BH 1987.12.437 Légi járműről folytatott vegyszeres permetezésből fakadó kártérítési igény elbírálása során az üzembentartó kilétének megállapítása [Ptk. 345. §].

A felperes 1984. év júniusában méhészetével a Sz-i Állami Gazdaság területén telepedett le. 1984. június 10-én méheinek nagyarányú pusztulását észlelte.

A felperes módosított keresetében 62 266 forint kártérítés fizetésére kérte kötelezni a Sz-i Állami Gazdaság alperest. Előadta, hogy az alperes 1984. június 8-án a méhekre veszélyes Rovlinka nevű növényvédőszerrel permetezett, és ennek következménye volt a méhek elpusztulása. A felperes utóbb kiterjesztette keresetét a D-i Mezőgazdasági Kombinát II. r., a P-i Állami Gazdaság III. r. és a T-i Állami Gazdaság IV. r. alperesekre. Előadta, hogy az alperesek együttesen üzemeltetik a vegyszerezést végző repülőgépet, ezért az azzal okozott kárért egyetemlegesen felelnek.

Az alperesek pernyertessége érdekében a perbe beavatkozott az Állami Biztosító.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság egyetemlegesen kötelezte az alpereseket arra, hogy 15 nap alatt fizessenek meg a felperesnek 62 266 forintot és kamatait.

Az ítélet ellen az Állami Biztosító fellebbezett. Kérte az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával kármegosztás alkalmazását; a felperes közrehatását 20 %-ra tette.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. Álláspontja szerint az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján került sor a - fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére. A végzés indokolásában a bíróság arra mutatott rá, hogy a mezőgazdasági légijármű üzemben tartásának személyi és technikai feltételét a MÉM Repülőgépes Szolgálat biztosítja, üzemben tartónak a repülőgépes szolgálat minősül, így a bíróságnak a felperest tájékoztatnia kellett volna arról, hogy igényét a repülőgépes szolgálattal szemben érvényesítheti. A felperes és az alperesek között ugyanis kártérítési jogviszony nem jött létre. Az új eljárásban ezért a felperesnek ki kell terjeszteni a keresetét a MÉM Repülőgépes Szolgálatra és az I-IV. r. alpereseket a perből el kell bocsátani.

Ezt követően az új eljárás során a felperes keresetét kiterjesztette a MÉM Repülőgépes Szolgálat V. r. alperesre, és bejelentette, hogy az I-IV. r. alpereseknek a perből való elbocsátását kéri.

A bíróság ezután az I-IV. r. alpereseket a perből a Pp. 64. §-ának (2) bekezdésére utalással elbocsátotta, és a MÉM Repülőgépes Szolgálat alperest 62 266 forint, ennek kamatai, 3400 forint perköltség és 3736 forint illeték, a felperest pedig az Állami Biztosító beavatkozó javára 1000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a marasztalás a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdésén alapult.

Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. Kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását. Kifejtette, hogy a veszélyes üzemi tevékenység folytatójának a légijármű tulajdonosa minősül. Az alperes nem üzemelteti a repülőgépet, csupán bizonyos szolgáltatásokat végez szerződés alapján a repülőgép tulajdonosának. Így tehát üzembentartói felelőssége nem állhat fenn.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet csupán annyiban változtatta meg, hogy az alperest eljárási illeték megfizetése alól mentesítette, az egyéb rendelkezéseket helybenhagya.

A másodfokú bíróság ítélete és az elsőfokú bíróságnak az I-IV. r. alpereseket a perből elbocsátó végzése ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A peradatok szerint a Sz-i Állami Gazdaság I. r. alperes 1984. június 8-án és az azt követő napokon helikopterrel vegyszeres permetezést végzett abban a körzetben, ahol a méhek voltak. A felperes e vegyszeres permetezéssel kapcsolatosan bekövetkezett kárának megtérítését kérte.