31993R0461[1]
A Bizottság 461/93/EGK rendelete (1993. február 26.) a vágott juhtestek közösségi osztályozási rendszerére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
A BIZOTTSÁG 461/93/EGK RENDELETE
(1993. február 26.)
a vágott juhtestek közösségi osztályozási rendszerére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,
tekintettel a legutóbb a 363/93/EGK rendelettel ( 1 ) módosított, a juhhús és kecskehús piacának közös szervezéséről szóló, 1989. szeptember 25-i 3013/89/EGK tanácsi rendeletre ( 2 ) és különösen annak 4. cikke (5) bekezdésére,
tekintettel a vágott juhtestek közösségi osztályozási rendszeréről és a nyers vagy fagyasztott hasított juh közösségi szabványminőségének meghatározásáról, valamint a 338/91/EGK rendelet időbeli hatályának kiterjesztéséről szóló, 1992. július 23-i 2137/92/EGK tanácsi rendeletre ( 3 ) és különösen annak 2. cikkére, 4. cikke (3) bekezdésére, 5., 6. cikkére és 7. cikke (2) bekezdésére,
mivel a 2137/92/EGK rendelet a juhhúságazat piaca átláthatóságának javítása céljával közösségi szintű vágott-test-osztályozási szabványt írt elő; mivel részletes szabályokra van szükség a piaci árak meghatározására, amely árakat ezen osztályozási szabvány alapján alakítják ki; mivel rendelkezést kell hozni a piaci árak kialakítására a kereskedelmi forgalmazás megfelelő pontján; mivel ennek a pontnak a vágóhídra történő belépésnek kell lennie; mivel a vágott juhtestek egységes közösségi osztályozásának biztosítása érdekében sokkal pontosabban kell meghatározni az izmoltsági osztályokat, a faggyúborítottsági osztályokat és a színt;
mivel a vágóhidakon rögtön a vágást követően végrehajtott osztályozás alapján ki kell alakítani az árjelentés rendszerét; mivel ez a vágott testek megfelelő azonosítását igényli;
mivel az osztályozást megfelelően képzett személyzetnek kell végrehajtania; mivel ezen osztályozás megbízhatóságát hatásos ellenőrzésekkel kell igazolni, biztosítva annak egységes alkalmazását;
mivel a 2137/92/EGK rendelet előírja, hogy a közösségi osztályozás Közösségen belüli egységes alkalmazásának biztosítására a helyszíni vizsgálatokat egy közösségi vizsgálócsoportnak kell végrehajtania;
mivel részletes szabályokat kell megállapítani a csoport összetételére és a helyszíni vizsgálatok végrehajtására vonatkozóan;
mivel az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Juh- és Kecskehúspiaci Irányítóbizottság véleményével,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A 2137/92/EGK rendelet 7. cikke (1) bekezdésében említett, a vágott juhtestek közösségi osztályozási rendszere alapján meghatározott piaci ár a vágóhídra történő belépéskor érvényes, a közösségi származású bárányért a szállítónak fizetett hozzáadottérték-adó nélküli ár. Ezt az árat a vágóhídon a rendelet 2. cikkében előírt referenciaformákban a vágóhídi magaspályahorgon mért és osztályozott hasított súly 100 kg-jára vonatkoztatva kell kifejezni.
(2) A tekintetbe veendő súly a vágott test meleg súlya a hűtéssel kapcsolatos tömegveszteséggel kiigazítva. A tagállamok tájékozatják a Bizottságot az alkalmazott korrekciós tényezőkről.
(3) Abban az esetben, amikor a mérést és a magaspályahorgon történő minősítést követően a vágott test formája eltér a referenciaformától, a tagállam kiigazítja a vágott test súlyát a 2137/92/EGK rendelet 2. cikkében előírt korrekciós tényezők alkalmazásával. A rendelet III. mellékletében említett kategóriák céljából azonban a tagállamok megadhatják az árakat a vágott testek szokásos formájának 100 kg-jára is. Ebben az esetben a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e forma és a referenciaforma közötti különbségről.
2. cikk
(1) Azok a tagállamok, amelyek juhhústermelése meghaladja az évi 200 tonnát, 1993. március 15-ét megelőzően eljuttatnak a Bizottsághoz egy bizalmas listát azokról a vágóhidakról és/vagy egyéb létesítményekről, amelyek részt vesznek a közösségi osztályok árainak kialakításában (a továbbiakban "részt vevő létesítmények"), valamint egy jelzést a részt vevő létesítmények várható éves termeléséről.
(2) Az (1) bekezdésben említett tagállamok legkésőbb minden csütörtökön és először legkésőbb 1993. április 8-án közlik a Bizottsággal a közösségi osztályozási rendszerbe tartozó bármilyen minőségű bárányhúsra minden részt vevő létesítmény tekintetében hazai valutájukban kifejezett azon átlagárat, amelyet az információszolgáltatást megelőző héten rögzítettek, valamint jelzik az egyes minőségek mértékét is. Abban az esetben azonban, ha egy minőség az összmennyiség 1 %-ánál kevesebb, az árakat nem kell bejelenteni. A tagállamok közlik a Bizottsággal az árjelentési célra használt egyes osztályok szerint minősített összes bárány súlyalapú átlagárát.
