BH 2022.2.46 A perköltség felszámítása jogintézményének bevezetésével a jogalkotó a perköltség megtérítéséhez való jogot a felek rendelkezése alá vonta, összhangban a Pp. 2. §-ában szabályozott rendelkezési elvvel, azon belül a kérelemhez kötöttség elvével. Ennek jelentősége egyrészről az, hogy a bíróság csak akkor rendelkezhet a pernyertes fél perköltségéről, ha a fél azt felszámította, azaz rendelkezési joga körében kifejezésre juttatta a perköltségre vonatkozó igényét, másrészről csak a felszámításban feltüntetett költségről (költségelemekről) rendelkezhet és csak az abban meghatározott mérték (összeg) erejéig [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 81. § (1)-(5) bek.].

Pertörténet:

Szegedi Ítélőtábla Pf.20029/2021/16., Kúria Pf.24892/2021/2. (*BH 2022.2.46*)

***********

[1] Az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság ítéletében a II. rendű és a III. rendű alperesek fellebbezései folytán bírálta felül. A III. rendű alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását, valamint a felperes első- és másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését kérte.

[2] A másodfokú bíróság jogerős ítéletében - a per főtárgyát és az elsőfokú perköltséget érintő rendelkezésein túl - kötelezte a felperest 40 000 forint ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségnek a II. rendű alperes részére történő megfizetésére, indokolásában rögzítve, hogy a másodfokú eljárást illetően ügyvédi munkadíjat mint perköltséget kizárólag a II. rendű alperes számított fel.

[3] A III. rendű alperes a jogerős ítélet kiegészítését kérte - egyéb mellett - az általa megfizetett fellebbezési eljárási illeték felperes általi viseléséről való rendelkezéssel. E körben előadott érvelése szerint a másodfokú bíróságnak rendelkeznie kellett volna az általa megfizetett fellebbezési eljárási illetékről, mivel az a perköltség részét képezi, és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 266. § (2) bekezdése értelmében a bíróságnak az olyan tényeket, amelyekről hivatalos tudomása van, akkor is figyelembe kell vennie, ha azokra nem hivatkoznak. A fellebbezési illetéket megfizette, aminek tényéről így az ítélőtábla okirati bizonyítékkal is rendelkezett. Szerinte az eljárási illeték viseléséről való ítéleti rendelkezéshez elegendő a perköltség viselésére való kötelezésre irányuló határozott kereseti (fellebbezési) kérelem előterjesztése és az illeték megfizetésének bírói tudomásulvétele.

[4] A másodfokú bíróság a fellebbezéssel támadott végzésében - más, kijavítás, illetve kiegészítés iránti kérelmek elbírálása mellett - a III. rendű alperesnek a jogerős ítélet fentiek szerinti kiegészítése iránti kérelmét elutasította.

[5] Határozatának indokolásában a Pp. 81. § (1)-(2), valamint (5) bekezdéseire utalva kifejtette, hogy - eltérően a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 79. § (1) bekezdésében foglaltaktól - nem elegendő a félnek a perköltség kapcsán csupán olyan kérelmet előterjesztenie, hogy a bíróság kötelezze az ellenérdekű felet annak megfizetésére, hanem a költség összegét és felmerülésének lényeges körülményeit, azaz annak típusát is meg kell határoznia. A polgári perben ugyanis a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a perköltségigény érvényesítésének eszköze a felszámítás, a bíróságnak a Pp. 82. § (1) bekezdése alapján a felszámított összegről kell hivatalból döntenie. A hivatalbóliság nem azt jelenti, hogy a bíróságnak a Pp. 81. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint fel nem számított, de a rendelkezésre álló adatok alapján észlelhető költségekről is döntenie kellene. Jelen esetben a III. rendű alperes a fenti jogszabályi követelményeknek megfelelően nem számította fel a fellebbezési eljárási illeték összegét, és egyebekben is csupán azt kérte, hogy az ítélőtábla kötelezze a felperest másodfokú perköltség megfizetésére, annak pontos összege megjelölése nélkül. Ezért a másodfokú bíróság álláspontja szerint nem volt olyan perköltség, amelyről - a II. rendű alperes által felszámított ügyvédi munkadíjon kívül - rendelkeznie kellett volna. Minderre tekintettel az ítélet kiegészítésének nem volt helye, ezért az erre irányuló kérelmet elutasította.

[6] A végzésnek a fellebbezési illetékkel kapcsolatos kiegészítése iránti kérelmét elutasító rendelkezésével szemben a III. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a végzés megváltoztatását és a jogerős ítélet kiegészítését kérte oly módon, hogy az általa megfizetett 2 500 000 forint összegű fellebbezési eljárási illetéket a pervesztes felperes legyen köteles a részére megfizetni.