BH 1989.12.474 A hűtlen kezelés bűntettének és a gazdasági ellenőrzés meghiúsítása vétségének megállapítása sportegyesületi vezetők terhére [Btk. 319. § (3) bek. c) pont, 289. §].

A megyei bíróság az I. r. és a II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, társtettesként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében és gazdasági ellenőrzés meghiúsításának vétségében; a III. r. vádlottat pedig bűnsegédként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében, és társtettesként folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében.

Ezért halmazati büntetésül a vádlottakat végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre és pénzmellékbüntetésre ítélte.

A megállapított tényállás szerint a megyei tornaegylet (TE) 1982- 1985. évekre szóló működésére és fejlesztésére az Országos Testnevelési Sporthivatal és a megyei tanács 1982. július 15. napján megállapodást kötött, melynek értelmében a TE 1982. júliusától kiemelt egyesület lett, ez a körülmény részére jelentős anyagi és egyéb feladatok megnövekedését eredményezte, amely miatt már 1983. évben az egyesület 8 000 000 forintos költséghiánnyal zárt.

1983. augusztusától a II. r. vádlott lett az egyesület elnöke, az I. r. vádlott 1981. augusztus 1. napjától az egyesület gazdasági osztályvezetőjeként dolgozott, míg az ügy III. r. vádlottja már 1981. őszétől a kosárlabda-szakosztály technikai vezetői teendőit látta el. A II. r. vádlott hivatalba lépésekor a megyei tanács az egyesület jelentős költséghiányának mérséklése végett 6 000 000 forint póttámogatást nyújtott.

A vádlottak feladatait és kötelezettségeit a TE Szervezeti és Működési Szabályzata részletesen tartalmazta. Az I. r. és II. r. vádlottak, mint az egyesület gazdálkodásáért felelős vezetők 1983-tól rendszeresen megszegték a gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, emiatt az éves költségvetésben meghatározott előirányzatokhoz képest jelentős többletfelhasználás történt, elsősorban a labdarúgó és a kosárlabda szakosztálynál. A jelentős költségtúllépések miatt a TE 1986. évet kivéve minden évben fedezethiánnyal zárt. Az I. r. vádlott tisztában volt az évközben kifizetetlen számlák mennyiségével, így a tartozások összegével is, azokat azonban az éves beszámolókban nem mutatta ki, hanem rendszeresen a következő év költségvetése terhére tartalékként szerepeltette. Az áthúzódó tételek miatt a kifizetetlen számlák és tartozások összege folyamatosan növekedett, így 1986. októberében már több mint 4 000 000 forint volt.

Az I. r és a II. r. vádlott annak ellenére, hogy tisztában voltak az egyesület költségvetési hiányával, a vagyonkezeléssel járó kötelezettségeiket 1983-tól 1986. év végéig folyamatosan megszegték, és ezzel több mint 3 000 000 forint vagyoni hátrányt okoztak, amely abból keletkezett, hogy a fennálló jogszabályi rendelkezések (5/1983. OTSH sz. utasítás, valamint a 2/1985. OTSH sz. utasítás) ellenére az első osztályba bejutott labdarúgók részére az ösztönzők terhére, fedezet nélkül jelentős többletkifizetéseket engedélyeztek, s e cselekményükkel 1 779 986 forint hátrány keletkezett.

További 150 000 forint vagyoni hátrány érte az egyesületet azáltal, hogy egy átigazolt labdarúgó részére az OTSH utasítással ellentétesen 250 000 forint letelepedési segélyt biztosítottak.

Az egyesület egyre növekvő pénzügyi nehézségei ellenére a labdarúgó szakosztály az étkezési normákat rendszeresen túllépte, s a jogellenes pénzkifizetéseket különböző vendéglátóipari és kereskedelmi egységektől beszerzett üres, lebélyegzett és aláírt számlák mint fiktív bizonylatok felhasználásával legalizálták.

Az egyesület vezetése a labdarúgó szakosztályhoz hasonlóan a férfi kosárlabda szakosztály fejlesztését is hasonló módon, jogellenesen szerzett fiktív számlák felhasználásával felvett pénzösszegekkel dotálta. 1984. évtől a szakosztálynál is bevezették a labdarúgók személyi ösztönzéséhez hasonló ösztönzést. Más egyesületektől élvonalbeli kosárlabdázókat igazoltak át, akiknek jelentős pénzbeli és egyéb juttatásokat ígértek és biztosítottak. A férfi kosárlabdázók részére rendszeres bérkiegészítést biztosítottak, ugyancsak fiktív elszámolási bizonylatok kiállításával és felhasználásával. A társadalmi tulajdonban az ekként felvett pénzekkel 672 421 forint hátrány keletkezett. A kosárlabda-szakosztály többletköltségeinek pénzfelvételét, illetve az ezek legalizálását biztosító fiktív számlák megszerzését és kiállítását a III. r. vádlott intézte, aki vádlotttársainak 404 512 forint erejéig nyújtott segítséget.

Az átigazolt játékosoknak az egyesület vezetése a hivatalosan adható juttatásokon - egyebek mellett tanácsi bérlakás, letelepedési segély - felül különböző pénzeket biztosított, így két labdarúgó feleségét fiktíven alkalmazta, és részükre 1983. és 1986. között 142 325 forintot fizetett ki munkabér címén.