A tagállamok azonban jogosultak arra, hogy a mellékletben előírt egyes izmoltsági és faggyúborítottsági osztályokra jelentett árat a súly alapján alosztályokra bontsák. A "minőség" kifejezés az izmoltsági osztály és a faggyúborítottsági osztály kombinációját jelenti.
3. cikk
A 2137/92/EGK rendelet 6. cikkében említett kiegészítő rendelkezéseket az izmoltsági és faggyúborítottsági osztályok vonatkozásában e rendelet melléklete sorolja fel. A 2137/92/EGK rendelet III. mellékletében említett hússzínt egy szabványosított színtáblázatnak megfelelően a szegyen, a "rectus abdominis"-nál határozzák meg.
4. cikk
(1) A minősítésre legkésőbb egy órával a vágást követően kerül sor.
(2) A részt vevő intézményekben a vágott juhtestek közösségi osztályozási rendszere szerint osztályozott hasított testeknek vagy hasított féltesteknek a 2137/92/EGK rendelet 4. cikke (2) bekezdésében említett azonosítását olyan jelöléssel végzik, amely jelzi a kategóriát, az izmoltsági és faggyúborítottsági osztályt.
Ezt a jelölést az illetékes nemzeti hatóság által jóváhagyott módszer szerinti bélyegzéssel végzik, amihez kitörölhetetlen és nem mérgező tintát alkalmaznak.
A kategóriák jelölése a következők szerint történik:
- L: a tizenkét hónapnál fiatalabb juh (bárány) vágott teste,
- S: egyéb juh vágott teste.
(3) A tagállamok engedélyezhetik a jelölésnek egy megváltoztathatatlan és erősen rögzíthető címke használatával történő helyettesítését.
5. cikk
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az osztályozást megfelelően képzett szakemberek végezzék. A tagállamok ezeket a személyeket megállapodás útján határozzák meg, vagy kijelölnek egy ezért felelős testületet.
(2) A 2. cikkben említett részt vevő létesítményekben történő osztályozást a helyszínen előzetes bejelentés nélkül, egy, a tagállam által kijelölt és a részt vevő létesítménytől független testület ellenőrzi. Az ellenőrzésnek legalább háromhavonta egyszer meg kell történnie minden olyan részt vevő létesítményben, amely osztályozást végez, és az ellenőrzésnek legalább 50 szúrópróbaszerűen kiválasztott vágott testre kell kiterjednie.
Abban az esetben azonban, ha az ellenőrzésért felelős testület megegyezik a minősítésért felelős testülettel, vagy ha az nem esik egy köztestület hatásköre alá, az első albekezdésben említett ellenőrzéseket egy köztestület fizikai felügyelete mellett kell elvégezni azonos feltételek mellett és legalább évente egyszer. A köztestületet rendszeresen tájékoztatni kell az ellenőrzésért felelős testület megállapításairól.
6. cikk
A 2137/92/EGK rendelet 5. cikkében előírt közösségi vizsgálócsoport (a továbbiakban a "csoport") felelős a helyszíni vizsgálatok lebonyolításáért, amelyek a következőkre terjednek ki:
a) a vágott juhtestek közösségi osztályozási rendszerére vonatkozó intézkedések alkalmazása;
b) az osztályozási rendszer szerinti piaci árak kialakítása.
7. cikk
A csoportot egy közösségi szakember vezeti. A tagállamok a szakembereket függetlenségük és a vágott testek osztályozásával és a piaci árak kialakításával kapcsolatos képességeik alapján jelölik ki.
A szakemberek a csoportban végzett munkájuk során szerzett információkat semmilyen körülmények között sem használhatják fel személyes céljaikra, illetve azokat nem hozhatják nyilvánosságra.
8. cikk
(1) A helyszíni ellenőrzést a csoport egy legfeljebb hét tagból álló delegációja végzi el. Ebből a célból a delegációt a következő szabályok szerint állítják össze:
- legalább két bizottsági szakember, akik közül az egyik a delegáció vezetője,
- egy szakember az érintett tagállamból,
- legfeljebb négy szakember egyéb tagállamokból.
(2) Az első vizsgálatot végző delegáció összetételét a Bizottság határozza meg.
9. cikk
(1) Helyszíni vizsgálatokra rendszeres időközönként kerül sor, amelynek gyakorisága a meglátogatott tagállamban előállított viszonylagos juhhús-volumennek vagy az osztályozási rendszer alkalmazásával kapcsolatos problémáknak megfelelően eltérő lehet. Ha szükséges, a látogatásokat kiegészítő látogatásoknak kell követniük. Az ilyen látogatások alkalmával a delegáció mérete csökkenthető.
A vizsgálat programját a Bizottság állítja össze a tagállamokkal folytatott konzultációt követően. A felkeresett tagállam képviselői részt vehetnek a vizsgálatban.
