A Budapest Környéki Törvényszék Pf.21033/2016/4. számú határozata végrendelet érvénytelenségének megállapítása tárgyában.

íóááúíóá.............. Törvényszék

.....Pf.....................

A ............. Törvényszék, mint másodfokú bíróság a dr. .............. (...............) ügyvéd által képviselt dr. ................ (................) I.r., és ............... (...............) II.r. felpereseknek - dr. ............. (..................) ügyvéd által képviselt ........... (..................) I.r. és ............. (.................) II.r. alperesek ellen végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a ......... Járásbíróság előtt .....P............... szám alatt folyamatba tett perében az elsőfokú bíróság 20.............. napján kelt ........ sorszámú ítélete ellen a felperesek részéről ........... sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I-II.r. felpereseket, hogy fizessenek meg az államnak külön felhívásra 761.350,- (hétszázhatvanegyezer-háromszázötven) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Kötelezi az I-II.r. felpereseket egyetemlegesen, hogy 15 napon belül fizessenek meg az I-II.r. alpereseknek egyetemlegesen 228.900,- (kettőszázhuszonnyolcezer-kilencszáz) forint másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy néhai .............. hosszú ideig cselekvőképességet kizáró gondokság alatt állt, melyet a bíróság 20.....-ban cselekvőképességet korlátozó gondnokságra változtatott. Néhai ............ 20........... napján közjegyző előtt végrendeletet készített az I-II.r. alperesek javára. A néhai 20.............-án hunyt el. A felperesek 20............-ben szereztek arról tudomást, hogy az örökhagyó az I-II.r. alperest nevezte meg örökösként.

A felperesek a keresetükben a végrendelet érvénytelenségének megállapítását kérték. Hivatkoztak arra, hogy a végrendelet megtételekor unokaöccsük az örökhagyó cselekvőképtelen volt, ezért végrendelete semmis, mivel a végrendelet megtételekor az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljes mértékben hiányzott. Utaltak a Ptk. 17. § (1) bekezdésében foglaltakra. Hivatkoztak továbbá arra, hogy az alperesek tisztességtelen befolyással vették rá az örökhagyót a végrendelet megtételére. Hivatkoztak arra, hogy az örökhagyó anyakomplexusban szenvedett, érzelmileg labilis és befolyásolható volt, nem tudta megkülönböztetni az idősek otthonában történő ellátást a kifejezetten az ő személyének szóló gondoskodástól és törődéstől. Álláspontjuk szerint az I.r. alperes visszaélve az örökhagyó intézménybe vetett bizalmával - mint ott dolgozó ápoló - a saját javára igyekezett az örökhagyót megnyerni és ennek következtében került sor a végintézkedésre. Hivatkoztak a Ptk. 649. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra.

Az I-II.r. alperesek a kereset elutasítását kérték. Hivatkoztak arra, hogy az örökhagyó a végrendelet keletkezésének időpontjában belátási képességgel rendelkezett, pontosan tudta helyét és szerepét a világban. Hivatkoztak arra, hogy az örökhagyót nem befolyásolták és részükről tanúsított szeretet, gondoskodás nem tartozik a tisztességtelen befolyásolás körébe.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy fizessenek meg az alpereseknek 469.000,- forint perköltséget. Kötelezte a felpereseket, hogy az államnak külön felhívásra fizessenek meg 562.800,- forint eljárási illetéket.

Döntése indokolásában akként foglalt állást, hogy az örökhagyó - különös tekintettel az aggálytalan szakértői vélemény megállapításaira, illetve a meghallgatott tanúk vallomásában foglaltakra - a végrendelet elkészítésének időpontjában a végrendelkezéshez szükséges belátási képességgel rendelkezett. Ebben a körben kiemelte a tanúk közül .............., ............. a tanúvallomását. A tisztességtelen befolyás miatti érvénytelenségre alapított kereseti kérelmet sem találta megalapozottnak. Álláspontja szerint az ugyan megállapítható volt, hogy befolyásolható volt az örökhagyó, azonban ennek tisztességtelen voltát nem találta megállapíthatónak. E körben hivatkozott arra, hogy ................. intézményi vezetőnek azon tanúkénti nyilatkozata, hogy helyteleníti az ápoló javára történő végintézkedést, ez önmagában csak a befolyásolhatóság tényét támasztja alá, azonban a helytelenítés, illetve annak akár elítélése sem meríti ki a tisztességtelenség fogalmát. Megjegyezte továbbá a bíróság, hogy annak jelentősége nem volt, hogy pontosan a végrendelet készítését megelőzően hány alkalommal vitte el magához az örökhagyót az alperes. Tény az, hogy bekövetkezett haláláig gondozták az örökhagyót, amennyiben elégedetlen lett volna az alperesi hozzáállással lehetősége lett volna a végrendeletet visszavonni, erre azonban nem került sor.