59/2000. (VI. 16.) OGY határozat

a Szamos és a Tisza folyót ért cianid és nehézfém szennyezés okozta ökológiai szükséghelyzet orvoslására[1]

A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország környezeti és természeti állapotának javításáért, természeti értékeinek megőrzéséért érzett felelősségétől vezérelve áttekintette a Szamos és a Tisza folyók romániai eredetű cianid és nehézfém szennyezésének ökológiai, egészségügyi és gazdasági következményeit, és a kialakult rendkívül súlyos helyzet orvoslása érdekében az alábbi határozatot hozza:

1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy dolgozzon ki a Szamos és a Tisza folyók cianid és nehézfém szennyezése által okozott vízszennyezés mértékének, környezeti és környezet-egészségügyi hatásainak, a biológiai sokféleségben bekövetkezett károsodásoknak a felmérését, nyomon követését, levonulásának és utóhatásainak regisztrálását szolgáló, tudományos igényű monitoring programot, továbbá mérje fel a ténylegesen bekövetkezett környezeti, környezet-egészségügyi, természeti károkat, továbbá a gazdálkodókat és a lakosságot ért károkat.

2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a környezetállapot vizsgálata, regisztrálása és a bekövetkezett környezeti és természeti károk felmérése alapján a természetes regenerálódás figyelembevételével dolgozzon ki programot, az okozott környezetszennyezés és a természeti károk felszámolására, a természeti állapot helyreállítására.

3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja meg a Szamos és a Tisza folyók szennyezéssel érintett szakaszainak katasztrófasújtotta területté nyilvánítását.

4. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy vizsgálja meg a szomszédos országok viszonylatában a kidolgozás alatt álló vagy módosítást igénylő kétoldalú nemzetközi környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi egyezményeket, és más kétoldalú megállapodásokkal összehasonlítva törekedjen azok olyan tartalmú módosítására, hogy az érintett államok felelősséget vállaljanak mindazon környezeti károk megtérítéséért, melyeket a területükön lévő szennyező források határon átterjedve más állam környezetében okoznak.

5. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy kezdeményezzen két- és többoldalú tárgyalásokat a szomszédos országokkal a határokon átterjedő szennyezések feltérképezésére és a potenciális veszélyforrások kiküszöbölésére fordítható európai uniós és egyéb nemzetközi finanszírozási lehetőségek igénybevételéhez szükséges közös programok kidolgozására.

6. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy Magyarország sajátos természetföldrajzi adottságaiból adódóan dolgozzon ki a Nemzeti Környezetvédelmi Programba illeszkedő katasztrófa megelőzési programot a hasonló környezeti és természeti katasztrófák megakadályozása érdekében, és építsen ki olyan mérő-, megfigyelő és jelzőrendszert, amely a határokon jelentkező szennyeződések különböző fajtáit időben jelzi.

7. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvénnyel összhangban biztosítsa - szükség szerint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvénynek megfelelő átcsoportosításokkal is - a szennyeződéssel kapcsolatos feladatok megvalósítását szolgáló pénzeszközöket a központi költségvetés forrásaiból.

8. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy 2000. december 31-ig dolgozza ki Szolnok város - mint a tiszai szennyezésben leginkább érintett és veszélyeztetett település - biztonságos ivóvízellátását, megfelelő, tartalék ivóvízbázis kialakításával.

9. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az 1-8. pontokban meghatározottak végrehajtása érdekében tett intézkedéseiről évente tájékoztassa az Országgyűlést.[2]

10. Az Országgyűlés - a Vizes Élőhelyek Világnapjához is kapcsolódva - február 1-jét, a szennyezett víztömeg Magyarországra történő bejutásának napját, a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánítja.

11. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Kapronczi Mihály s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Dr. Szabó Erika s. k.,

az Országgyűlés jegyzője