A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27455/2009/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (PIACFELÜGYELETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 130. §, 324. §, 327. §, 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 25. §, 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 251. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §, 2007. évi CXXXV. törvény (Psztv.) 27. §, 28. §] Bírók: Huszárné dr. Oláh Éva, Losonczy Erzsébet, Rothermel Erika

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.30114/2009/8., *Fővárosi Ítélőtábla Kf.27455/2009/5.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

4.Kf.27.455/2009/5.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a személyesen eljáró ......................... felperesnek az Orosz V. Ügyvédi Iroda ............................ által képviselt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) alperes ellen piacfelügyeleti ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2009. évi június hó 25. napján kelt 2.K.30.114/2009/8. számú ítélete ellen a felperes által 9. sorszám alatt előterjesztett és 11. sorszám alatt indokolt fellebbezés folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15 000 (azaz tizenötezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 24 000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az alperes 2008. október hónapban, a befektetési alapkezelők rendszeres adatszolgáltatása alapján észlelte, hogy az ingatlanalapokból és azok alapjaiból az általános pénzügyi helyzet hatására, a jelentős mértékű befektetési jegy- visszaváltások miatt, tetemes árfolyamértékű vagyon áramlott ki; az alapok értéke több mint 20%-al csökkent. Ezen mértékű vagyoncsökkenés veszélyeztette a folyamatos forgalmazás fenntartását, a befektetők érdekeit, illetve a befektetők egyenlő elbánásának elvét. Az alperes ezért, hivatkozással a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. (a továbbiakban: Tpt.) 251.§-ára, a 2008. november 7-én kelt J-III-200/2008. számú határozatával - a mellékletben megjelölt valamennyi - Alapkezelő által nyilvános vagy zártkörű, nyílt végű ingatlanalap, illetve nyilvános, nyílt végű ingatlanalapokra befektetető befektetési alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását 10 forgalmazási napra felfüggesztette. Az alperes kötelezte az Alapkezelőket, hogy a felfüggesztés időtartama alatt az ingatlanalapok Kezelési Szabályzatát módosítsák a Tpt. 247.§ (3) és (4) bekezdései szerinti szempontokkal és a felfüggesztést tényét tegyék hozzáférhetővé.

A közigazgatási eljárásban a felperes nem volt ügyfél.

A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot és annak hatályon kívül helyezését kérte, mert a több szempontból jogsértő határozat korlátozta az öröklés folytán tulajdonát képező befektetési jegyekhez való hozzáférést. Álláspontja szerint kereshetőségi joga a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 327.§ (1) bekezdés b/ pontja szerint, nem vitatható.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Vitatta a felperes kereshetőségi jogát.

Az elsőfokú bíróság kereshetőségi jog hiányában elutasította a felperes keresetét. Rögzítette, hogy a Pp. 324.§ (2) bekezdés a/ pontjára és a Legfelsőbb Bíróság 3/2006. KJE határozat III. részére figyelemmel is vizsgálta a felperes perindítási, illetve kereshetőségi jogát. A kereshetőség a Pp. 3.§-ára figyelemmel az a konkrét kapcsolat, amely a per tárgya és a fél valamely anyagi joga között fennáll. A közigazgatási per tárgya minden esetben a Pp. 324.§ (2) bekezdésében felsorolt valamely eljárásban hozott jogi aktus törvényességi felülvizsgálata. Az elsőfokú bíróság értékelése szerint a felperes perindítási jogát megalapozza az a körülmény, hogy a közigazgatási határozat jogos érdekét közvetlenül érinti, de a perindítási jogosultság önmagában, kereshetőségi jog hiányában nem elegendő az alperesi határozat érdemi vitatásához. Előfordulhat, hogy fennáll a perindítási jogosultság, de nincs kereshetőségi jog, ugyanakkor a kereshetőségi jog perindítási jogosultság hiányában kizárt. Ezen megközelítést követően az elsőfokú bíróság külön-külön vizsgálta a felperes perindítási és kereshetőségi jogát.

A perindítási jog körében az elsőfokú bíróság elemezte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. tv. (a továbbiakban: Psztv.) 28.§-ának (1) bekezdését, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15.§ (1) bekezdését. Megállapította, hogy a felperes a közigazgatási eljárásnak nem volt ügyfele, így perindítási joga a Pp. 327.§ (1) bekezdés a/ pontja alapján nem áll fenn.

A Pp. 327.§ (1) bekezdés b/ pontjának vizsgálata során az elsőfokú bíróság leszögezte, hogy a rendelkezés nem értelmezhető a közigazgatási eljárási szabályoktól elvonatkoztatva. A Psztv. 28.§ (1) bekezdése és a Ket. 15.§ (1) bekezdés összevetéséből levezette, hogy az ügyben a hatóság felé nyilatkozatot tenni és ezáltal eljárási jogokat gyakorolni csak meghatározott személyeknek lehet. Amennyiben speciális ügyfélfogalom a peresített határozatot eredményező közigazgatási eljárásra nincsen, akkor a Pp. 327.§ (1) bekezdés b/ pont ténylegesen azt fejezi ki, hogy az ügyféli jogállással nem rendelkező az eljárásban ügyfélként ténylegesen részt nem vett személy is vitathatja a határozat törvényességét, feltéve, hogy ahhoz közvetlen jogi érdeke fűződik. Ennek következtében a Pp. 327.§ (1) bekezdés b/ pontja esetén feltétel a közvetlen érintettség, ezért e jogszabályhely alapján a perindítási jogot azon személyek vonatkozásában lehet elismerni, akik 1/ ügyfelek vagy ügyféli jogállással rendelkezhettek volna, de 2/ ténylegesen nem voltak ügyféli jogállásúak és 3/ jogi érdekeltségük közvetlen. Következésképpen az ügyfélként az eljárásban részt nem vett azon személyek, melyek ügyfélként mint közvetett érintettek részt vehettek volna perindítási joggal sem a Pp. 327.§ (1) bekezdés a/, sem b/ pontja alapján nem rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy az alperes eljárására irányadó ügyfélfogalomba a kisbefektetők nem tartoznak bele, nincsen olyan jogilag elismert viszonyítási halmaz, melyhez képest a Pp. 327.§ (1) bekezdés b/ pont szerinti érintettség megállapítható lenne.

Az elsőfokú bíróságnak a kereshetőségi jogra vonatkozó indokolása szerint az alperesi határozat a felperesre nézve nem tartalmaz jogot, kötelezettséget, így a közigazgatási határozat felülvizsgálatára kezdeményezett perben a bíróság nem hozhat olyan tartalmú döntést, ami a felperesnek nem közigazgatási jogviszonyból eredő jogát helyreállítja. A felperes kötelmi- vagy dologi természetű igényét a Ptk. 7.§ szerint polgári perben érvényesítheti, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Kfv.37.075/2005/5. és Kfv.37.112/2006/17. számú ítéleteiben kifejtettekre is. A felperes kereshetőségi jogának az is akadálya, hogy a felperesnek nincs jogszabályi felhatalmazása populáris (közérdekű) kereset előterjesztésére.