2007. évi CXXXV. törvény

a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről[1]

A törvény célja, hogy a pénzügyi piacok zavartalan és eredményes működése, a piaci viszonyok átláthatósága, a tisztességes piaci verseny fenntartása, illetve a pénzügyi piacokkal szembeni bizalom erősítése érdekében szabályozza a piaci szereplők felügyeletét.

Mindezek érdekében az Országgyűlés - az Európai Unió joganyagával összhangban - a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK JOGÁLLÁSA ÉS MŰKÖDÉSE

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogállása

1. §[2] (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) autonóm államigazgatási szerv, amelynek székhelye Budapest.

(2) A Felügyelet tevékenységének célja

a) a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása,

b) a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete,

c) az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti, és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása,

d) együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzésében, a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésében vagy megszüntetésében,

e) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatások igénybe vevői érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni bizalom erősítése.

(3) A Felügyelet fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, önállóan működő és gazdálkodó közhatalmi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. A Felügyelet költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetőek.

2. § (1) A Felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.

(2)[3] A Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.

(3)[4] A Felügyelet a felügyelt intézmények, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről negyedévente kockázati jelentést készít.

(4)[5] Felügyeleti jogkörben a Felügyelet döntését megváltoztatni vagy megsemmisíteni, illetve a Felügyeletet eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet.

(5) A Felügyelet véleményezési joggal rendelkezik a pénzügyi rendszert, a felügyelt intézményeket és személyeket, valamint a feladat- és hatáskörét érintő döntések és jogszabályok előkészítése során, valamint javaslatot tehet jogszabályok megalkotására.

A Felügyelet feladatai

3. § (1) A Felügyelet ellátja mindazon feladatot, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a hatáskörébe utal.

(2) A Felügyelet feladatai ellátása során együttműködik a Magyar Nemzeti Bankkal (a továbbiakban: MNB), a Gazdasági Versenyhivatallal, és a 4. §-ban meghatározott szervezetek vagy személyek ellenőrzését ellátó más hatóságokkal.

(3) A Felügyelet feladatai ellátásához az összevont alapú és kiegészítő felügyelet megvalósítása és az integrációs folyamatok előmozdítása érdekében nemzetközi együttműködés keretében a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, törvény rendelkezései szerint információkat cserélhet.

(4) Külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak minősül az adott feladatkör tekintetében az a hatóság, amely saját országa joga alapján a Felügyelet által ellátott feladatkörök valamelyikével rendelkezik.

(5) A Felügyelet pénzügyi felügyeleti hatóságok egymás közötti nemzetközi együttműködését előmozdító nemzetközi szervezetekbe tagként beléphet.

(6)[6] A Felügyelet tagja a 2009/77/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Értékpapír-piaci Szabályozók Bizottságának, a 2009/78/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankfelügyelők Bizottságának és a 2009/79/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Biztosítás és a Foglalkoztatói-nyugdíj Felügyeletek Bizottságának.

4. §[7] (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a Felügyelet látja el

a) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény,

b) a Magyar Export-import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény,

c) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt),

d) a lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény,

e) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény,

f) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény,

g) a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény,

h) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt),

i) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.),

j) az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény,

k) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Tétv.),

l) a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Fnytv.),

m) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), valamint

n)[8] a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.),

hatálya alá tartozó szervezetek, személyek és tevékenységek felügyeletét.

o)[9] a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény

p)[10] a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény

(2)[11] A Felügyelet látja el a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező felügyeletét a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében.

5. §[12] (1) A Felügyelet látja el a feladatkörében a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását

a)[13] a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet,

b) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelvet,

c) a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, valamint

d) - az általa felügyelt tevékenységekkel összefüggő kereskedelmi gyakorlatok tekintetében - a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályokba ütköző Közösségen belüli jogsértések tekintetében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtásnál a kölcsönös jogsegély során a Felügyelet a - 2008/282/EK bizottsági határozattal módosított - 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

6. § (1) A Felügyelet látja el a Pmt. -ben meghatározott feladatkörében az 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(2) A Felügyelet látja el a Bszt. -ben meghatározott feladatkörében az 1287/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtását.

(3) A Felügyelet látja el a Tpt. -ben meghatározott feladatkörében a 809/2004/EK bizottsági rendelet végrehajtását.

(4)[14] A Felügyelet látja el a 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

(5)[15] Az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti illetékes hatóságként a Felügyelet látja el az 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását.

7. § A Felügyelet feladata:

a) engedélykérelmek és más beadványok elbírálása,

b) a 4. § szerinti törvényekben meghatározott nyilvántartások vezetése,

c) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek információszolgáltatási rendszerének és adatszolgáltatásának ellenőrzése,

d) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó, a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a felügyeleti határozatok végrehajtásának ellenőrzése, illetve folyamatos vizsgálata,

e) ha törvény eltérően nem rendelkezik, eljárás a d) pontban foglaltak megsértése esetén, és ennek során intézkedések alkalmazása, kivételes intézkedések alkalmazása, bírság kiszabása,

f)[16] a 4. §-ban meghatározott szervezetektől és személyektől származó információk és adatok, továbbá a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján a pénzügyi piacok folyamatos felügyelete,

g)[17] az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsa működésének, döntései előkészítésének és végrehajtásának segítése,

h)[18] bennfentes kereskedelem, piacbefolyásolás, engedély vagy bejelentés nélküli tevékenység végzésének gyanúja és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése esetén piacfelügyeleti eljárás indítása,

i)[19] külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal, különösen az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságokkal való együttműködés,

j)[20] feladatkörében a nyilvánosságra hozatali és az Európai Bizottság felé fennálló bejelentési kötelezettségek teljesítése,

k)[21] a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettség teljesítése, valamint a fióktelepek működésével kapcsolatos szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében az Európai Gazdasági Térség államaiban pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságokkal való együttműködés.

l)[22] törvényben meghatározott esetekben az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár államigazgatási irányítás alá vonása,

m)[23] az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak és a pénztárak garanciaalapja fejlődését akadályozó tényezők feltárásában és feloldásában, valamint a társadalombiztosítással való együttműködésük koordinálásában való közreműködés,

n)[24] 3 nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel kapcsolatos szabályok és elvek betartásának, érvényesülésének ellenőrzése, illetve vizsgálata,

o)[25] a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben (a továbbiakban: Gfbt.) meghatározott Kártalanítási Számla kezelőjének, a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ tevékenységének ellenőrzése, valamint

p)[26] 3 közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény szerinti együttműködés a közraktári felügyelettel engedélyezési és ellenőrzési tevékenység során.

Nyilvánosságra hozatali kötelezettség

8. § A Felügyelet nyilvános elektronikus információs rendszert működtet annak érdekében, hogy a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek által a nyilvánosság felé a Felügyelet közreműködése által nyújtandó információk nyilvánosan elérhetők legyenek.

9. § (1) A Felügyelet honlapján közzéteszi

a)[27] az általa kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkező, illetve nyilvántartásba vett szervezetek és személyek jegyzékét, ideértve az engedély típusát,

b) azon külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságok jegyzékét, amelyekkel kölcsönös elismerésen alapuló együttműködési megállapodást kötött,

c)[28] a döntése ellen indított jogorvoslati eljárás tényét,

d)[29] a döntése elleni jogorvoslati eljárás során hozott jogerős ítéletet,

e) a pénzügyi intézmények és befektetési vállalkozások által alkalmazandó hatályos jogszabályok szövegét,

f) a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés során alkalmazott feltételeket és módszereket,

g) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások működése, a tőkemegfelelés és a prudenciális előírások tekintetében a külön jogszabályokban foglaltak alkalmazására vonatkozó összesített statisztikai adatokat és kapcsolódó elemzést,

h) a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapját ismertető, a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre vonatkozó ajánlásait,

i) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény éves beszámolóit, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést évente, a tárgyévet követő év június 30-áig,

j) a felügyeleti díj bevallási nyomtatványát,

k)[30] az Országgyűlés által jóváhagyott beszámolóját,

l)[31] a szabályozott piac kereskedési napjainak beosztását,

m)[32] a pénzügyi intézmények ügyfeleinek tájékoztatását az egyes hitel- és lízingtermékek összehasonlításáról,

n)[33] a 2. § (3) bekezdés szerinti kockázati jelentést,

o)[34] a 15. § (5) bekezdés szerinti összefoglalót,

p)[35] a 44/C. §-ban meghatározott határozat meghozatalával egyidejűleg a tevékenység végzésével kapcsolatos azon kockázatokat, amelyek a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztetik.

q)[36] azon - az Európai Unió kötelező jogi aktusának átültetése céljából elfogadott - jogszabályi rendelkezések felsorolását, amelyek alapján a fogyasztó a termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződéstől elállhat,

r)[37] azon információkat, amelyek nyilvánosságra hozatalát jogszabály elrendeli.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdés g) pontja szerinti közzétételi kötelezettségének legalább féléves gyakorisággal tesz eleget.

