BH 2008.6.148 Az első biztosítási díj megfizetésére adott halasztás a biztosítási szerződés lényeges tartalmi eleme, ezért írásbeli alakot igényel [Ptk. 218., 537., 539. és 542. §].

A felperes 2003. március 19-én vagyonbiztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatot tett az alperesnek számítástechnikai eszközök biztosítására. Az alperes az ajánlatra nem nyilatkozott, az ajánlatnak megfelelő biztosítási kötvényt 2003. április 17-én állította ki. Ugyanezen a napon esedékességi értesítőt küldött a felperesnek a 2003. március 19-étől 2003. június 18-áig terjedő időszakra esedékes díjakról. Felhívta a felperest, hogy "az esedékességtől, illetőleg a kézhezvételtől" számított 8 napon belül a biztosítási díjakat fizesse ki. Az esedékességi értesítőket a felperes 2003. április 28-án vette át. A szerződés tárgyát képező berendezéseket ismeretlen elkövető 2003. május 6-án a B., K. út 11. szám alatti lakásból eltulajdonította. Az ügyben indított nyomozás eredménytelenül zárult. A felperes a biztosítási értesítőkben meghatározott díjakat 2003. május 7. napján utalta át az alperesnek.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes biztosítási szerződés teljesítésére irányuló keresetét elutasította. Döntésének indokai szerint a biztosítási szerződést a Ptk. 537. § (1) és (2) bekezdése alapján írásban kell megkötni. Mint a szerződés lényeges tartalmi elemét a díjfizetés esedékességét, illetve a halasztásban történő megállapodást írásban kellett kikötni. A felperes ajánlatával egyező tartalommal létrejött biztosítási szerződés azonban erről nem rendelkezett, ezért az első biztosítási díj a Ptk. 542. § (1) bekezdése alapján a szerződés létrejöttével egyidejűleg vált esedékessé. Mivel a felek az első díj megfizetése tekintetében halasztott díjfizetésben nem állapodtak meg, és a biztosítási esemény bekövetkeztének az időpontjáig nem került sor a díjfizetésre, a Ptk. 539. § (1) bekezdése szerint a biztosítási esemény bekövetkezése időpontjában a biztosítási szerződés még nem lépett hatályba. A Ptk. 545. § (1) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel az alperesnek nem keletkezett szolgáltatási kötelezettsége a felperessel szemben.

A felperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes a 2003. május 6-án bekövetkezett biztosítási eseménnyel összefüggésben biztosítási szolgáltatás nyújtására köteles a 1751681 és 1751690 számú biztosítási kötvények alapján az elektromos adatfeldolgozó berendezések biztosítási feltételei szerint.

Az ítélet indokai között kifejtette, hogy a halasztásban történő megállapodás mint a szerződés nem lényeges tartalmi eleme nincs írásbeli alakhoz kötve. Kétségtelen, hogy a felperes az ajánlat megtételével egyidejűleg nem fizette meg az első díjat, de az alperes a fizetésre szolgáló postautalványt nem bocsátotta a felperes rendelkezésére. Abból a körülményből, hogy a kockázatviselés kezdő időpontjaként az ajánlat megtételének napját határozták meg, továbbá az alperes a kötvénnyel együtt az első negyedéves díjról átutalási díjbekérőt is küldött a felperesnek, kétséget kizáró módon megállapította, hogy a felek - legalábbis ráutaló magatartással - halasztott díjfizetésben állapodtak meg. Ennek folytán a szerződés a Ptk. 539. § (1) bekezdése alapján még a biztosítási esemény bekövetkeztét megelőzően hatályba lépett.

A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes elsődlegesen a közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a közbenső ítélet megváltoztatását és annak megállapítását kérte, hogy a felek között a biztosítási esemény napján a felperes ajánlatának és a vonatkozó biztosítási szabályzatnak megfelelő tartalmú biztosítási szerződés volt hatályban.

Az alperes sérelmezte a másodfokú bíróságnak a kötelező alakszerűséggel és a díjhalasztásban ráutaló magatartással történt megállapodással kapcsolatos jogi álláspontját. Halasztásra vonatkozó megállapodás hiányában a Ptk. 539. § (1) és 545. § (1) bekezdése értelmében a szerződés nem hatályosult. Észrevételezte, hogy a szerződés a díjfizetés módja tekintetében az átutalást jelölte meg, ezért a másodfokú bíróság alaptalanul hivatkozott a postautalvány küldésének elmulasztására. Előadta továbbá, hogy a közbenső ítélet rendelkező része, illetve az ítéletben foglalt döntés tartalma sem felel meg a peradatoknak, illetve a közbenső ítélettel szemben támasztott tartalmi követelményeknek.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a közbenső ítélet hatályában fenntartására irányult. A felperes álláspontja szerint a felek a halasztott díjfizetésben megállapodtak, ezért az érvényesen létrejött szerződés a Ptk. 539. § (1) bekezdése alapján hatályba lépett. Az alperes a Ptk. 302. § b) pontja alapján a díjbeszedési értesítő megküldésével késedelembe esett, ezért a felperes díjfizetési késedelmére nem hivatkozhat. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott további körülmények eddig nem képezték az eljárás tárgyát.

A felülvizsgálati kérelem alapos.