A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20015/2016/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 206. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 339. §, 340. §, 349. §, 355. §] Bírók: Bleier Judit, Egriné dr. Salamon Emma, Hőbl Katalin

Fővárosi Ítélőtábla

9.Pf.20.015/2016/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Papp Géza ügyvéd (fél címe 2.) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek - a Csetneki Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Csetneki Attila ügyvéd) által képviselt dr. alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2015. október 30. napján meghozott 17.P.25.086/2014/18. számú ítélete ellen a felperesek 19. sorszámon, míg az alperes 20. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. és II. rendű felpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek 15 napon belül 100.000 (százezer) forint + áfa másodfokú perköltséget és az államnak külön felhívásra 1.661.800 (egymillió-hatszázhatvanegyezer-nyolcszáz) forint fellebbezési illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 1.012.000 (egymillió-tizenkétezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az I. és II. rendű felperesek a keresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest a Ptk. 339. §-a alapján 33.422.688 forint és járulékai 1/2-1/2 arányú megfizetésére.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felpereseknek fejenként 6.325.000 forintot, valamint az összesen 12.650.000 forint összegből 4.200.000 forint után 2004. május 14. napjától, 6.500.000 forint után 2004. május 24. napjától és 1.950.000 forint után 2004. június 4. napjától a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot. Kötelezte továbbá a felpereseket, hogy 15 napon belül fejenként fizessenek meg az alperesnek 141.402 forint, összesen 282.804 forint perköltséget. Úgy rendelkezett, hogy a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 1.500.000 forint kereseti illetékből az alperes 585.000, a felperesek fejenként 457.500 forint, összesen 915.000 forint megfizetésére kötelesek az államnak külön felhívásra. A felperesek ezt meghaladó keresetét elutasította.

Ítéletének indokolásában idézte az 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. § (1), 164. § (1), 163. § (2) bekezdését, valamint az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. § (1) és 349. § (1) bekezdését. Rögzítette, hogy ugyanezen felek között a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban volt 17.P.23.688/2009. számú eljárásban a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.22.316/2011/7. számú ítéletében kötelezte az alperest a jelen perrel is érintett eljárása során tanúsított jogellenes és felróható magatartással a felpereseknek okozott 1.500.000 forint kár megfizetésére. A felperesek által érvényesíteni kívánt, hitelfelvételt érintő kár tekintetében e korábbi per jogerősen megszüntetésre került, ezért a korábbi eljárásban született ítélet a jelen perben érvényesíteni kívánt követelés vonatkozásában nem eredményezett ítélt dolgot (Pp. 229. §), és a döntés indokolása sem köti a jelen elsőfokú bíróságot, ugyanakkor az ott lefolytatott bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok a jelen perben is figyelembe vehetők (Pp. 3. § (5) bekezdés). Az előzményi per adatai szerint a büntetőeljárás iratai között három elismervény volt fellelhető, amelyek igazolták, hogy a felperesek 2004. május 14-én 4.200.000 forintot, 2004. május 24-én 6.500.000 forintot, június 4-én pedig 1.950.000 forintot, összesen 12.650.000 forintot kifizettek az alperes által közjegyzői okiratba foglalt adásvételi szerződés megkötését követően. Az alperes az ingatlan adásvételi szerződés közokiratba foglalása során az 1991. évi XLI. törvény (Ktv.) 3. § (2) bekezdésébe ütköző szabálytalanságot követett el. Nem hívta fel ugyanis a felperesek figyelmét a szerződéshez beszerzett tulajdoni lapon található aggályos tartalmú széljegyekre. Ezzel a mulasztásával a felpereseknek kárt okozott, és a mulasztással okozati összefüggésben felmerült káraikat megtéríteni tartozik. A felperesek a vételár hátralévő részleteit nyilvánvalóan nem fizetik meg az eladónak, ha a közjegyző megfelelő tájékoztatását követően észlelik, hogy az ingatlan tulajdonjogát nem tudják megszerezni. A felperesek kára abból eredt, hogy bár a vételárat az eladónak megfizették, az ingatlan tulajdonjogát nem szerezhették meg. Az alperes ezért az adásvételi szerződés közokiratba foglalását követően kifizetett 12.650.000 forint vételárnak megfelelő kártérítés megfizetésére köteles. A felperesek a perbeli hitel visszafizetésének elmulasztásából eredő, a hitelező bank által indított végrehajtási eljárás során érvényesíteni kívánt, a keresetlevél előterjesztésekor fennálló teljes, kamatokkal és költségekkel növelt követelés összegét kívánták az alperessel szemben kártérítésként érvényesíteni. Az alperes azonban a hitelügylet megkötésében nem működött közre, és a Ptk. 4. § (4) bekezdése alapján nem tartozik felelősséggel azért a kárért sem, amely a felperesek saját felróható magatartásának, illetve a hitelező bank és a hitelszerződést közjegyzői okiratba foglaló közjegyző eljárásának az eredménye. A felperesek egy másik közjegyző közreműködésével közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződést kötöttek, és az abból a szerződésből eredő fizetési kötelezettségüknek nem tettek eleget, ezért a ténylegesen kifizetett vételár részleteket meghaladóan az elsőfokú bíróság a felperesek keresetét elutasította.

A felperesek az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésükben kérték, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a keresetüknek adjon helyt, a kamatfizetés kezdő időpontját pedig 2014. január 11. napjaként határozza meg.