(3) A Felügyelet által, az (1) bekezdés e), f) és h) pontjai alapján nyilvánosságra hozandó információt a más tagállamok pénzügyi felügyeleti hatóságai által alkalmazott elvekkel és módszerekkel összehasonlítható tartalommal és módon kell közzétenni.

(4)[38] A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott közzététel során köteles a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, foglalkoztatói nyugdíjtitokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat betartani.

Kapcsolat az Európai Bizottsággal

10. § (1) A Felügyelet írásban bejelenti az Európai Bizottságnak

a) hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

b) harmadik országban székhellyel rendelkező hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító magyarországi fióktelepe részére kiadott tevékenységi engedélyt, illetve annak visszavonását,

c) olyan európai befektetési alapot kezelő alapkezelő számára kiadott engedélyt, amely közvetlenül vagy közvetve valamely harmadik országbeli vállalkozás leányvállalata,

d) harmadik országban bejegyzett hitelintézet által Magyarországon bejegyzett hitelintézetben történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a hitelintézet harmadik országbeli hitelintézet leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

e) harmadik országban bejegyzett biztosító által Magyarországon bejegyzett biztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a biztosító harmadik országbeli biztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

f) harmadik országban bejegyzett viszontbiztosító által Magyarországon bejegyzett viszontbiztosítóban történő olyan részesedésszerzést, amelynek eredményeképpen a viszontbiztosító harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalatává válik, illetve az ilyen részesedés megszűnését,

g) pénzügyi holding társaság összevont alapú felügyelet alá tartozását, illetve annak megszűnését,

h) a Hpt. 32/A. §-ának (5) bekezdése szerinti határozatot,

i) összevont alapú felügyelet során - a Hpt. 96/B. §-ának (3)-(5) bekezdése tekintetében - alkalmazott eljárásokat,

j) a Hpt. 96/C. §-ának (5) bekezdése és a Tpt. 181/J. §-ának (5) bekezdése szerinti megállapodást, ha a megállapodás eredményeként a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet,

k) valamely csoportnak pénzügyi konglomerátummá történő minősítését és koordinátor kijelölését,

l) a Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosító vagy viszontbiztosító harmadik országban történő letelepedése vagy tevékenysége akadályba ütközésének tényét,

m) a Hpt. 168/A. §-ának (2) bekezdése, a Tpt. 404. §-ának (2) bekezdése és a Bszt. 177. §-ának (2) bekezdése szerinti intézkedését,

n) a Magyarországon székhellyel rendelkező szabályozott piacok jegyzékét, illetve ennek változását,

o) a biztosításkötési kötelezettséget előíró jogszabályokat, illetve azok módosítását, valamint

p) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 30/A. §-ának alkalmazásával kapcsolatban bejelentett eseteket, a kockázatelemzéseket, az azokra vonatkozó adatokat és az adatok közzétételi helyeit.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentésben jelezni kell, ha a tevékenységi engedélyt olyan hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak vagy biztosítónak adták ki, amely közvetlenül vagy közvetve egy vagy több, harmadik országban bejegyzett vállalkozás leányvállalata, és részletesen be kell mutatni ebben az esetben a vállalatcsoport szerkezetét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hitelintézetre vonatkozó bejelentést a 2004/10/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Bankbizottságnak is meg kell küldeni.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésben részletesen be kell mutatni a vállalatcsoport szerkezetét.

(5) Az (1) bekezdés g) és n) pontja szerinti bejelentést az Európai Gazdasági Térség állama pénzügyi felügyeleti hatóságainak is meg kell küldeni.

(6) A Felügyelet az Fnytv. -ben meghatározott feladatai ellátása érdekében együttműködik a 2004/9/EK bizottsági határozattal létrehozott Európai Biztosítási és Foglalkoztatói-nyugdíj Bizottsággal, valamint az Európai Bizottsággal.

A Felügyelet elnöke és alelnökei[39]

11. §[40] (1) A Felügyeletet elnök vezeti.

(2) A Felügyelet elnöke

a) utasításként kiadja a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatát,

b) a Felügyelet jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre nézve kötelező erővel nem rendelkező ajánlást ad ki,

c) félévente meghatározza a Felügyelet ellenőrzési tevékenységének kiemelt célterületeit,

d) a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal,

e) gyakorolja a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket,

f) gyakorolja a Felügyeletnél munkaviszonyban álló alkalmazottak feletti munkáltatói jogkört.

(3) A Felügyelet két alelnöke a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint, az elnök irányításával közreműködik a Felügyelet vezetésében. A Felügyelet egyik alelnökét a miniszterelnök a Felügyelet elnökének javaslatára megbízza a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásával.

(4)[41]

(5)[42] A Felügyelet elnökének közszolgálati jogviszonyával összefüggő munkáltatói intézkedéseket - a 12-13. §-ban meghatározott esetekben az ott megjelölt döntés alapján - a helyettesítésére kijelölt alelnök teszi meg. A Felügyelet alelnöke felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés kivételével - a Felügyelet elnöke gyakorolja.

(6)[43] A Felügyelet elnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó, a Felügyelettől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszerese. A Felügyelet alelnökének tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, a Felügyelettől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese.

(7) A Felügyelet elnökét annak akadályoztatása esetén az általa kijelölt alelnök helyettesíti, illetve az új elnök kinevezéséig a Felügyelet elnöke által a helyettesítésére kijelölt alelnök gyakorolja az elnök hatáskörét, ha az elnöki tisztség nincsen betöltve. A helyettesítésre kijelölt alelnök a (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkört nem gyakorolhatja.

(8)[44] A Felügyelet elnökét a miniszterrel, a Felügyelet alelnökét a közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg. A Felügyelet elnökét és alelnökét naptári évenként negyven-negyven munkanap szabadság illeti meg.

12. §[45] (1) A Felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. A Felügyelet két alelnökét a Felügyelet elnökének javaslatára a miniszterelnök hat évre nevezi ki.

(2) A Felügyelet elnökévé, illetve alelnökévé az nevezhető ki, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább ötévi, a 4. §-ban meghatározott bármely szervezetnél, az MNB-nél, illetve a közigazgatásban a pénzügyi szervezetek szabályozása, ellenőrzése területén szerzett vezetői gyakorlattal, valamint az angol, német vagy francia nyelvek közül legalább az egyik tárgyalóképes ismeretével rendelkezik.

(3) A Felügyelet elnökének, illetve alelnökének kinevezésére a köztisztviselőkjogállásáról szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályázatot a Felügyelet elnöke esetében a miniszterelnök nevében, a Felügyelet alelnöke esetében a Felügyelet elnöke nevében kell kiírni. A Felügyelet elnökévé, illetve alelnökévé versenyvizsgával nem rendelkező személy is kinevezhető.

(4) A Felügyelet elnöke, illetve alelnöke a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában kinevezésével hivatalba lép. Közszolgálati jogviszonyban nem álló személy esetén a közszolgálati jogviszony a hivatalba lépéssel létesül.

13. §[46] (1) A Felügyelet elnökének, illetve alelnökének megbízatása és közszolgálati jogviszonya megszűnik

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) halálával,

c) lemondásával,

d) összeférhetetlenségének kimondásával,

e) felmentésével.

(2) A Felügyelet elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök állapítja meg.

(3) A Felügyelet alelnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetén a Felügyelet elnöke állapítja meg.

(4) A Felügyelet elnökének lemondását írásban, a miniszterelnök útján kell közölni a köztársasági elnökkel. Lemondás esetén a Felügyelet elnöke megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.

(5) A Felügyelet alelnökének lemondását írásban kell közölni a Felügyelet elnökével. Lemondás esetén a Felügyelet alelnöke megbízatása megszűnésének időpontját a Felügyelet elnöke határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a Felügyelet elnökéhez történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.

(6) A Felügyelet elnökének összeférhetetlenségét a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök mondja ki.

(7) A Felügyelet alelnökének összeférhetetlenségét a Felügyelet elnöke mondja ki.

(8) Ha az összeférhetetlenség kimondását megelőzően az összeférhetetlenséget megalapozó körülmény megszűnik, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.

