A Fővárosi Törvényszék K.33057/2011/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 10. §, 19. §] Bíró: Bogdányné dr. Magyar Erzsébet

Fővárosi Törvényszék

8.K.33.057/2011/7.

A Fővárosi Törvényszék a dr. Schreier Tiborügyvéd (cím.) általképviselt felperes(cím.) , a dr. Gregor Katalin jogtanácsos által képviselt Egyenlő Bánásmód Hatóság(cím., hivatkozási szám: EBH/301/25/2011.) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, mely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Kutni ó ügyvéd (cím.) által képviselet alperesi beavatkozó(cím.) beavatkozott, meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 20.000,- (azaz húszezer) forint kereseti illetéket a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága külön felhívására az államnak fizessen meg.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15.000,- (azaz tizenötezer), az alperesi beavatkozónak 25.400,- (azaz huszonötezer-négyszáz) forint perköltséget, mely utóbbi esetben a perköltség az Áfát is magában foglalja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

indokolás:

Az alperesi beavatkozó, a hatósági eljárásban kérelmező 2011. február 2-án azzal a kérelemmel fordult az alperesi hatósághoz, hogy folytasson le vizsgálatot az általa a munkahelyén tapasztaltak ügyében, valamint állapítsa meg, hogy a bepanaszolt felperesi középiskola vele szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Előadta, hogy kedvezőtlenebb és megalázó bánásmódban részesült az iskola vezetése részéről, ami összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy reprodukciós eljárás alatt áll. 2011. januárjában értesült arról, hogy az iskola igazgatója meg kívánja szünteti munkaviszonyát, először közös megegyezést javasoltak, majd felmondást helyeztek kilátásba, ekkor egy 2011. január 12-i keltezésű igazolást bocsátott az iskola vezetősége rendelkezésére, miszerint meddőségi kezelés alatt áll. Az ezt követően irányában tanúsított magatartást, munkáltatói intézkedést sérelmezte, amellyel igyekeztek a munkáját ellehetetleníteni, így 2011. január 14-én a tanításhoz szükséges eszközeit (nyelvkönyvek) vissza kellett adnia az iskolának, így a munkavégzéshez szükséges alapvető feltételeket nem biztosították számára, így távozott az iskolából, emiatt az igazgató szigorú írásbeli megrovásban részesítette. 2011. január 21. napján az igazgató 16 óráig történő iskolában való tartózkodást írt elő, helyette egy azonos nyelvszakot oktató tanárt vettek fel, az alperesi beavatkozót pedig már az órarendbe sem szerkesztették bele, és a gyermekeket is tájékoztatták az új tanárkolléga érkezéséről, ideiglenes intézkedés keretében más tanárok túlóráinak letanítását írták elő számára, majd a 44 napot elérve ezt állandósítani kívánták. Többnyire testnevelési órák helyettesítése volt a feladata a sérelmezett időszakban annak ellenére, hogy nyelvtanári képesítése van és angol tanári munkakörre szerződtették. A beavatkozó 2011. május 10-én érkezett levelében panaszát kiterjesztette az Ebtv. 10. § (3) bekezdés szerinti megtorlás vizsgálatára is arra tekintettel, hogy munkaviszonyát a közigazgatási eljárás alatt rendkívüli felmondás útján az iskola igazgatója megszüntette.

Az alperesi hatóság eljárás alá vonta a felperest, az oktatási intézmény képviselője személy 1. igazgató érdemi nyilatkozatában előadta, hogy a beavatkozó felmondásának oka nem a reprodukciós eljárásban történő részvétel, hanem az, hogy oktató-nevelő munkáját nem képes megfelelő színvonalon végezni. Hangsúlyozta, hogy a kisgyermekes anyukák mindig kedvező és előnyös bánásmódban részesültek az iskolában, ő maga is nagycsaládos. Nem kizárólag a beavatkozó számára írta el a 16 óráig történő 8 órás munkavégzést az iskolában, ennek gazdasági okai vannak, nem engedheti meg magának az iskola, hogy a tanárok ne dolgozzanak. A beavatkozó egyébként is rendszeres orvosi kezelésen vett részt, szinte minden nap, minden alkalommal engedélyezték ezt számára és a teljes alapbérét is megkapta. A beavatkozó pedagógiai munkájával kapcsolatban felmerült súlyos hiányosságként módszertani, illetőleg óratartási hibákat sorolt fel, hivatkozott arra, hogy szülők keresték fel a beavatkozóval kapcsolatos problémákkal, valamint a diákok értékelése szerint a pedagógusok közül az utolsó helyre került. Már a 2009-2010-es tanév teljesítményértékelésekor kilátásba helyezte a felmondás lehetőségét, majd 2010. december első felében közölte a beavatkozóval, hogy az első félév végén felmondanak, mindezt annak érdekében tette, hogy ne azonnali hatállyal történjen a felmondás, és hogy a beavatkozónak legyen ideje munkát keresni. Amikor a beavatkozó szóvá tette, hogy a második féléves órarendből kimaradt, akkor szóban közölte vele, hogy másnap meg fogja kapni a felmondását, ekkor mutatta be az igazolást arról, hogy emberi reprodukciós eljárásban vesz részt, mert tudta, hogy így a Munka Törvénykönyve szerint védettséget élvez. Jogi képviselőjének adott megbízást arra vonatkozóan, hogy keresse meg a beavatkozó kezelőorvosát a meddőségi kezelés időtartamát illetően, mindezt azért tette, mert az igazolásban 2010. január 8-a szerepelt kezdő időpontként, azonban a beavatkozó férje 2009. őszén erről már tájékoztatta őt.

