A Fővárosi Törvényszék K.30114/2009/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (PIACFELÜGYELETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi CXXXV. törvény (Psztv.) 4. §, 28. §] Bíró: Huber Gábor

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.30114/2009/8.*, Fővárosi Ítélőtábla Kf.27455/2009/5.

***********

Fővárosi Bíróság

2K.30114/2009/8.

A Magyar Köztársaság nevében

A személyesen eljárt felperes (cím.)

felperesnek

dr. Orosz V. Sándor ügyvéd (cím.) általános meghatalmazott (21/2001) által képviselt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (cím.) alperes

ellen piacfelügyeleti jogkörben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET :

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg 16.500 (tizenhatezer-ötszáz) forint le nem rótt kereseti eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a Fővárosi Bíróságon három példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

INDOKOLÁS

Alperes a 2008. november 7. napján hozott J-III-200/2008. számú határozatával a határozat mellékletében felsorolt befektetési alapkezelők - közöttük az I.Zrt - által kezelt nyilvános vagy zártkörű nyílt végű ingatlanalapok, illetve a nyílt végű ingatlanalapokba befektető befektetési alapok (együtt ingatlanalapok) befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását tíz forgalmazási napra felfüggesztette, és kötelezte az alapkezelőket arra, hogy a felfüggesztés ideje alatt kezdeményezzék alperesnél az alapok kezelési szabályzatainak módosítását a 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 247.§ (3) és (4) bekezdése alapján. Kötelezte az alapkezelőket a felfüggesztés rendkívüli tájékoztatás keretében való közzétételére.

Határozatának indokolásában a Tpt. 251.§, 236.§ (4) bekezdés, 247.§ (3)-(4) bekezdés, 290.§ (1) bekezdés i.) pontjaira hivatkozott. Megállapította, hogy 2008. októberében az ingatlanalapokból jelentős vagyon áramlott ki, az alapok saját tőkéje 20%-ot meghaladó mértékben csökkent, utalt a megtakarítások és a befektetők jogos érdekeinek védelmére, és az egyenlő elbánás elvére.

Felperes 2008. április 5-én ... örökölt, melyet a közjegyző 2008. október 16-án adott át a felperesnek. Felperes 1.837.571 db befektetési jegyek visszaváltására 2008. december 3-án adott megbízást, az elszámolás 2009. április 16-án ment teljesedésbe.

Felperes kereseti kérelmében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte, perköltséget igényelt.

A Tpt. 251.§-rahivatkozva előadta, hogy a határozatból nem megállapítható a befektetői érdek, ugyanakkor a felfüggesztést nem is befektetői érdek indokolta, a teljes magyar ingatlanalap-állományra alperes felfüggesztő határozatot nem hozhatott volna, a felfüggesztés pedig csak naptári napokra rendelhető el. Álláspontja szerint az alperes döntése az 1952. évi III. törvény (Pp.) 339/B.§ -val is ellentétes, és a határozat nem tartalmazza, hogy alperes milyen jogkörben járt el.

Az alperes nyilatkozatára figyelemmel előadta, hogy felperes részére az alperes határozata negatív értelemben jogot állapított meg, mert a befektetési jegy a befektető tulajdona, és a befektetési jegyek csak az alapkezelőnek adhatók el. Álláspontja szerint a közigazgatási eljárásban ügyfél volt, perindítási joga a 2007. évi CXXXV. törvény (Psztv.) 28.§ (1) bekezdés alapján fennállt. Előadta, hogy a Pp. 327.§ (1) bekezdés b.) pont alapján - mely a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) ügyfélfogalmához áll közelebb - perindítási joga fennállt, mert a határozat meghozatalakor befektetési jegy tulajdonosa volt; nem releváns, hogy a határozat teljesedésbe ment, és az sem, hogy a befektetői minőségét igazoló okiratok mikor keletkeztek. Előadta, hogy családja kára meghaladja az 1.500.000 forintot, kártérítést a perben nem érvényesít; a kereshetőségi jog megállapíthatóságának nem feltétele a kárigény érvényesítése, a perbeli határozatra azonban a jelenben is alapíthatók követelések. A kereshetőségi jog tekintetében vitatta az alperes által hivatkozott eseti döntések perbeli jelentőségét. Sérelmezte, hogy a bíróság nem adott tájékoztatást a bizonyítandó tényekről.

Alperes a kereset elutasítását, perköltsége megtérítését kérte. Álláspontja szerint a felperesnek kereshetőségi joga nincsen, az eljárásnak ügyfele felperes nem volt, a per tárgyához fűződő közvetlen anyagi jogi érdekeltsége hiányzik; e körben bírósági döntésekre hivatkozott. Előadta, hogy a perbíróság a felperes igényének orvoslására alkalmas döntést nem tud hozni. Megjegyezte, hogy álláspontja szerint felperesnek a per tárgyához közvetett érintettsége sincsen, mert felperes a közigazgatási határozat közzétételekor nem volt ingatlan befektetési alapnak ügyfele, a határozat 2008. december 3-án végrehajtásra került. Megjegyezte, hogy a felperes nem támadta a kezelési szabályzat módosítását jóváhagyó határozatot. Pontosított nyilatkozatában a felperes közvetett érintettségének igazoltságát nem vitatta, ugyanakkor hangsúlyozta azt, hogy az alperes eljárásában ügyfélként elismerhető személyi kör szűkebb (volt) mint a Ket., illetve az 1957. évi IV. törvény ügyfél fogalma.

A kereset nem alapos.

A bíróság a Psztv. 4.§ (3) bekezdés és a Pp. 324.§ (2) bekezdés a.) pontjára figyelemmel indított perben - figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság 3/2006. közigazgatási jogegységi határozat III. részére - vizsgálta a felperes perindítási illetve kereshetőségi jogát.

A kereshetőség a Pp. 3.§-ra figyelemmel azt a konkrét anyagi jogi kapcsolatot jelenti, amely a per tárgya és a fél valamely anyagi joga között fennáll. A közigazgatási per tárgya minden esetben a Pp. 324.§ (2) bekezdésében felsorolt valamely eljárásban hozott jogi aktus törvényességi felülvizsgálata. Közigazgatási perben a felperes kereshetőségi joga akkor áll fenn, amennyiben a felülvizsgálandó közigazgatási aktus alkalmas arra, hogy a felperes valamely anyagi jogszabályban meghatározott (alanyi) jogát alakítsa, és a közigazgatási perekben eljáró bíróság ítélete a közigazgatási döntéssel érintett - a kereset szerint megsértett - jog reparációjára közvetlenül alkalmas. A közigazgatási perekben eljáró bíróság főszabályként a hatósági hatáskörben hozott egyedi közigazgatási döntéseket vizsgálja felül (Pp. 324.§ (2) bekezdés a.) pont), ily módon a bíróság döntése is csak a vertikális szerkezetű közigazgatási jogviszonyban keletkezett jog vagy kötelezettség orvosolására lehet alkalmas, horizontális magánjogi jogviszonyok helyreállítására nem.

A perindítási jogot megalapozza az a körülmény, hogy a közigazgatási határozat a felperes jogos érdekét közvetlenül érinti. A perindítási jogosultság ugyanakkor az alperesi határozat érdemi vitatásához önmagában - kereshetőség hiányában - nem elegendő. Létezhet olyan helyzet, amikor a felperes perindítási jogosultsága fennáll, de kereshetőségi joga nincsen (pl. ha a közigazgatási eljárásba olyan személyt vonnak be, kinek ügyféli jogállást megalapozó érdekeltsége sincsen).