(9) A Felügyelet elnökét a köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztésére, illetve a Felügyelet alelnökét a Felügyelet elnöke

a) felmenti, ha

aa) kilencven napon túl nem képes eleget tenni a megbízatásából eredő feladatainak,

ab) a közszolgálati jogviszony létesítéséhez szükséges, a köztisztviselőkjogállásáról szóló törvényben meghatározott feltételeknek nem felel meg, vagy

ac) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, illetve

b) felmentheti, ha

ba) vele szemben - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást -büntetőeljárás van folyamatban, vagy

bb) olyan magatartást tanúsított, amely a Felügyelet rendeltetésszerű működését akadályozta.

(10) A Felügyelet elnöke összeférhetetlenségének kimondására vagy a felmentésre vonatkozó előterjesztést a köztársasági elnöknek való továbbítást megelőzően meg kell küldeni a Felügyelet elnöke részére, aki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek a közszolgálati jogvitára vonatkozó rendelkezései szerint öt munkanapon belül munkaügyi bírósághoz fordulhat. A bíróság által érkeztetett keresetlevelet a Felügyelet elnöke a miniszterelnöknek haladéktalanul megküldi.

(11) A Felügyelet elnöke összeférhetetlenségnek kimondására vagy a felmentésére vonatkozó kezdeményezés a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően küldhető meg a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök határozatával szemben jogorvoslatnak vagy közszolgálati jogvita kezdeményezésének nincs helye.

(12) A foglalkoztatást kizáró okok vizsgálatával kapcsolatos, az igazolásra való felhívással összefüggő jogkör gyakorlója a Felügyelet elnöke tekintetében a miniszterelnök.

(13)[47] A Felügyelet elnöke, illetve alelnöke megbízatásának megszűnése esetén végkielégítésre, felmentési időre nem jogosult.

(14) Ha a Felügyelet elnökének, illetve alelnökének megbízatása az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott okból vagy törvény egyedi rendelkezése alapján szűnik meg, a megbízatás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult.

(15) A Felügyelet elnökének, illetve alelnökének halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe.

A Pénzügyi Stabilitási Tanács[48]

14. §[49] (1) A Felügyelet munkáját Pénzügyi Stabilitási Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti. (2) A Tanács az 1. § (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi stabilitási célok érdekében:

a) folyamatosan értékeli a pénz-, tőke-, biztosítási és pénztári piac stabilitását,

b) az MNB-nek a pénzügyi rendszer egészére vonatkozó stabilitási jelentésében foglaltakat is figyelembe véve megtárgyalja a 2. § (3) bekezdése szerinti kockázati jelentést, ahhoz szükség esetén észrevételeket fűzhet, közleményt tehet közzé,

c) szükség esetén javaslatot tesz a Kormánynak jogszabály megalkotására vagy törvényalkotás kezdeményezésére, illetve a Kormány tagjának jogszabály megalkotására,

d) szükség esetén javaslatot tesz a Felügyelet elnökének a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ajánlás kiadására, közigazgatási hatósági eljárás megindítására vagy más intézkedés megtételére,

e) az Országgyűlés elé terjesztés előtt megtárgyalja a Felügyelet éves beszámolóját,

f) előzetesen megtárgyalja, a 44/C. § alapján kiadandó határozatot,

g) az a)-h) pontban meghatározott feladatkörök gyakorlása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri a Felügyelet jogalkalmazó tevékenységét.

(3) A Tanács egyetértése szükséges

a) a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ajánlás kiadásához,

b) a 11. § (2) bekezdés c) pontja szerinti célterületek meghatározásához.

(4) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti javaslat - ide nem értve a közigazgatási hatósági eljárás megindítására vonatkozó javaslatot - a Tanács döntése alapján a nyilvánosság útján is történhet.

(5) A (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott javaslatról a Kormány nevében a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a Kormány tagja, illetve a Felügyelet elnöke tizenöt munkanapon belül köteles a Tanácsot - amennyiben a javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, a nyilvánosság útján - tájékoztatni a jogszabály megalkotására, illetve kezdeményezésére irányuló eljárás megindulásáról, törvényi szintű szabályozás esetén az Országgyűlés elé terjesztés határidejéről, rendeleti szintű szabályozás esetén a kihirdetés határidejéről, a más intézkedés megtételéről vagy tervezett időpontjáról, illetve ennek hiányában döntése indokairól.

(6) Ha az (5) bekezdés alapján megadott határidő eredménytelenül telt el, a kezdeményezés címzettje haladéktalanul köteles a Tanácsot - ha a javaslattétel is a nyilvánosság útján történt, akkor a nyilvánosság útján - tájékoztatni a késedelem okairól, valamint - egyetértése esetén - az Országgyűlés elé terjesztés vagy a kihirdetés, illetve az intézkedés megtételének új határidejéről.

15. §[50] (1) A Tanács szükség szerint, de legalább havonta tart ülést. A Tanács határozatképességéhez legalább két tag jelenléte szükséges. Az ülést a Tanács elnöke hívja össze. A Tanács ülését bármely tag kérésére három munkanapon belüli időpontra össze kell hívni, ennek elmaradása esetén a Tanács ülését az azt kezdeményező tag hívhatja össze.

(2) A Tanács döntéseit összes tagja többségének szavazatával hozza.

(3) A Tanács ülésére bármely tag javasolhat napirendi pontot, amelyet a Tanács érdemben megtárgyal.

(4) A Tanács üléseiről összefoglaló készül, amely tartalmazza

a) az ülés helyét és időpontját,

b) az ülésen résztvevők nevét,

c) az ülésen tárgyalt írásbeli előterjesztések címét és az előterjesztő megjelölését,

d) a napirenden kívül szóba került ügyek tárgy szerinti ismertetését, az azt felvető tag megjelölését,

e) a 14. § (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott javaslat megtételére irányuló kezdeményezést a kezdeményező megjelölésével,

f) a hozzászólók nevét, hozzászólásuk lényegét,

g) szavazás esetén annak tárgyát és számszerű arányát,

h) a testületi döntés lényegét,

i) a Tanács tagjának kérésére szó szerinti nyilatkozatát, illetve egyet nem értését.

(5) A (4) bekezdés szerinti összefoglalót - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - az ülés napjától számított öt munkanapon belül a Felügyelet honlapján közzé kell tenni.

(6) A Tanács a jelen lévő tagok egyhangú szavazatával úgy dönthet, hogy az összefoglaló vagy annak egyes részei közzétételét mellőzi, ha a nyilvánosságra hozatal a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztetné. A közzé nem tett összefoglaló vagy összefoglalórész kezelésére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek a döntés megalapozását szolgáló adatra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(7) A Tanács működésével kapcsolatos titkársági teendőket a Felügyelet látja el.

(8) A Tanács az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az ügyrendje alapján működik, amelyet maga határoz meg.

(9) A Tanács ülésén a 14. § (2) bekezdés b) pontjának tárgyalásakor tanácskozási joggal részt vesz a) Felügyelet által felügyelt személyek és szervezetek érdekképviseleti szervezeteinek,

b) a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek, és

c) a közgazdaságtudomány kiemelkedő munkásságú és nemzetközileg elismert képviselője.

(10) A tanácskozási joggal rendelkező személyeket a Felügyelet által felügyelt személyek és szervezetek érdekképviseleti szervezetei, a Fogyasztóvédelmi Tanács, illetőleg a Magyar Tudományos Akadémia javaslat alapján a Tanács elnöke kéri fel. A felkérés egy naptári évre szól.

16. §[51] A Tanács tagja a miniszter, a Felügyelet elnöke és az MNB elnöke. A Tanács elnöki tisztségét évenként felváltva a miniszter, az MNB elnöke, majd a Felügyelet elnöke tölti be.

17. §[52]

18. §[53]

19. §[54]

20. §[55]

A Felügyelet állományába tartozó személyek foglalkoztatási jogviszonyára vonatkozó szabályok[56]

21. §[57] (1) A Felügyelet elnöke, alelnöke, valamint a Felügyelet 3-7. §-ban meghatározott feladatainak ellátásához közvetlenül kapcsolódó, a Felügyelet szervezeti és működési szabályzatában ekként rögzített munkakörben foglalkoztatott személyek e tevékenységüket közszolgálati jogviszony keretében látják el. A Felügyelet elnökére, alelnökére, valamint a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló alkalmazottakra a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel irányadóak.

(2) A Felügyelet állományába tartozó, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó személyek feladataikat munkaviszony keretében látják el.

