31989L0656[1]

A Tanács irányelve (1989. november 30.) a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről (harmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése értelmében)

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1989. november 30.)

a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről (harmadik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikk (1) bekezdése értelmében)

(89/656/EGK)

I. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez az irányelv, amely a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében a harmadik egyedi irányelv, megállapítja a munkavállalók által a munka során használt egyéni védőeszkö zökre vonatkozó minimumkövetelményeket.

(2) A 89/391/EGK irányelv rendelkezései teljes mértékben alkalmazandók az (1) bekezdésben említett terület egészére az ezen irányelvben foglalt szigorúbb, illetve különös rendelkezések sérelme nélkül.

2. cikk

Fogalommeghatározás

(1) Ezen irányelv alkalmazásában egyéni védőeszköz minden olyan eszköz, amelyet arra terveztek, hogy viselésével vagy használatával megvédje a munkavállalókat egy vagy több, a munkavégzés során biztonságukat vagy egészségüket fenyegető kockázattól, valamint minden olyan kiegészítő és segédeszköz, amelyeket e cél megvalósítására terveztek.

(2) Az (1) bekezdésben említett meghatározásból kizártak:

a) a szokásos munkaruhák és egyenruhák, amelyeket nem kifejezetten a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmére terveztek;

b) a mentőszolgálatok által használt felszerelések;

c) a fegyveres erők, a rendőrség és egyéb rendfenntartó szervek tagjai által viselt vagy használt egyéni védőeszközök;

d) a közúti közlekedési eszközökön használt egyéni védőeszközök;

e) a sportfelszerelések;

f) az önvédelmi vagy elrettentő eszközök;

g) a kockázatok és ártalmak felderítésére és jelzésére szolgáló hordozható eszközök.

3. cikk

Általános szabály

Egyéni védőeszköz akkor használható, ha a kockázatok a csoportos védelem technikai eszközeivel, illetve a munkaszervezés intézkedéseivel, módszereivel vagy eljárásaival nem kerülhetők el, vagy nem csökkenthetők eléggé.

II. SZAKASZ

A MUNKÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI

4. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az egyéni védőeszközöknek meg kell felelniük a Közösség tervezésre és gyártásra vonatkozó egészségvédelmi és biztonsági rendelkezéseinek.

Minden egyéni védőeszköznek:

a) alkalmasnak kell lennie az adott kockázat elhárítására anélkül, hogy önmaga további kockázatot idézne elő;

b) meg kell felelnie a munkahelyi viszonyoknak;

c) figyelembe kell vennie az ergonómiai követelményeket és a munkavállaló egészségi állapotát;

d) a szükséges igazítások után megfelelően kell illeszkednie a viselőre.

(2) Amennyiben egy vagy több kockázat megléte szükségessé teszi, hogy egy munkavállaló egynél több egyéni védőeszközt viseljen, azoknak összeegyeztethetőnek kell lenniük, és továbbra is hatásosnak kell maradniuk a kérdéses kockázattal vagy kockázatokkal szemben.

(3) Az egyéni védőeszköz használatának feltételeit - különösen viselésének időtartamát - a kockázat súlyossága, a kockázatnak való kitettség gyakorisága, az egyes munkavállalók munkahelyének jellemzői és az egyéni védőeszköz teljesítménye alapján határozzák meg.

(4) Az egyéni védőeszközöket elvben egyéni használatra szánják.

Amennyiben a körülmények azt kívánják, hogy az egyéni védőeszközt egynél több személy használja, megfelelő intézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy az ilyen használat ne okozzon egészségügyi vagy higiéniai problémát a különböző használóknak.

(5) Az egyéni védőeszköz minden egyes darabjáról az (1) és (2) bekezdés szerint megfelelő információt kell nyújtani, és az információhoz való hozzáférést lehetővé kell tenni a vállalkozásban, illetve a telephelyen.

(6) Az egyéni védőeszközt a munkáltató térítésmentesen bocsátja rendelkezésre, és a szükséges karbantartással, javítással és cserével biztosítja annak szabályos működését és a higiéniai követelményeket kielégítő állapotát.

A tagállamok azonban nemzeti gyakorlatuknak megfelelően előírhatják, hogy a munkavállaló kötelezhető egyes egyéni védőeszközök költségeihez való hozzájárulásra olyan esetekben, ha a védőeszköz használata nem csak a munkahelyre korlátozódik.

