BH+ 2002.11.553 Valamely hatóság előtti eljárás kezdeményezése, így személyiségvédelmi per megindítása vagy büntető feljelentés megtétele önmagában személyiségvédelmet nem alapoz meg. [Ptk. 75. §, 76. §, 78. §, Legf. Bír. PK 12. sz. állásfogl.].

A jogerős ítélet elutasította a felperes keresetét, amelyben annak megállapítását /és egyéb jogkövetkezmények alkalmazását/ kérte, hogy az alperes a B.-i Városi Bírósághoz benyújtott keresetlevelében annak állításával, hogy a felperes S.-en 1999. februárjában terjesztett szórólapjával olyan látszatot keltett, mintha az alperes bármiféle törvénysértést követett volna el, illetve azt állította, hogy az alperes ellen évek óta lejáratási kampányt folytat és korábban becsületsértő, rágalmazó, hitelrontó cselekedeteket követett el, illetve a B.-i Városi Bírósághoz becsületsértés miatt tett büntető feljelentésében annak állításával, hogy a szórólapban a felperes olyan látszatot keltett, hogy az alperes a képviselőtestülettel összejátszva törvénysértés részese lenne, megsértette jóhírnevét.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás lényegi tartalma szerint az alperes korábban S. polgármestere volt. Az alperes ellen a képviselőtestület jogtalanul felvett munkabér visszakövetelése iránt pert indított, majd az alperessel történt megegyezés után a munkabér visszakövetelési igényétől elállt. A megyei közigazgatási hivatal azonban 1999. január 18-án kelt levelével felhívta a S.-i Önkormányzat képviselőtestületét, hogy ez az eljárása jogszabálysértő volt, amit szüntessen meg. A képviselőtestület e levelet nem hozta nyilvánosságra. A felperes 1999. február 7-i kelettel "Tisztelt S.-iek!" címmel szórólapot készített és terjesztett, amelyben az ügyről a képviselőtestület levelének közlésével együtt a nyilvánosságot tájékoztatta azzal, hogy "Az érzelmi alapon meghozott képviselőtestületi határozat a jogalapot nélkülözi, ezért törvénysértő".

Ezt követően az alperes a B-i Városi Bíróság előtt indított keresetet a felperessel szemben, amelyben a fentiekben részletezettek miatt kérte személyhez fűződő joga megsértésének megállapítását és egyéb jogkövetkezmények alkalmazását. Egyben becsületsértés miatt ugyancsak a B.-i Városi Bíróságnál feljelentést tett a felperes ellen. Az így megindult polgári per alperese viszontkeresettel élt. Miután az alperes a keresetétől elállt, a B.-i Városi Bíróság a kereset tekintetében a pert megszüntette és a felperes viszontkeresete folytán az iratokat az elsőfokú bírósághoz áttette, amely bíróság ezt követően az ügyet érdemben elbírálta. Az alperes a feljelentését is visszavonta, így a büntetőeljárás is megszűnt.

A jogerős ítélet álláspontja szerint az alperes a keresetlevelében és a büntető feljelentésében a felperes személyére vonatkozó állításaival nem sértette meg a felperesnek a Ptk. 78. §-ában védett jóhírnevét, mert az alperes tényállítása a valóságnak megfelelt. A felperes ugyanis több cikkben, interjúban állította és kifejtette azt, hogy az alperest sem emberileg, sem szakmailag nem tartja alkalmasnak polgármesteri feladatainak ellátására és a felperes ezen állításainak hangneme, stílusa sértő volt az alperesre. Utalt arra is a jogerős ítélet, hogy a személyhez fűződő jogok megsértése miatt érvényesített igények elbírálásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a kölcsönösen tanúsított magatartásokat és azt a körülményt, hogy a peres felek mindketten olyan közéleti tisztséget betöltő személyek voltak, akik a bírálatnak fokozottan ki voltak téve.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. Álláspontja szerint a jogerős ítélet tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes az általa kifogásolt állításaival nem sértette meg a felperes személyhez fűződő jogait. A felperes a tárgyaláson módosított felülvizsgálati kérelmében azonban a B.-i Városi Bíróságnak a per megszüntetésével, illetve a viszontkereset áttételével kapcsolatos eljárását már nem kifogásolta.

Az alperes a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.