(3) A Felügyelet elnöke felügyeleti tanácsadói, illetve felügyeleti főtanácsadói címet adományozhat a Felügyelet kiemelkedő szakmai munkát végző köztisztviselőjének. A felügyeleti főtanácsadó főosztályvezetői, a felügyeleti tanácsadó főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosult azzal, hogy az (5) bekezdés rendelkezéseit az ő vonatkozásában is alkalmazni kell. A felügyeleti főtanácsadói, illetve felügyeleti tanácsadói címmel és vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő a vezetői illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított illetménye. A felügyeleti főtanácsadói, illetve a felügyeleti tanácsadói cím külön indokolás nélkül bármikor visszavonható, arról a köztisztviselő indokolás nélkül bármikor lemondhat. A cím visszavonása nem minősül a köztisztviselői kinevezés módosításának.

(4) A Felügyeletnél szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói cím nem adományozható.

(5) A Felügyelet elnöke a Felügyelet köztisztviselőjének alapilletményét - munkájának értékelésétől függően - át nem ruházható hatáskörében legfeljebb ötven százalékkal megemelheti, vagy legfeljebb harminchárom százalékkal csökkentett mértékben állapíthatja meg.

(6)[58]

(7)[59] A Felügyeleten ügyvezető igazgatói megbízás is adható azzal, hogy az ügyvezető igazgató olyan főosztályvezetői besorolással rendelkező személy, aki több főosztály vezetését látja el.

Összeférhetetlenség

22. § (1) A Felügyelettel nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülhetne.

(2) A Felügyelet köztisztviselője nem létesíthet tagsági viszonyt, munkaviszonyt vagy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, vezető tisztségviselői jogviszonyt vagy felügyelő bizottsági tagsági jogviszonyt a 4. §-ban meghatározott szervezettel, kivéve a Hpt. 110. §-a (2) bekezdésének c) pontjában meghatározottak szerint az Országos Betétbiztosítási Alappal és a Tpt. 223. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a Befektető-védelmi Alappal.

(3) Nem jelenti a (2) bekezdés szerinti tilalom sérelmét, ha a köztisztviselő önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, hitelszövetkezet, illetőleg biztosítási egyesület tagja. A Felügyelet köztisztviselője megbízható a Hpt. -ben meghatározott közhasznú társaság felügyelőbizottsági tagságával.

(4) A Felügyelet köztisztviselője öröklés kivételével:

a) értékpapírt - kivéve állampapírt, letéti jegyet, kollektív befektetési értékpapírt, jelzáloglevelet - vagy

b) az a) pontban fel nem sorolt egyéb, a Bszt. 6. §-a szerinti pénzügyi eszközt nem szerezhet.

(5)[60]

(6)[61]

23. § (1) A Felügyelet köztisztviselője a 4. §-ban meghatározott szervezetben tagsági vagy részvényesi jogviszonyt nem létesíthet, kinevezésekor vagy megválasztásakor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának a fennálló tagsági vagy részesedési jogviszonyáról, továbbá a tulajdonában lévő minden olyan pénzügyi eszközről, amelyet kinevezése vagy megválasztása után nem szerezhet.

(2) A Felügyelet köztisztviselője a kinevezése vagy megválasztása előtt, illetőleg öröklés útján szerzett, a 4. §-ban meghatározott szervezetben meghatározott értékpapírját és egyéb pénzügyi eszközét a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni.

(3) A Felügyelet köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését vagy megválasztását követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 4. §-ban meghatározott szervezetben tagsági vagy részvényesi jogviszonnyal rendelkezik, értékpapírt vagy a Bszt. 6. §-a szerinti egyéb pénzügyi eszközt szerzett.

(4) A (2) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve a (3) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(5) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor vagy megválasztásakor köteles nyilatkozni szövetkezeti hitelintézetben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője a kinevezésekor vagy megválasztásakor fennálló tagsági viszonyát addig nem köteles megszüntetni, amíg a hitelintézettel szemben tartozása áll fenn. Ezen időszak alatt azonban nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(6) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor vagy megválasztásakor írásban köteles nyilatkozni biztosító egyesületben, magánnyugdíjpénztárban, illetve önkéntes kölcsönös biztosító pénztárban fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra a szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

24. § (1) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor vagy megválasztásakor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a 4. §-ban meghatározott szervezettel vezető tisztségviselői jogviszonyban, felügyelőbizottsági tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A kinevezést vagy megválasztást követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(2) A 22-23. § és e § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.

Titoktartási kötelezettség

25. § (1)[62] A Felügyelet köztisztviselői kötelesek a feladatkörük ellátása során tudomásukra jutott banktitkot, fizetési titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot, biztosítási titkot, foglalkoztatói nyugdíjtitkot és üzleti titkot megőrizni. Ez a kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnését követően is fennmarad.

(2) A Felügyelet köztisztviselői szakmai titokként kötelesek megőrizni a felügyeleti tevékenység ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet törvény előírásai szerint a Felügyelet nem köteles más hatóság, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni, nem tehetik jogosulatlanul azt közzé és nem hasznosíthatják.

A Felügyelet gazdálkodása

26. § (1)[63] A Felügyelet bevételét képezi

a) a felügyeleti díj,

b) a Felügyelet által kiszabott bírságok, és

d) az egyéb bevétel.

(2)[64] A Felügyelet által kiszabott bírságból származó bevétel - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel, továbbá ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - kizárólag a következő célokra fordítható:[65]

a) a banki, biztosítási, tőkepiaci és pénztári szakemberek képzésére,

b) a felügyeleti, illetve a felügyelt tevékenységgel kapcsolatos tanulmányok készítésének és közzétételének támogatására,

c) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek ügyfeleinek tájékoztatására,

d) a 4. §-ban meghatározott szervezetek felszámolását végző közhasznú társaság felszámolásból eredő veszteségének megtérítésére,

e) a békéltető testületek tevékenységének támogatására és tagjainak képzésére,

f) a Hpt. -ben meghatározott Országos Betétbiztosítási Alapba, illetőleg önkéntes alapba, és a Tpt. -ben meghatározott Befektető-védelmi Alapba történő befizetésre, valamint

g) a bírák, ügyészek - speciális pénzpiaci ismeretekre vonatkozó - továbbképzésére.

(3)[66] A fogyasztóvédelmi eljárás során kiszabott bírságból származó bevétel kizárólag a 4. §-ban meghatározott szervezetekés személyek ügyfeleinek tájékoztatására, valamint a békéltető testületek tevékenységének támogatására és tagjainak képzésére fordítható.

(4)[67]

(5)[68]

(6) A Felügyelet működése körében alakítja ki a felügyelési módszertan fejlesztését, a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságokkal és a 3. § (2) bekezdésében meghatározott szervezetekkel való szakmai és módszertani együttműködést, valamint az egységes felügyeleti gyakorlat kidolgozását biztosító infrastruktúrát.

(7)[69] A Felügyelet elnöke állítja össze a Felügyelet költségvetésére vonatkozó javaslatát és költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót, amelyet a Kormány - változatlan tartalommal - a költségvetési törvényjavaslat, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként terjeszt elő az Országgyűlésnek.

II. Fejezet

A FELÜGYELET ELJÁRÁSAI

26/A. §[70]

26/B. §[71]

26/C. §[72]

A hatósági eljárások közös szabályai

27. §[73] A Felügyelet hatósági eljárására a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit az e fejezetben és

a) a fogyasztóvédelmi eljárásban a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, továbbá az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, valamint

b) az a) pontban nem említett eljárásokban a 4. §-ban meghatározott jogszabályok szerinti ügyfajtára irányadó különös eljárási szabályokban

meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

28. § (1)[74] A Felügyelet engedélyezési, felügyeleti ellenőrzési, illetve piacfelügyeleti eljárásában ügyfél az,

a) akire nézve a Felügyelet jogot vagy kötelezettséget állapíthat meg,

b) akit a Felügyelet hatósági ellenőrzés alá von,

c) aki engedélyezés iránt a Felügyelethez kérelmet nyújt be,

d) akire nézve a Felügyelet által vezetett hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

(2)[75]

29. § (1)[76] A Felügyelet eljárása során - ellenérdekű ügyfél hiányában - eltekinthet a magyar nyelv kötelező használatától és az iratok magyar nyelven történő benyújtásától. A Felügyelet ebben az esetben előírhatja az iratokról magyar nyelvű összefoglaló elkészítése kötelezettségét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazását követően az eljárás más résztvevői - az ügyfél képviselője kivételével - és más hatóság részére a Felügyelet a rendelkezésére álló iratokat az eljárás nyelvén és - ellentétes nyilatkozatuk hiányában - magyar nyelvű fordításban adja át. A fordítás költségeit a Felügyelet viseli.