(2) Minden tagállam a Bizottság által meghatározott követelmények szerint szervezi meg a területén végrehajtandó látogatásokat. Ebből a célból a tagállamok 30 nappal a látogatás előtt továbbítják a javasolt vizsgálati látogatások részletes programját a Bizottságnak, amely módosításokat kérhet a programban.
(3) A Bizottság, amennyire csak az egyes látogatások előtt lehetséges, tájékoztatja a tagállamokat a látogatás programjáról és menetéről.
(4) Az egyes látogatások lebonyolítása után a delegáció tagjai és a látogatás helyszínéül szolgáló tagállam képviselői összegyűlnek az eredmények áttekintésére. A delegáció tagjai ezt követően levonják a 6. cikkben említett pontokkal kapcsolatos következtetéseket.
(5) A delegáció elnöke jelentést készít, amelyben beszámol a látogatás részleteiről, valamint a (4) bekezdésben említett következtetésekről. A jelentést haladéktalanul megküldi a meglátogatott tagállamnak, majd ezt követően a többi tagállamnak is.
10. cikk
A csoport tagjainál felmerülő utazási és tartózkodási költségeket a Bizottság viseli azon szabályok alapján, amelyek a Bizottsággal kapcsolatban nem álló, de általa szakértőnek felkért személyek utazási és tartózkodási költségeinek megtérítésére vonatkoznak.
11. cikk
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lét hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
MELLÉKLET
1. Izmoltság
A vágott test profiljainak alakulása, különös tekintettel a főbb testtájakra (comb és far, gerinc, lapocka).
Izmoltsági osztály | Kiegészítő rendelkezések |
S Elsőrendű | Comb és far: duplán izmolt. Rendkívül domború profilok |
Gerinc: rendkívül domború, rendkívül széles és vastag | |
Lapocka: kiemelkedően domború, és kiemelkedően vastag | |
E Kiváló | Comb és far: nagyon vastag. Nagyon domború profilok |
Gerinc: nagyon domború, a lapocka felé nagyon széles és vastag | |
Lapocka: nagyon domború és vastag | |
U Nagyon jó | Comb és far: vastag. Domború profilok |
Gerinc: a lapocka felé széles és vastag | |
Lapocka: vastag és domború | |
R Jó | Comb és far: nagyobbrészt egyenes profilok |
Gerinc: vastag, de a lapocka felé kevésbé széles | |
Lapocka: jól fejlett, de kevésbé vastag | |
O Megfelelő | Comb és far: enyhén homorú profilok |
Gerinc: keskeny és izomszegény | |
Lapocka: elkeskenyedő, izomszegény | |
P Gyenge | Comb és far: homorú vagy nagyon homorú izomszegény profilok |
Gerinc: keskeny, homorú, és a csontok láthatóak | |
Lapocka: keskeny, lapos, és a csontok láthatóak |
2. A faggyúborítottság mértéke
A faggyú mennyisége a vágott test külső felületén és belső részein.
Faggyúborítottsági osztály | Kiegészítő előírások (1) | ||
1. Alacsony | Külső | Faggyúlerakódás nem vagy csak nyomokban látható | |
Belső | Hasi üreg | A veséken faggyúlerakódás nem vagy csak nyomokban látható | |
Mellkasi üreg | A bordák között faggyúlerakódás nem vagy csak nyomokban látható | ||
2. Csekély | Külső | A vágott test egy részét vékony faggyúhártya borítja, amely a végtagokon kevésbé észrevehető | |
Belső | Hasi üreg | A veséken faggyú nyomokban vagy vékony rétegben látható | |
Mellkasi üreg | A bordaközi izmok tisztán láthatóak | ||
3. Átlagos | Külső | A vágott test nagy részét vagy egészét vékony faggyúréteg borítja. A faroktőnél kissé megvastagodott faggyúréteg található | |
Belső | Hasi üreg | A vesék egy részét vagy egészét vékony faggyúréteg fedi | |
Mellkasi üreg | A bordaközi izmok még láthatóak | ||
4. Magas | Külső | A vágott test nagy részét vagy egészét vastag faggyúréteg borítja, amely a végtagokon kevésbé, a lapockán pedig nagyobb mértékben vastag | |
Belső | Hasi üreg | A veséket faggyúréteg borítja | |
Mellkasi üreg | A bordaközi izmok faggyúval átszőttek. A bordákon faggyúlerakódások láthatók | ||
5. Nagyon magas | Külső | Nagyon vastag faggyúréteg A faggyúlerakódások néha foltokban láthatók | |
Belső | Hasi üreg | A veséket vastag faggyúréteg borítja | |
Mellkasi üreg | A bordaközi izmok faggyúval átszőttek. A bordákon faggyúlerakódások láthatók | ||
(1) A hasi üregre vonatkozó kiegészítő rendelkezések a 2137/92/EGK rendelet III. melléklete tekintetében nem alkalmazandók. |
( 1 ) HL L 42., 1993.2.19., 1. o.
( 2 ) HL L 289., 1989.10.7., 1. o.
( 3 ) HL L 214., 1992.7.30., 1. o.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31993R0461 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31993R0461&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 01993R0461-19980105 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:01993R0461-19980105&locale=hu