gazdasági társaság minősített többségű befolyással rendelkezik az I. Management Kft.-ben, és ennek következtében az adósban is.

A csődegyezség szerint az I. Management Kft.-vel szemben fennálló 1 047 603 224 forint összegű követelését az adós a H. Zrt.-re és a K. Kft.-re engedményezte, mely két hitelező egyébként együttesen a szavazatok 49,48%-val rendelkezve döntő mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az egyezség a nem biztosított hitelezői osztályban is megkapja a szavazatok többségét. Az adós a követeléseit kifejezetten bizonytalan követelésekként ruházta át a hitelezőkre, és a csatolt iratok alapján sem lehet következtetni az egyes engedményezett követelések megtérülésének valószínűségére.