30. §[77]

31. § (1) Az ügyfél iratbetekintési joga abban az esetben korlátozható, ha megalapozottan feltehető, hogy az iratok tartalmának megismerése az eljárás eredményességét veszélyezteti, vagy harmadik személy törvény által védeni rendelt adatához való jogosulatlan hozzáférést eredményez.

(2)[78]

32. § (1)[79] A Felügyelet a döntését részben vagy egészben a honlapján közzéteszi, továbbá az általa célszerűnek tartott egyéb módon is közzéteheti.

(2)[80] A közzététel során a Felügyelet köteles betartani a banktitokra, fizetési titokra, az értékpapírtitokra, a pénztártitokra, a biztosítási titokra, a foglalkoztatói nyugdíj titokra és az üzleti titokra vonatkozó jogszabályokat.

33. §[81]

34. § (1)[82] A bíróság a Felügyelet döntését-a 44/C. § (1) bekezdésében és 46. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - megváltoztathatja.

(2)[83]

(3) A Felügyelet mulasztása esetén az ügyfél kérelmére a Fővárosi Bíróság kötelezi a Felügyeletet az eljárás lefolytatására.

35. § (1)[84] A Felügyelet eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény 10. §-ának (2) bekezdése, 29. §-a (3) bekezdésének b) pontja nem alkalmazhatók.

(2)[85] A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásra vonatkozó rendelkezései - a bírság megfizetésének kivételével - a Felügyelet eljárása során nem alkalmazhatók.

(3)[86] A Felügyelet eljárása során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályaitól a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek adatszolgáltatási kötelezettségének a teljesítése tekintetében jogszabály eltérő rendelkezéseket állapíthat meg.

36. § A Felügyelettel szemben - hatósági jogkörben hozott döntése miatt - kártérítési igény akkor érvényesíthető, ha a Felügyelet határozata vagy mulasztása jogszabálysértő és a bekövetkezett kárt közvetlenül ez idézte elő.

36/A. §[87] A Felügyelet eljárása során adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló törvény szerinti bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés a 4. §-ban meghatározott személyekre vonatkozóan annak ellenőrzésére irányulhat, és arra az adatra vonatkozhat, hogy az érintett a tevékenysége gyakorlásának feltételeit megállapító törvényben meghatározott kizáró ok hatálya alatt áll-e.

Engedélyezési eljárás

37. §[88]

38. § (1)[89]

(2)[90]

(3) A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.

39. § (1)[91] Huszonkét munkanapos ügyintézési határidő esetén a Felügyelet a hiánypótlási felhívást legkésőbb tíz munkanapon belül bocsátja ki.

(2)[92] A Felügyelet előtti eljárásban a kérelem módosításának - a hiánypótlás, valamint a 40. § (6) bekezdésében meghatározott eset kivételével - nincs helye.

40. § (1)[93] Az alapítási, az egyesülési, a szétválási és a tevékenységi engedély megszerzésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő három hónap.

(2)[94] Az (1) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható.

(3)[95] Az állományátruházáshoz szükséges engedélyezési eljárás ügyintézési határideje két hónap.

(4)[96] A (3) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

(5)[97] Ha az ügyfél az (1) és (3) bekezdésben meghatározott kérelmet hiányosan nyújtotta be, a Felügyelet a kérelmezőt egy alkalommal huszonkét munkanapon belül hiánypótlásra hívja fel.

(6)[98] Ha a hiánytalanul rendelkezésre álló kérelem és mellékletei nem felelnek meg a jogszabályban foglalt feltételeknek, célszerűtlen vagy szakszerűtlen előírást tartalmaznak, a Felügyelet a hiánytalan beérkezést követő huszonkét munkanapon belül - megfelelő határidő megjelölése mellett - az ügyfelet a kérelem vagy annak melléklete kiegészítésére, illetve módosítására hívja fel (a továbbiakban: kérelem kiegészítése) .

(7) A Felügyelet a kérelem kiegészítésének elrendelése során figyelmezteti az ügyfelet arra, hogy annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a rendelkezésre álló adatok alapján érdemben bírálja el a kérelmet.

(8)[99]

Felügyeleti ellenőrzés

41. § (1)[100] A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának, továbbá a felügyeleti határozatok végrehajtásának ellenőrzése céljából ellenőrzést tart (a továbbiakban: felügyeleti ellenőrzés). Nem tartozik a felügyeleti ellenőrzés alá a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések betartásának és a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése.

(2)[101] A felügyeleti ellenőrzés a jogszabályban meghatározottak szerinti rendszeres adatszolgáltatásból származó adatok ellenőrzése, illetve a Felügyelet által lefolytatott ellenőrzési eljárás.

(3)[102] A Felügyelet a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek számára az általa meghatározott körben eseti rendkívüli adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.

(4)[103] A Felügyelet ellenőrzési eljárása keretében a 4. §-ban meghatározott szervezeteknél és személyeknél átfogó ellenőrzési eljárást folytat le, célvizsgálatot vagy több szervezetnél és személynél témavizsgálatot végez.

(5)[104] A Felügyelet a határozatainak teljesülését utóvizsgálat keretében vagy adatszolgáltatás alapján ellenőrzi.

(6)[105] A Felügyelet legalább háromévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le banknál, szakosított hitelintézetnél, biztosítónál és viszontbiztosítónál.

(7)[106] A Felügyelet legalább ötévenként átfogó ellenőrzési eljárást folytat le szövetkezeti hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál, pénzforgalmi intézménynél, befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél, befektetési alapkezelőnél, magánnyugdíj-pénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél.

(8)[107] Az átfogó ellenőrzési eljárás részeként a Felügyelet helyszíni ellenőrzést is tart.

(9)[108] A Felügyelet az átfogó ellenőrzést az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél és a központi értéktárnál a működési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi.

(10)[109] A Felügyelet az értékpapírok nyomdai úton történő előállítására vonatkozó külön jogszabályban előírt kötelezettségek ellenőrzése keretében, az ott meghatározott körben és módon a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együttműködve jár el.

(11)[110]

42. § (1)[111] A Felügyelet köztisztviselői közül a Felügyelet elnöke által kijelölt személy jogosult elektronikus úton a tőzsdei forgalmat figyelemmel kísérni, feljegyzést készíteni, az esetlegesen észlelt szabálytalanság rövid kivizsgálása érdekében technikai szünetet kérni, helyszíni jegyzőkönyvet felvenni.

(2)[112] A Felügyelet köztisztviselői közül a Felügyelet elnöke által kijelölt személy jogosult a szabályozott piac, tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetőleg a központi értéktár igazgatósági ülésein és közgyűlésein jelen lenni.

43. § (1) A Felügyelet csak az ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében és az ellenőrzéshez szükséges mértékben vizsgálhatja a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek ügyfelére, illetve a pénztártagra vonatkozó adatokat.

(2) A Felügyelet a helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el.

44. § (1)[113] A 4. §-ban meghatározott szervezeteket és személyeket az ellenőrzési eljárás tartásáról - annak megkezdése előtt legalább tíz munkanappal - a Felügyelet írásban értesíti.

(2)[114] Az ellenőrzési eljárás időtartama legfeljebb hat hónap lehet. A Felügyelet e határidőt egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítja, ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását.

(3)[115] A Felügyelet a megállapításait az ellenőrzési eljárás befejezését követő két hónapon belül írásban rögzíti, és a megállapításokat az ellenőrzött szervezettel vagy személlyel közli.

(4) Az eljárás alá vont szervezetek és személyek a megállapításokra azok kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételeket tehetnek. Ha ez az időtartam az intézkedés eredményességét veszélyeztetné, a Felügyelet rövidebb határidőt is előírhat. A rövidebb határidő előírását a Felügyeletnek az (5) bekezdés szerinti határozatában meg kell indokolnia.

(5)[116] A Felügyelet az észrevételek kézhezvételétől, illetve a határidő eredménytelen elteltétől számított harminckét munkanapon belül az ellenőrzési eljárást határozattal zárja le. Ez a határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb huszonkét munkanappal meghosszabbítható.

(6)[117] Az értesítés mellőzését a Felügyeletnek az (5) bekezdés szerinti határozatában meg kell indokolnia.

44/A. §[118]

44/B. §[119] Ha olyan helyzet áll elő, amely potenciálisan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását, a Felügyelet ellenőrzési eljárása során pénzügyi intézményi minősítéssel rendelkező igazságügyi könyvszakértőt rendel ki.