A hatósági eljárásban megtartott tárgyaláson tanúként hallgatta meg az alperes személy 2. iskolatitkárt, illetve egy további tanárkollégát tárgyaláson kívül, aki adatainak zártan történő kezelését kérte. A beavatkozó becsatolta a munkaviszonyával összefüggő valamennyi iratot, az igazgatói utasításokat, orvosi igazolásokat, megkereséseket, valamint 4 darab hangfájlt bocsátott a hatóság rendelkezésére. személy 2. a felvételen közölte a beavatkozóval, hogy az igazgató mindent megtesz annak érdekében, hogy az iskolából eltávolítsa. Az adatai zártan kezelését kérő tanú megítélése szerint, ha volt is a beavatkozó ellen irányuló intézkedés, akkor annak nem a reprodukciós eljárás volt az oka, egyébként annyit látott, hogy a beavatkozó néha nagyon ideges, mivel azonban azokon a beszélgetéseken nem volt jelen, aminek a hatására ezt tapasztalta, így nem tudta megmondani, hogy mi volt ennek az oka, egyébként a beavatkozó zárkózott típus, a tantestületben a kollégák részéről semmiféle konfliktust vagy ellenszenvet nem tapasztalt irányában, nagyon csendes, segítőkész embernek tartja, aki valószínűleg soha senkit nem bántott meg.

Az alperesi hatóság a lefolytatott bizonyítás alapján megállapította, hogy a beavatkozó valószínűsítette védett tulajdonságát, és az őt ért sérelmet, ezért a 2011. június 17-én kelt EBH/301/25/2011. számú határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az alperes beavatkozó, a kérelmező anyaságával összefüggésben kimerítette a zaklatás tényállását azzal, hogy a beavatkozó számára megszégyenítő, megalázó és ellenséges munkahelyi környezetet alakított ki és tartott fenn azt követően, hogy munkajogi értelemben vett védettségéről tudomást szerzett. A hatóság megállapította a megtorlás tényállását is azzal, hogy a felperes a beavatkozó munkaviszonyát megszüntette az egyenlő bánásmód követelményének megsértse miatt történő fellépése következtében. A hatóság elrendelte továbbá határozatának a jogerőre emelkedéstől számított három hónapra történő nyilvánosságra hozatalát mind a hatóság, mind pedig a felperesi oktatási intézmény hivatalos honlapján, valamint 500.000 forint bírság megfizetésére kötelezte a felperest. A határozat indokolása szerint a hatóság jelen eljárásban a felperesi munkáltató magatartását az egyenlő bánásmód követelményébe ütközőnek, és a zaklatás, valamint megtorlás törvényi tényállása megvalósításaként értékelte. A felperesi oktatási intézmény igazgatója elsődlegesen is elkövetője volt a zaklatás megvalósításának, emellett munkáltatóként az iskola alkalmazottainak magatartásáért is felel, ahogy jelen esetben az iskolatitkár cselekedeteiért is. Munkahelyi vezetőként tisztában kellett lennie azzal, hogy felelős az egyenlő bánásmód követelményének biztosításáért, mivel az általa tanúsított magatartás követlenül befolyásolja az irányítása alatt dolgozók munkahelyi körülményeit, munkafeltételeit, a munkahelyi légkört. Egy olyan környezet, amelyben a munkáltató jogkör gyakorlója maga is részt vesz abban, hogy a munkavállaló megalázó, avagy megszégyenítő módon érezze magát, nem tekinthető egészségesnek és biztonságosnak, és ellentétes a Munka Törvénykönyvének 102. § (2) bekezdésével is.