(7) A munkáltató először tájékoztatja a munkavállalót azokról a kockázatokról, amelyekkel szemben az egyéni védőeszköz viselése védelmet nyújt.

(8) A munkáltató gondoskodik a megfelelő oktatásról és - amennyiben szükséges - megszervezi az egyéni védőeszközök viselésének szemléltetését.

(9) Az egyéni védőeszközt csak a meghatározott célokra lehet felhasználni, a különleges és rendkívüli eseteket kivéve.

A védőeszközt az utasításoknak megfelelően kell használni.

Az utasításoknak a munkavállalók számára érthetőeknek kell lenniük.

5. cikk

Az egyéni védőeszköz értékelése

(1) Az egyéni védőeszköz kiválasztása előtt a munkáltatónak fel kell mérnie, hogy az alkalmazni kívánt egyéni védőeszköz megfelel-e a 4. cikk (1) és (2) bekezdése követelményeinek.

Az értékelés magában foglalja:

a) a más eszközökkel el nem hárítható kockázatok elemzését és értékelését;

b) azoknak a jellemzőknek a meghatározását, amelyekkel az egyéni védőeszköznek rendelkeznie kell annak érdekében, hogy hatásos legyen az a) pontban említett kockázatokkal szemben, figyelembe véve bármely olyan kockázatot, amelyet a védőeszköz maga okozhat;

c) a rendelkezésre álló egyéni védőeszközök jellemzőinek összehasonlítását a b) pontban előírt jellemzőkkel.

(2) Az (1) bekezdésben előírt értékelést felülvizsgálják, amenynyiben annak bármely elemében változás következik be.

6. cikk ( *1 )

A használat szabályai

(1) A 3., 4., és 5. cikk sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy figyelemmel a védőeszközök szabad mozgására vonatkozó közösségi jogszabályokra, kialakításra kerülnek az egyéni védőeszközök használatára vonatkozó általános szabályok, illetve az olyan esetekre és helyzetekre vonatkozó szabályok, amikor a munkáltatónak egyéni védőeszközt kell biztosítania.

Ezek a szabályok különösen azokat a körülményeket vagy veszélyhelyzeteket jelölik meg, amikor a csoportos védőeszközök elsőbbségének sérelme nélkül egyéni védőeszköz használata szükséges.

Az útmutatóul szolgáló I., II., és III. melléklet hasznos információkat tartalmaz az ilyen szabályok megállapításához.

(2) Amikor a tagállamok az (1) bekezdésben említett szabályokat alkalmazzák, figyelembe vesznek minden - a technológiai fejlesztések következtében a kockázatokban, a csoportos védőeszközökben és az egyéni védőeszközökben bekövetkezett - jelentős változást.

(3) A tagállamok konzultálnak a munkáltatói és a munkavállalói szervezetekkel az (1) és (2) bekezdésben említett szabályokról.

7. cikk

A munkavállalók tájékoztatása

A 89/391/EGK irányelv 10. cikkének sérelme nélkül a munkavállalók, illetve képviselőik tájékoztatást kapnak minden olyan intézkedésről, amelyet a munkahelyen egyéni védőeszközt használó munkavállalók egészségének védelme és biztonsága érdekében hoznak.

8. cikk

Konzultáció a munkavállalókkal és a munkavállalók részvétele

A munkavállalókkal, illetve képviselőikkel folytatott konzultációra, valamint a munkavállalók, illetve képviselőik részvételére az ezen irányelv, valamint annak mellékletei által érintett kérdésekben a 89/391/EGK irányelv 11. cikkének megfelelően kerül sor.

III. SZAKASZ

VEGYES RENDELKEZÉSEK

9. cikk

A mellékletek módosításai

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 9a. cikknek megfelelően a mellékleteket szigorúan csak technikailag módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy figyelembe vegye az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos műszaki harmonizációt és szabványosítást, műszaki fejlődést, valamint a kapcsolódó nemzetközi szabályozásokban és előírásokban, illetve a vonatkozó ismeretekben bekövetkező változásokat.