44/C. §[120] (1) A Felügyelet a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a 4. §-ban meghatározott szervezetre és személyre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb kilencven napra egyes, a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását megtilthatja, korlátozhatja, vagy feltételekhez kötheti.

(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben meghatározott határozatot abban az esetben hozza meg, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős kockázattal jár azon tevékenység végzése, amely alapján - az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma, vagy az érintett tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján - megalapozottan feltehető, hogy

a) nagyszámú, a 4. §-ban meghatározott szervezet és személy ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy

b) a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken.

(4) Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit az (1) bekezdés szerinti határozatban úgy kell meghatározni, hogy az a (2) bekezdés szerinti jelentős kockázat elhárítására alkalmas legyen és ne eredményezze a jelentős kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a szerződési szabadság korlátozását.

(5) Az (1) bekezdés szerinti határozatot az ügyfelekkel a Felügyelet honlapján való közzététellel kell közölni. A határozat a közzététellel közöltnek tekintendő.

(6) Ha a Felügyelet a felügyeleti ellenőrzés során a (2) bekezdésben meghatározott, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázatot észlel, haladéktalanul értesíti az MNB-t.

45. § A 4. §-ban meghatározott törvények alapján a Felügyelet ellenőrzési eljárást külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság kérésére is lefolytathat.

46. §[121] (1)[122] A Felügyelet eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, illetve elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - az érdekeltek jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott végzést a Felügyelet az ügyféllel hirdetményi úton is közölheti. Ha a hirdetményi úton való közlés a Felügyelet honlapján történik, a végzést a Felügyelet időbélyegzővel látja el.

47. § (1)[123] Ha a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet megállapítja

a) az e törvényben, a 4. §-ban meghatározott törvényekben, az azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, valamint a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére vonatkozó egyéb jogszabályban,

b) a Felügyelet határozatában,

c) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek belső szabályzatában

foglaltak megszegését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 4. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó törvény szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetőleg felügyeleti bírságot szab ki (a továbbiakban együtt: intézkedés) .

(2)[124] A Felügyelet abban az esetben is alkalmazhat intézkedést, ha azt külföldi pénzügyi felügyeleti hatóság törvény alapján kezdeményezi.

(3) Az intézkedéseket a Felügyelet együttesen és ismételten is alkalmazhatja.

(4) A Felügyelet az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:

a) a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosságnak a súlyosságára,

b) a cselekménynek a biztonságos működésre vagy a piacra gyakorolt hatására,

c) a cselekménynek a 4. §-ban meghatározott szervezetekre és személyekre, valamint annak tagjaira vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,

d) a cselekménynek a pénzügyi intézményrendszer más tagjaira gyakorolt hatására,

e) a szabályszegéssel vagy a mulasztással előidézett kockázatra, a kár mértékére, illetőleg a kárenyhítési hajlandóságra,

f) a felelős személyek által a Felügyelettel kapcsolatban tanúsított együttműködésre,

g) az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségére, az általa a szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre,

h) az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására, illetve annak szándékára, valamint

i) a szabályok megsértésének ismétlődésére, illetőleg gyakoriságára.

(5) Nem lehet intézkedést alkalmazni a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a Felügyelet tudomására jutásától számított két év, illetve az elkövetésétől számított öt év elteltével.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidőkön belül intézkedés akkor is alkalmazható, ha az intézkedéssel érintett természetes személy az intézkedés alkalmazásakor már nem áll a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy a 4. §-ban meghatározott tevékenységet már nem végez.

47/A. §[125] (1) A 4. §-ban meghatározott szervezetekkel és személyekkel szemben kiszabható felügyeleti bírság összege százezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet

a) a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályok, valamint belső szabályzatok rendelkezéseinek megsértése,

b) a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettség megsértése, kijátszása, figyelmen kívül hagyása vagy késedelmes teljesítése

esetén.

(2) A kiszabható felügyeleti bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően a 4. §-ban meghatározott szervezet és személy részére megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díjösszege) kettőszáz százalékáig terjedhet, ha ez meghaladja a kétmilliárd forintot.

(3) A 4. §-ban meghatározott jogszabály szerinti vezető állású személlyel szemben kiszabható felügyeleti bírság összege az érintett vezető állású személy előző évi - tisztségével vagy megbízatásával elért - jövedelmének tíz százalékától nyolcvan százalékáig terjedhet. Ilyen jövedelem hiányában az adott intézménynél ugyanolyan vagy hasonló munkakörben dolgozó személy jövedelmét kell alapul venni vagy a felügyeleti bírság összege százezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. A vezető állású személyekkel szemben kiszabott felügyeleti bírság összegét a 4. §-ban meghatározott szervezetek nem vállalhatják át.

(4) A 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek jogszabályban előírt kötelezettségének elmulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem napjainak számával - de legfeljebb száz nappal - felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A felügyeleti bírság egynapi tétele a 4. §-ban meghatározott szervezetekés személyek számára megállapított éves felügyeleti díj (alapdíj és változó díjösszege) egy század százalékáig terjedhet. Ezen felügyeleti bírság kiszabásának van helye azon szervezetekkel és személyekkel szemben is, amelyek, akik a Felügyelet határozatában foglaltak teljesítését elmulasztják, késedelmesen vagy hiányosan teljesítik.

48. § (1)[126] A bírságot a kiszabásáról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított huszonkét munkanapon belül kell a határozatban megjelölt számlára befizetni.

(2) Nem kötelezhető bírság fizetésére az, aki bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az ilyen tisztséget betöltő személytől az adott helyzetben általában elvárható.

(3) Testületi szerv esetében nem kötelezhető bírság megfizetésére azon testületi tag, aki a bírság alapját képező döntés meghozatalában nem vett részt vagy a döntés ellen szavazott, és ezt az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzítették.

Fogyasztóvédelmi eljárás[127]

48/A. § A Felügyelet ellenőrzi

a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) által a 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel (a továbbiakban: fogyasztó) szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint

ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek

betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

48/B. § (1) A fogyasztóvédelmi eljárásban az általuk védett érdekek védelme körében az ügyfél jogai illetik meg az 5. § (1) bekezdésében felsorolt irányelveket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozással az Európai Gazdasági Térség bármely más államának joga alapján létrejött azon feljogosított egységeket is, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek.

(2) A fogyasztóvédelmi eljárásban az ügyfél jogai megilletik azt a külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságot, amelynek feladatkörét az ügy érinti.

48/C. § (1) A fogyasztóvédelmi eljárás a jogsértés bekövetkezését követő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(2) Az ügyintézési határidő a fogyasztóvédelmi eljárásban negyvenöt munkanap.

48/D. § A fogyasztóvédelmi eljárás során a szolgáltató köteles közölni a tevékenységével kapcsolatos - az ellenőrzés lefolytatásához, illetve az érdemi döntéshez szükséges - adatokat a nyilvános vagy valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatok kivételével.

48/E. § A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban helyszíni ellenőrzést végző személyt megbízólevéllel látja el.

48/F. § (1) A Felügyelet jogosult az ügyletkötést szabályozó rendelkezések betartását próbaügyletkötés keretében ellenőrizni.

(2) Próbaügyletkötés keretében ellenőrizhető egy alkalommal megköthető ügylet vagy hosszabb ügyletkötési folyamat is, de az legfeljebb a próbaügylet tárgyára vonatkozó szerződés aláírásáig tarthat.

(3) A Felügyelet a próbaügyletkötéshez közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő személy részére a Felügyelet megbízólevelet állít ki, amely tartalmazza a közreműködő személy nevét, továbbá azt, hogy mely szolgáltatónál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(4) A közreműködő személyre alkalmazni kell az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat, valamint a Felügyelet köztisztviselőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

(5) A közreműködő személyt is terheli a Felügyelet köztisztviselőjére vonatkozóan előírt titoktartási kötelezettség.

(6) Próbaügyletkötés esetén a Felügyelet ellenőrzési jogosultságát a próbaügyletkötés befejezésekor igazolja.

(7) Az ellenőrzési jogosultság igazolásakor az ellenőrzött szolgáltató köteles minden, a próbaügyletkötés keretében átvett összeget visszatéríteni. Nem kell alkalmazni e rendelkezést a szolgáltató által a próbaügyletkötés során nyújtott olyan szolgáltatás díjára, amelyet a szolgáltató a próbaügyletkötés befejezéséig teljesített, feltéve, hogy az eljárás során megállapításra kerül, hogy a szolgáltató nem sértett meg a próbaügyletkötés keretében vizsgált, a 48/A. § a) és b) pontja szerinti rendelkezést. Az ilyen szolgáltatás díját a Felügyelet a szolgáltatónak a határozathozatalt követően haladéktalanul megtéríti.

