BH 2004.8.304 Bűnhalmazatban lévő bűncselekmények esetén az elkövetéskor, illetve az elbíráláskor hatályban lévő büntetőtörvény alkalmazhatóságát akkor kell vizsgálni, ha a bűnhalmazatban lévő valamennyi bűncselekmény elkövetése az elbíráláskor hatályos új büntetőtörvény hatálybalépése előtt történt, és az új törvény szerinti kedvezőbb elbírálás lehetősége nem valamennyi bűncselekmény tekintetében állapítható meg - Amennyiben a bűnhalmazatban lévő bűncselekményeket részben az új büntetőtörvény hatálybalépése előtt, illetve annak hatálybalépése után követték el, a bűnhalmazatban lévő valamennyi bűncselekményt az új törvény alkalmazásával kell elbírálni [Btk. 2. §, 12. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság a 2000. szeptember 1. napján kelt ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 2 rb. súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettében, amelyből egy eset kísérlet, csalás bűntettében, 2 rb. csalás vétségében és személyi szabadság megsértésének bűntettében. Ezért halmazati büntetésül 6 évi börtönre és 5 évi közügyektől eltiltásra ítélte. Az 1 rb. könnyű testi sértés vétsége miatt indított büntetőeljárást megszüntette.

A másodfokú bíróság a 2001. február 6. napján hozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a terhelt terhére megállapított súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettét folytatólagosan elkövetettnek, a csalás bűntettét nagyobb kárt okozó, folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett csalás bűntettének, a 2 rb. csalás vétségét 2 rb., egy esetben folytatólagosan elkövetett csalás bűntet­tének és a személyi szabadság megsértése bűntettét aljas indokból elkövetettnek minősítette. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az elsőfokú bíróság által megállapított, a másodfokú ítélettel kiegészített, helyesbített tényállás lényege a következő:

1. A terhelt 1999. március óta gyermekfelügyelőként alkalmazta a 26 éves J. T. sértettet, aki a gyermekek felügyelete mellett egyéb házimunkát is ellátott.

1999. június 23-án 17 óra körüli időben, amikor a terhelt nem tartózkodott otthon, a terhelt 9 éves kislánya a sértett tudta nélkül kiengedte az udvarra a lakásba bezárt törpeuszkár kutyát. Ekkor a sértett az udvaron tartott két pit bull kutya helyét takarította. Hirtelen az egyik pit bull kutya kifelé indult a kennelből, a sértettet fellökte, majd a két pit bull kutya széttépte az uszkárt. A sértett telefonon azonnal értesítette a terheltet, aki a feleségével együtt nyomban hazatért. A terhelt a kerítésen átugorva azt ordította a sértettnek, "hogyha megdöglött a kiskutya, te is meg fogsz dögleni". Látva, hogy az uszkár elpusztult, nekirontott a sértettnek, ököllel az arcába csapott, többször megütötte, az ütésektől földre kerülő sértettet rugdosta.

Majd a sértettet a házba zavarta és megkérdezte, hogy a kezét vagy a lábát lője-e el a kutya elpusztulása miatt. A terhelt közölte a sértettel, hogy nem mehet sehová, ott kell maradnia. Este egy ízben rázárta a szobaajtót, mert a sértett a terhelt feleségével azt közölte, hogyha elmehet, akkor fel fogja jelenteni a terheltet. A terhelt csak egy nappal később engedte a sértettet eltávozni.

Ezt követően a sértett kórházba került. A terhelt bántalmazása következtében a hasán, az arcán zúzódásokat, a jobb szemüreg körül vérömlenyt szenvedett, a sérülések gyógytartama 8 napon belüli volt.

Miután a sértett kórházba került, a terhelt többször felhívta telefonon és 100 000 forintot követelt tőle "fájdalomdíjként" az elpusztult kiskutya miatt. Nemfizetés esetére a terhelt azzal fenyegette meg a sértettet, hogy eltöri a kezét vagy a lábát.