Ha a munkavállalók és más személyek testi egészségét és biztonságát veszélyeztető, azonnali, közvetlen és súlyos kockázatokat magukban foglaló, kellően indokolt és kivételes esetekben rendkívül sürgős okokból nagyon rövid idő alatt szükséges cselekedni, a 9b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó az e cikk értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

9a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 9. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 1 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 9. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

9b. cikk

Sürgősségi eljárás

(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 9a. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

10. cikk

Záró rendelkezések

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1992. december 31-éig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak vagy fogadnak el.

11. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK ÁLTAL VÉDENDŐ TESTRÉSZEKKEL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK (*)

(*) A kockázatok/testrészek e listája nem tekinthető kimerítőnek.

A kockázatértékelés során nyer megállapítást, hogy szükséges-e egyéni védőeszköz használata, illetve hogy annak ezen irányelv rendelkezései alapján milyen jellemzőkkel kell rendelkeznie.

KÉP HIÁNYZIK

II. MELLÉKLET

AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK TÍPUSAINAK NEM TELJES LISTÁJA AZON KOCKÁZATOK SZERINT, AMELYEKKEL SZEMBEN VÉDELMET NYÚJTANAK

A FEJ VÉDELMÉT szolgáló eszközök

- Sisak és/vagy sapka/fejmaszk/fejfedő a következők ellen:

-

- Leeső vagy kirepülő tárgyak által okozott ütés

- Valamilyen akadállyal való ütközés

- Mechanikai kockázatok (szúrás, horzsolás)

- Statikus összenyomódás (oldalirányú zúzás)

- Hőmérséklet okozta kockázatok (tűz, hő, hideg, forró szilárd anyagok, beleértve az olvasztott fémeket)

- Áramütés és feszültség alatti munkavégzés

- Kémiai kockázatok

- Nem ionizáló sugárzás (UV, infravörös sugárzás, napsugárzás vagy hegesztési sugárzás)

- Hajháló a belegabalyodás kockázata ellen

HALLÁSVÉDELMET szolgáló eszközök

- Fülvédők (beleértve pl. a sisakra szerelt fülvédőket, az aktív zajcsökkentő fülvédőket és az elektromos audiobemenettel felszerelt fülvédőket)

- Füldugók (beleértve pl. a szintfüggő csillapítású füldugókat és az egyéni igényekhez igazított füldugókat)

A SZEM ÉS ARC VÉDELMÉT szolgáló eszközök

- Védőszemüveg, szemvédő és arcvédő maszk (adott esetben orvosi rendelvényre kapott kontaktlencse) a következők ellen:

-

- Mechanikai kockázatok

- Hőmérséklet okozta kockázatok

- Nem ionizáló sugárzás (UV, infravörös sugárzás, napsugárzás vagy hegesztési sugárzás)

- Ionizáló sugárzás

- Vegyi és biológiai anyagok szilárd aeroszolok és folyadékok formájában

A LÉGZŐSZERVEK VÉDELMÉT szolgáló eszközök

- Szűrőberendezések a következők ellen:

-

- Részecskék

- Gázok

- Részecskék és gázok

- Szilárd és/vagy folyékony aeroszolok

- Szigetelő rendszerek, beleértve a levegőellátással rendelkezőket is

- Önmentő készülékek

- Búvárfelszerelés

A KÉZ ÉS KAR VÉDELMÉT szolgáló eszközök

- Kesztyűk (beleértve az egyujjas kesztyűket és karvédőket) a következők ellen:

-

- Mechanikai kockázatok

- Hőmérséklet okozta kockázatok (hő, láng és hideg)

- Áramütés és feszültség alatti munkavégzés (antisztatikus, vezető, szigetelő)

- Kémiai kockázatok

- Biológiai anyagok

- Ionizáló sugárzás és radioaktív szennyeződés

- Nem ionizáló sugárzás (UV, infravörös sugárzás, napsugárzás vagy hegesztési sugárzás)

- Rezgéssel kapcsolatos kockázatok

- Ujjvédők

A LÁBFEJ ÉS A LÁB VÉDELMÉT szolgáló, valamint csúszásgátló eszközök

- Lábbeli (pl. cipők, beleértve bizonyos körülmények között a klumpákat és az acélorrú bakancsokat is) a következőkkel szembeni védelemre:

-

- Mechanikai kockázatok

- Csúszásveszély

- Hőmérséklet okozta kockázatok (hő, láng és hideg)