48/G. § A Felügyelet fogyasztóvédelmi eljárásában a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés meghozataláig terjedő időtartamra fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható végzésben megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, és elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, ha erre - a fogyasztók jogi vagy gazdasági érdekeinek védelme miatt - halaszthatatlanul szükség van. A Felügyelet e végzését soron kívül hozza meg.

48/H. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

a) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,

b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,

c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,

d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását, és

e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

(2) A 48/A. § a) és b) pontja szerinti rendelkezést tartalmazó jogszabály a benne foglalt rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége alapján kell megítélni.

(4) A Felügyelet minden esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki, ha

a) a Felügyeletnek a jogsértést megállapító jogerős határozatában a szolgáltató számára előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül a szolgáltató ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette, vagy

b) a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti.

48/I. § (1) A fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól

a) a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szolgáltató esetében a szolgáltató éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó szolgáltató esetében ötszázezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a szolgáltató éves nettó árbevételének öt százalékáig, a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó szolgáltató esetében ötmillió forintig terjedhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a szolgáltató működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a szolgáltatónak a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthető információ, a fogyasztóvédelmi bírság maximális összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzleti év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított szolgáltató esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a szolgáltató által a hatóság felhívására közölt, a számvitelről szóló törvénynek a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni.

(3) Az alábbi a)-d) pontban meghatározott szolgáltatók tekintetében az (1) bekezdés alkalmazásában nettó árbevételként a következőket kell figyelembe venni:

a) biztosító esetén a bruttó biztosítási díjak,

b) befektetési vállalkozás esetén a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeinek, valamint a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételeinek összege,

c) magánnyugdíjpénztár és önkéntes nyugdíjpénztár esetén a működési tevékenységet szolgáló tagdíjbevételek, önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár esetén a működési alap tagdíjbevételei, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetén pedig a működési tevékenységet szolgáló foglalkoztatói és tagi befizetéseknek az összege,

d) hitelintézet és pénzügyi vállalkozás esetén az alábbi bevételi tételek összege:

da) kapott kamatok és kamatjellegű bevételek,

db) bevételek értékpapírokból,

dc) kapott (járó) jutalék- és díjbevételek,

dd) pénzügyi műveletek nettó eredménye, ha pozitív,

e) árutőzsdei szolgáltató esetén az árutőzsdei szolgáltatási tevékenységből származó

ea) nettó árbevétel, valamint

eb) pénzügyi műveletek bevételeinek összege,

f) pénzforgalmi intézmény esetén a pénzforgalmi szolgáltatási tevékenységből származó

fa) nettó árbevétel, valamint

fb) pénzügyi műveletek bevételeinek összege.

(4) A (1) bekezdés alkalmazásában, ha a szolgáltató az adatokat devizában adja meg, a forintra történő átszámításkor az MNB által megállapított, a szolgáltató üzleti évének lezárásakor - újonnan alapított szolgáltató esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján - érvényes hivatalos devizaárfolyamot kell alkalmazni.

48/J. § (1) A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárása során feltárt jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel.

(2) A Felügyelet a hatósági szerződésről hirdetményt tesz közzé a honlapján vagy az általa célszerűnek tartott egyéb módon. A hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a közérdek védelmében történő megállapodás megkötésének tényét,

b) a kötelezettségvállalás tartalmát közérthetően összefoglalva, valamint

c) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a hatósági szerződés a Felügyeletnél megtekinthető.

(3) Nincs helye a 48/H. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának a Felügyelettel hatósági szerződést kötő ügyféllel szemben a szerződésben megállapított teljesítési határidőn belül elkövetett olyan jogsértés miatt, amelynek megszüntetése érdekében a hatósági szerződés megkötésére sor került.

48/K. § (1) A Felügyelet a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából meghatározott szolgáltatónál célvizsgálatot, vagy több szolgáltatónál témavizsgálatot tarthat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok során az ügyintézési határidő hat hónap.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatokra alkalmazni kell a 48/D-48/J. § rendelkezéseit.

Piacfelügyeleti eljárás

49. § (1) Felügyeleti engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, tőzsdei, árutőzsdei szolgáltatási, befektetési alapkezelési, kockázati tőkealap-kezelési, központi értéktári, elszámolóházi, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, magán-nyugdíjpénztári, viszontbiztosítási, biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadói, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltatói, befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás, illetve bennfentes kereskedelem vagy piacbefolyásolás észlelése esetén, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése céljából a Felügyelet ellenőrzési eljárást indít (a továbbiakban együtt: piacfelügyeleti eljárás) .

(2)[128] Az engedély nélküli vagy bejelentés hiányában végzett tevékenység megállapítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított három hónap.

(3)[129] A bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására irányuló eljárásban, valamint a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok ellenőrzése során az ügyintézési határidő az eljárás hivatalból történő megindításának napjától számított hat hónap. Az ügyintézési határidő indokolt esetben, egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítható, amiről a megkereső hatóságot is értesíti.

(4) A Felügyelet - az ok és a cél megjelölésével megküldött - felhívására a 4. §-ban meghatározott szervezetek és személyek kötelesek az általuk kezelt, a piacfelügyeleti eljárás ügyfelére vonatkozó és az üggyel kapcsolatos

a) iratot bemutatni,

b) egyéb tájékoztatást adni, valamint

c) azon személyes adatot átadni, amelyet külön törvény alapján a Felügyelet kezelni jogosult.

(5)[130] A Felügyeletnek az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a piacfelügyeleti ellenőrzéshez szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

(6)[131] A Felügyelet a (4) bekezdés c) pontja, valamint az (5) bekezdés alapján megismert adatot,

a) ha az ellenőrzés alapján a Felügyelet határozatot nem hozott, illetve büntetőeljárást nem kezdeményezett, akkor legfeljebb az ellenőrzés lezárásáig,

b) az ellenőrzést lezáró, de intézkedést nem tartalmazó határozat jogerőre emelkedéséig, intézkedést elrendelő határozat végrehajtásáig, illetőleg a végrehajthatóság elévüléséig,

c) ha a Felügyelet döntésének bírósági felülvizsgálatát kérték vagy a Felügyelet büntetőeljárást kezdeményez, akkor a bírósági eljárás jogerős befejezéséig

kezelheti, és ezt követően haladéktalanul, de legfeljebb két munkanapon belül megsemmisíti.

(7) A piacfelügyeleti eljárás során az eljárási bírság legmagasabb összege tízmillió forint.

50. § (1) A Felügyelet az engedély nélküli végzett tevékenység, bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás megállapítására irányuló piacfelügyeleti eljárása során jogosult feladatának ellátása érdekében az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó,

a)[132] az értékpapír-, ügyfél- és fizetési számla-forgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával, valamint

b) azelektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával

kapcsolatos személyes adat (családi és utónév, születési név, lakóhely, tartózkodási hely) megismerésére és kezelésére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Felügyelet köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges.

(4) A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.

51. § (1) Engedély nélkül végzett tevékenység megállapítása esetén a Felügyelet

a) megtiltja a tevékenység végzését,

b) büntetőeljárást kezdeményez az illetékes nyomozó hatóságnál, ha megítélése szerint a tevékenység a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján bűncselekménynek minősül,

c) felügyeleti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetőleg

d)[133] piacfelügyeleti bírságot szab ki.

(2) Bejelentés hiányában végzett tevékenység esetén a Felügyelet

a) megtiltja a tevékenység végzését,

b) felügyeleti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmaz, illetőleg

c)[134] piacfelügyeleti bírságot szab ki.

(3)[135] A piacfelügyeleti eljárásban hozott határozatának végrehajtása érdekében a Felügyelet biztosítási intézkedést rendel el a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározotton túl abban az esetben is, ha úgy ítéli meg, hogy a piacfelügyeleti bírság behajthatóságának biztosítása vagy a jogosulatlanul tevékenységet végző személy vagy szervezet ügyfelei érdekeinek megóvása ezt indokolja.

(4)[136] Piacfelügyeleti eljárás során

a) az engedély nélkül vagy bejelentés hiányában végzett szolgáltatás esetén a piacfelügyeleti bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig,

b) a bennfentes kereskedelemre, piacbefolyásolásra és a vállalatfelvásárlásra vonatkozó szabályok megsértése esetén a bírság összege százezer forinttól ötszázmillió forintig

terjedhet.