A terhelt fenyegetései a sértettben komoly félelmet keltettek, a terhelt által követelt összeget azonban ennek ellenére nem fizette ki.

2. M. L. 20 éves sértett bátyján keresztül került ismeretségbe a terhelttel. Találkozásaik alkalmával a terhelt mesélt M. L. sértettnek vadászélményeiről, és elmondta, hogy ő rendőr, a kommandósok főnöke, 47 beosztottja van. Rendőrigazolványt mutatott és többször kijelentette, hogy mindent el tud intézni, bárhová elér a keze.

M. L. 1999. május hónapban honvédségi behívót kapott. Felkereste a terheltet és elmondta, hogy az érettségire nem fog tudni felkészülni, ha közben katona lesz. A terhelt közölte vele, hogy el tudja intézni, hogy ne vigyék el katonának. Ekkor a terhelt mobiltelefonon felhívott valakit, és a sértett ügyében intézkedett.

Ezt követően pár nap múlva a sértett bevonult K.-ra. Itt két tiszt közölte vele, hogy hazamehet. Miután a sértett hazaérkezett, a terhelt felhívta és közölte vele, hogy tartozik neki 200 000 forinttal, és megfenyegette, hogyha nem fizet, baja eshet. A sértett vállalta a követelt összeg kifizetését. A terhelt többször telefonált a sértettnek és azzal fenyegette, hogyha nem fizet, kiviszi a mezőre és fejbe lövi, ekkor a sértett a család tagjaitól összegyűjtött pénzt B. A.-val együtt vitte el és adta át a terheltnek. A pénz átvétele után a terhelt kijelentette, hogy mivel a sértett késett a pénz megfizetésével, tartozik még neki 50 000 forinttal. A sértett ezt az összeget is átadta a terheltnek.

A terhelt ekkor közölte, hogyha valaki részletekben fizet, akkor őt kár éri, ezért még 50 000 forintot kért a sértettől. Hozzátette, hogy ne próbálja őt "átverni", mert egy életre tönkreteszi. Ekkor a sértett a bátyjától kért 50 000 forintot és vele együtt ment el a terhelthez és adta át az újabb 50 000 forintot. A sértett bátyja kérte a terheltet, hogy most már fejezzék be, mire a terhelt azt mondta, hogy rendben van, a sértett a jövő hét végén menjen át hozzá.

3. A sértett a megbeszélt időben B. A.-val ment el a terhelthez. A terhelt közölte, hogy eladja az udvarán lévő VW Jetta gépkocsit 500 000 forintért, és ha a sértettnek vagy a barátjának sikerül eladniuk, vagy önmaguk megvásárolják, akkor már nem fog további összegeket követelni.

A sértett és B. A. közölték a terhelttel, hogy a gépkocsit nem tudják megvásárolni, majd eljöttek a terhelttől. Útközben B. A. mégis úgy döntött, hogy megvásárolná a gépkocsit és megpróbálja összeszedni a pénzt.

Pár nap alatt B. A. megszerezte az 500 000 forintot és M. L.-val együtt felkeresték a terheltet. Ekkor észlelték, hogy a gépjármű már nincs a terhelt udvarán. Kérdésükre a terhelt azt válaszolta, hogy szervizbe vitte, és két hét múlva B. A. nevére átíratva fogja megkapni a gépkocsit. B. A. ekkor M. A. L. jelenlétében a terheltnek átadta az 500 000 forintot és kérte, hogy készítsenek egy adásvételi szerződést. A terhelt azt mondta, hogy ez nem szükséges, mert a közlekedésrendészetnél van egy ismerőse, aki majd mindent elintéz.

Két hét elteltével telefonáltak a terheltnek és kérdezték, hogy mikor mehetnek a gépkocsiért. A terhelt közölte velük, hogy ne legyenek türelmetlenek, mert fejbe lövi és elássa őket, éreztette velük, hogy felejtsék el a pénzt és az autót is.

A terhelt M. L.-tól és testvérétől összesen 300 000 forintot vett át, az okozott kár nem térült meg.