- Áramütés és feszültség alatti munkavégzés (antisztatikus, vezető, szigetelő)

- Kémiai kockázatok

- Rezgéssel kapcsolatos kockázatok

- Biológiai kockázatok

- A lábfej felső részét védő levehető védőeszközök a mechanikai kockázatok ellen

- Térdvédők a mechanikai kockázatokkal szemben

- Lábszárvédők a mechanikai, a hőmérséklet okozta és a kémiai kockázatokkal, valamint a biológiai anyagokkal szemben

- Tartozékok (pl. szögek, hágóvasak)

BŐRVÉDELEM - VÉDŐKRÉMEK ( 2 )

- A védőkrémek a következők ellen biztosíthatnak védelmet:

-

- Nem ionizáló sugárzás (UV, infravörös sugárzás, napsugárzás vagy hegesztési sugárzás)

- Ionizáló sugárzás

- Vegyi anyagok

- Biológiai anyagok

- Hőmérséklet okozta kockázatok (hő, láng és hideg)

A TEST VÉDELMÉT/A BŐR MÁS JELLEGŰ VÉDELMÉT szolgáló eszközök

- Magasból való lezuhanás elleni védelemre szolgáló egyéni védőeszközök, mint például visszahúzható típusú lezuhanásgátlók, teljes testhevederzetek, beülőhevederzetek, övek a munkahelyzet beállítására, fékezésre és munkahelyzet-beállító rögzítőkötelek, energiaelnyelők, rögzített vezetéken alkalmazott, vezérelt típusú lezuhanásgátlók, kötélállító eszközök, kikötőeszközök, amelyeket nem úgy terveztek, hogy állandóan rögzítettek legyenek, továbbá amelyek nem tesznek szükségessé rögzítési munkálatokat a használat előtt, karabinerek, rögzítőkötelek, mentőhevederzetek

- Védőruházat, beleértve az egész test védelmét (pl. ruhák, overallok) és a test részeinek védelmét (pl. lábszárvédők, nadrágok, kabátok, mellények, kötények, térdvédők, kámzsák, fejmaszkok) biztosító ruházatot a következők ellen:

-

- Mechanikai kockázatok

- Hőmérséklet okozta kockázatok (hő, láng és hideg)

- Vegyi anyagok

- Biológiai anyagok

- Ionizáló sugárzás és radioaktív szennyeződés

- Nem ionizáló sugárzás (UV, infravörös sugárzás, napsugárzás vagy hegesztési sugárzás)

- Áramütés és feszültség alatti munkavégzés (antisztatikus, vezető, szigetelő)

- Belegabalyodás és beszorulás

- Mentőmellények a vízbe fúlás megelőzésére és úszássegítő eszközök

- A viselő láthatóságát biztosító egyéni védőeszközök

III. MELLÉKLET

Nem teljes lista azokról a tevékenységekről és tevékenységi területekről, amelyeken az egyéni védőeszközök biztosítása szükséges lehet (*)

(*) A kockázatértékelés során nyer megállapítást, hogy szükséges-e egyéni védőeszköz használata, illetve hogy annak ezen irányelv rendelkezései alapján milyen jellemzőkkel kell rendelkeznie.

I. FIZIKAI KOCKÁZATOK

II. KÉMIAI KOCKÁZATOK (beleértve a nanoanyagokat is)

III. BIOLÓGIAI ANYAGOK

IV. EGYÉB KOCKÁZATOK

( *1 ) Lásd a Bizottság közleményét (HL C 328., 1989.12.30., 3. o.)

( 1 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

( 2 ) Bizonyos körülmények között a kockázatértékelés arra a következtetésre juthat, hogy a védőkrémek - a munkavállalók bőrének a kapcsolódó kockázatoktól való védelme érdekében - más egyéni védőeszközökkel együttesen használhatók. A védőkrémek a 89/656/EGK irányelv hatálya alá tartozó egyéni védőeszközök, mivel bizonyos körülmények között ez a fajta védőeszköz a 89/656/EGK irányelv 2. cikk értelmében vett "kiegészítő és segédeszköznek" tekinthető. A védőkrémek azonban nem minősülnek az (EU) 2016/425 rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében szereplő fogalommeghatározás szerinti egyéni védőeszköznek."