(5)[137] A kiszabható piacfelügyeleti bírság felső határa

a) a (4) bekezdés a) pontjától eltérően az elért bevétel kettőszáz százaléka,

b) a (4) bekezdés b) pontjától eltérően az elért bevétel négyszáz százaléka, ha az elért bevétel megállapítható.

A Felügyelet adatkezelése

52. § (1) A nemzetközi együttműködés során külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságtól kapott egyedi adatokat a Felügyelet kizárólag az alábbi célokra használhatja fel, valamint külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak az alábbi célokra adhat ki adatokat:

a) az alapítás és tevékenység engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálásához az engedélyben foglaltak ellenőrzéséhez, a szervezetek prudens működésének megítéléséhez, valamint a felügyeleti határozatokkal kapcsolatos bírósági eljáráshoz, vagy

b) felügyeleti határozatok, így különösen intézkedések, illetve szankciók megalapozásához.

(2) A felügyeleti együttműködés keretében nyújtott, illetve szerzett egyedi adatok harmadik fél részére - ha az adattovábbítás egyéb feltételei fennállnak - az adatszolgáltató pénzügyi felügyeleti hatóság előzetes írásos hozzájárulása alapján továbbíthatóak.

(3) A Felügyelet által kezelt adatok csak akkor adhatók ki külföldi pénzügyi felügyeleti hatóságnak, ha az megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott adatok kezeléséhez.

(4) A Felügyelet az e törvény, illetve a 4. § szerinti törvények alapján birtokába került személyes adatokat legfeljebb öt évig kezelheti.

(5)[138] A Felügyelet a 36/A. §-ban meghatározott adatokat a felügyeleti ellenőrzés során hozott határozat vagy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig kezelheti.

A felügyeleti díj fizetésének szabályai

53. § (1) A felügyeleti díj bevallását a Felügyelet honlapján közzétett nyomtatványon kell teljesíteni.

(2) A díjfizetésre kötelezett a felügyeleti díj összegét külön jogszabályban meghatározott módon számítja ki, és az (1) bekezdésben meghatározott nyomtatványt a megfizetésre vonatkozó határidőn belül kitöltve a Felügyelethez benyújtja.

(3) A díjfizetésre kötelezett akkor is köteles a bevallást benyújtani, ha a kiszámítási időszakban díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik. A díj megfizetése a díj számítási és -bevallási kötelezettséget nem pótolja.

(4) Ha a díjfizetésre kötelezett nem tesz eleget a (2)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségének, a Felügyelet ellenőrzési eljárást indít.

54. § (1) A külön jogszabály szerint kiszámított alapdíjat a naptári év első napján engedéllyel rendelkező, illetve a Felügyelet nyilvántartásában szereplő díjfizetésre kötelezett évente egy összegben, január 31-éig utalja át a Felügyelet számlájára.

(2) A díjfizetésre kötelezett a külön jogszabály szerint kiszámított változó díj összegét negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utalja át a Felügyelet számlájára.

(3) Az év közben negyedévente kiszámított és bevallott díjakon kívül - ha az adott évről készített éves beszámolónak a 4. §-ban meghatározott szervezetek közgyűlése vagy taggyűlése általi elfogadása miatt szükséges - a tárgyévre meghatározott díjkülönbözetet a tárgyévet követő év második negyedévére vonatkozó bevallásban külön korrekciós tételként kell bevallani.

(4) A díjkülönbözet miatti fizetési kötelezettség a tárgyévet követő év második negyedéves díjszámításából származó díjfizetési kötelezettséggel egy időben válik esedékessé. A díjkülönbözet miatti túlfizetés összegével a tárgyévet követő év második negyedévében esedékessé váló díjtartozás csökkenthető.

(5)[139] Ha a Felügyelet e törvényben meghatározott felügyeletidíj-bevételei egy költségvetési évben meghaladják a jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó kiadások és a költségvetési év végén a kötelezettségvállalásokkal terhelt maradványok összegét, akkor a többletet a hatóság éves beszámolójának kihirdetését követően - a tárgyévben teljesített felügyeleti díjbefizetések arányában és legfeljebb azok mértékéig -a tárgyévet követő második évben fizetendő felügyeleti díjban a tárgyévi díjfizetés arányában jóvá kell írni.

55. § (1) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén az 54. §-ban meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

Közérdekű igényérvényesítés

56. §[140] (1)[141] A Felügyelet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen, akinek tevékenysége a 4. §-ban meghatározott törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe, vagy a 48/A. § b) pontja szerinti rendelkezésekbe ütközik, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.

(2) A perindításra a Felügyelet csak akkor jogosult, ha az adott jogsértés miatt eljárását már megindította.

(3) A jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után perindításnak helye nincs. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(4)[142] Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma - a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül - egyértelműen megállapítható, a Felügyelet kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a szolgáltatót az ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa a szolgáltató ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.

(5) A bíróság ítéletében meghatározza azoknak a jogosult fogyasztóknak a körét és az azonosíthatóságukhoz szükséges adatokat, amelyek tekintetében a jogsértés tényét megállapította, illetve amelyek jogosultak az ítélet-beli kötelezés teljesítésének követelésére.

(6) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja a Felügyeletet, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza.

(7)[143] Ha a bíróság ítéletében a jogsértés tényének megállapításán túl a szolgáltatót meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a jogsértő köteles az (5) bekezdés szerint meghatározott jogosult fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.

(8) Az e § szerinti, a Felügyelet általi igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.

(9)[144] A keresetindítási jog az (1) és a (3)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint megilleti

a) a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteket, továbbá

b) azokat az Európai Gazdasági Térség bármely államának joga alapján létrejött feljogosított egységeket az általuk védett fogyasztói érdekek védelme körében, amelyek a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzéken szerepelnek, feltéve, hogy a keresetben érvényesített igény az 5. § (1) bekezdésében felsorolt közösségi jogi rendelkezéseket átültető jogszabályi rendelkezések megsértésén alapul.

Átmeneti és záró rendelkezések

57. § (1) Ez a törvény 2007. december 1-jén lép hatályba.

(2)[145]

(3) A Felügyelet köztisztviselője e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül köteles a birtokában lévő zárt körben kibocsátott értékpapírt elidegeníteni.

(4) E törvény rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően indult ügyben - ideértve a megismételt eljárást is - kell alkalmazni.

(5)[146]

58. §[147]

Az Európai Unió jogának való megfelelés

59. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a)[148] az Európai Parlament és a Tanács 2009/22/EK irányelve (2009. április 23.) a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról, 2. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja, 4. cikk (1) bekezdés [a 32. § (1) bekezdés, 48/B. § (1) bekezdés, a 48/G. §, valamint a 48/H. § (1) bekezdés a)-c) pontja a Felügyelet eljárásában, továbbá az 56. § (9) bekezdés b) pontja],

b) az Európai Parlament és a Tanács 2003/41/EK irányelve (2003. június 3.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről, 21. cikk [a 10. § (6) bek. ],

c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve (2004. április 21.) a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/61 l/EGK, és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, és a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 47. cikk [a 10. § (1) bek. n) pontja],

d) a Tanács 2004/113/EK irányelve (2004. december 13.) a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő

végrehajtásáról, 5. cikk (2) bekezdése és a 16. cikk [a 10. § (1) bek. p) pontja],

e) az Európai Parlament és a Tanács 2005/14/EK irányelve (2005. május 11.) a gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv, valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, 4. cikk [a 10. § (1) bek. o) pontja],

f) az Európai Parlament és a Tanács 2005/68/EK irányelve (2005. november 16.) a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról,

g) az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és a folytatásáról (átdolgozott szöveg), 144. cikk [a 9. § (1) bek. e), f) és g) pontja és a 9. § (2)-(3) bek. ],

h) az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg), 37. cikk [a 9. § (1) bek. e), f) és g) pontja és a 9. § (2)-(3) bek. ].

60. § (1)[149] Az 5. § (1) bekezdése, a 48/G. §, a 48/H. § (1) bekezdés a)-c) pontja és a 48/J. § a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (1) és (6) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.

(2)[150] Az 5. § (2) bekezdése a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló, 2006. december 22-i 2007/76/EK bizottsági határozat, valamint az azt módosító 2008. március 17-i 2008/282/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.

(3) A 6. §

a) (1) bekezdése a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikke (3) bekezdésének,

b) (2) bekezdése a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet,

c) (3) bekezdése a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i 809/2004/EK bizottsági rendelet

d)[151] (4) bekezdése a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9., 10., 12. és 13. cikkének

e)[152] (5) bekezdése a hitelminősítő intézetekről szóló 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Felügyelet feladatkörében és eljárásában.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke