31991L0477[1]

A Tanács irányelve (1991. június 18.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1991. június 18.)

a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről

(91/477/EGK)

I. FEJEZET

Hatály

1. cikk

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.

"tűzfegyver" :

minden olyan hordozható csöves fegyver, amely gyúlékony hajtóanyag segítségével sörétet, golyót vagy lövedéket lő ki, azt ennek kilövésére tervezték vagy átalakítható erre a célra, kivéve, ha az I. melléklet III. részében felsorolt valamely ok kizárja ezen fogalommeghatározásból. A tűzfegyverek besorolását az I. melléklet II. része tartalmazza.

Egy tárgy gyúlékony hajtóanyag segítségével sörét, golyó vagy lövedék kilövésére átalakíthatónak minősül, ha: a)

megjelenésében egy tűzfegyverre hasonlít; és b)

kivitelezése vagy alapanyaga miatt ilyenné átalakítható;

2.

"alapvető alkotóelem" : a fegyvercső, a tokszerkezet, a tok - adott esetben az alsó és a felső tokot egyaránt beleértve -, a szán, a forgódob, a retesz vagy a zár, amelyek - mivel különálló tárgyak - azon tűzfegyver-kategóriába tartoznak, amelyekre felszerelik vagy fel kívánják szerelni azokat;

3.

"lőszer" : egybeszerelt lőszer, vagy annak alkotóelemei, beleértve a töltényhüvelyt, a csappantyút, a hajtóanyagtöltetet, a tűzfegyverben használandó golyókat és lövedékeket, feltéve, hogy ezek az alkotóelemek az érintett tagállamban maguk is engedélykötelesek;

4.

"riasztó- és jelzőfegyverek" : tölténytartóval rendelkező eszközök, amelyeket kizárólag vaktöltények, irritáló anyagok, egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai jelzőtöltények kilövésére terveztek, és amelyek nem alakíthatók át sörét, golyó vagy lövedék gyúlékony hajtóanyag segítségével történő kilövésére;

5.

"tisztelgésre használt és akusztikus fegyverek" : olyan tűzfegyverek, amelyeket kifejezetten vaktöltények kilövésére alakítottak át például színházi előadásokon, fotózáshoz, filmes és televíziós felvételeknél, történelmi események újrajátszásánál, felvonulásokon, sporteseményeken és kiképzéseken történő használat céljára;

6.

"hatástalanított tűzfegyverek" : olyan tűzfegyverek, amelyeket használatra véglegesen alkalmatlanná tettek olyan hatástalanítás alkalmazásával, amely biztosítja, hogy a szóban forgó tűzfegyver minden alapvető alkotóeleme használatra véglegesen alkalmatlanná vált, és ezek eltávolítása, kicserélése vagy módosítása sem lehetséges oly módon, amely a tűzfegyvert reaktiválhatná;

7.

"múzeum" : olyan állandó, a társadalmat és annak fejlődését szolgáló, a nyilvánosság számára nyitott intézmény, amelyet az érintett tagállam hivatalosan ilyennek ismer el, és amely történelmi, kulturális, tudományos, műszaki, oktatási, örökségvédelmi vagy szórakoztatási célból tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszert szerez, őriz meg, kutat és állít ki;

8.

"gyűjtő" : olyan természetes vagy jogi személy, akit/amelyet az érintett tagállam hivatalosan ilyennek ismer el, és aki/amely történelmi, kulturális, tudományos, műszaki, oktatási vagy örökségvédelmi célból tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszert gyűjt és őriz meg;

9.

"kereskedő" :

minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek a kereskedelmi vagy üzleti tevékenysége teljes egészében vagy részben az alábbiak valamelyikéből áll: a)

tűzfegyverek vagy alapvető alkotóelemek gyártása, kereskedelme, cseréje, bérbeadása, javítása, módosítása vagy átalakítása; b)

lőszer gyártása, kereskedelme, cseréje, módosítása vagy átalakítása;

10.

"közvetítő" :

a kereskedőtől eltérő minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek/amelynek kereskedelmi vagy üzleti tevékenysége teljes egészében vagy részben a következők valamelyikéből áll: a)

tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek vagy lőszer vételére, eladására vagy szolgáltatására irányuló ügyletek tárgyalása vagy lebonyolítása; vagy b)

tűzfegyverek, alapvető alkotóelemek vagy lőszer valamely tagállamon belül, egy tagállamból egy másik tagállamba, valamely tagállamból egy harmadik országba, vagy valamely harmadik országból egy tagállamba történő transzferének lebonyolítása;

11.

"tiltott gyártás" :

tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik és lőszer gyártása vagy összeszerelése: a)

tiltott kereskedelem tárgyát képező ilyen tűzfegyverek bármely alapvető alkotóeleméből; b)

a gyártás vagy az összeszerelés helye szerinti tagállam illetékes hatósága által a 4. cikknek megfelelően kiadott engedély nélkül; vagy c)

a tűzfegyverek gyártáskor történő, a 4. cikknek megfelelő megjelölése nélkül;

12.

"tiltott kereskedelem" : tűzfegyverek, alapvető alkotóelemeik vagy lőszer megszerzése, eladása, szállítása, mozgatása vagy transzfere egy tagállam területéről, vagy ez utóbbin keresztül egy másik tagállam területére, ha azt az érintett tagállamok valamelyike ezen irányelvvel összhangban nem engedélyezi, vagy ha a tűzfegyvereket, alapvető alkotóelemeket vagy lőszert nem jelölték meg a 4. cikknek megfelelően;

13.

"nyomon követés" : a tűzfegyvereknek és amennyiben lehetséges, azok alapvető alkotóelemeinek és lőszereinek módszeres követése a gyártótól a vevőig, a tagállamok illetékes hatóságainak a tiltott gyártás és a tiltott kereskedelem felderítésében, kivizsgálásában és elemzésében való segítségnyújtás céljából.

2. cikk

3. cikk

A tagállamok nemzeti jogszabályaikban elfogadhatnak az irányelvben meghatározottnál szigorúbb rendelkezéseket is, a tagállamok honosai számára a 12. cikk (2) bekezdésében biztosított jogok figyelembevételével.

2. FEJEZET

A tűzfegyverekre vonatkozó jogszabályok összehangolása

4. cikk

Azon tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek tekintetében, amelyeket 2018. szeptember 14-én vagy azt követően gyártottak vagy hoztak be az Unióba, a tagállamok biztosítják, hogy minden ilyen, forgalomba hozott tűzfegyvert vagy alapvető alkotóelemet:

a) a gyártást követően haladéktalanul, és legkésőbb a forgalomba hozatala előtt vagy haladéktalanul az Unióba történő behozatalt követően egyértelmű, állandó és egyedi megjelöléssel lássanak el; és

b) haladéktalanul a gyártást követően, és legkésőbb a forgalomba hozatala előtt vagy haladéktalanul az Unióba történő behozatalt követően ezen irányelvnek megfelelően nyilvántartásba vegyenek.

A különös történelmi jelentőségű tűzfegyverekre és alapvető alkotóelemekre vonatkozó jelölési előírásokat a nemzeti joggal összhangban kell meghatározni.

A tagállamok biztosítják, hogy a teljes lőszercsomag minden legkisebb csomagolási egységén olyan megjelölés legyen, amely feltünteti a gyártó nevét, az azonosító számot (a gyártási tétel számát), a kalibert és a lőszer fajtáját.

Az (1) bekezdés és e bekezdés alkalmazásában a tagállamok dönthetnek úgy, hogy alkalmazzák a kézi tűzfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről szóló 1969. július 1-jei egyezményének rendelkezéseit.

A tagállamok ezenkívül biztosítják, hogy a kormányzati készleteikből állandó polgári használatra átadott tűzfegyvert vagy annak alapvető alkotóelemeit az átadás időpontjában ellássák az (1) bekezdésben említett egyedi megjelöléssel, lehetővé téve az átadó szervezeti egység azonosítását.

Minden tagállam létrehoz egy, a kereskedők és közvetítők tevékenységét szabályozó rendszert. E rendszereknek legalább az alábbi intézkedésekre kell kiterjednie:

a) az adott tagállam területén működő kereskedők és közvetítők nyilvántartásba vétele;

b) az adott tagállam területén működő kereskedők és közvetítők tevékenységének engedélyezési eljárása; és

c) az érintett kereskedő vagy közvetítő magán és szakmai feddhetetlenségének, valamint megfelelő szakértelmének ellenőrzése. Jogi személyek esetén az ellenőrzésnek a jogi személyre és a vállalkozást irányító természetes személyre vagy személyekre egyaránt ki kell kiterjednie.

a) minden egyes tűzfegyver típusát, gyártmányát, modelljét, kaliberét és gyártási számát, valamint a tokon vagy tokszerkezeten az (1) bekezdéssel összhangban egyedi megjelölésként elhelyezett jelzést, amelynek minden egyes tűzfegyver egyedi azonosítójaként kell szolgálnia;

b) az alapvető alkotóelemek sorozatszámát vagy egyedi megjelölését, amennyiben az különbözik az adott tűzfegyver tokján vagy tokszerkezetén elhelyezett jelzéstől;

c) a tűzfegyvert szolgáltató, valamint az azokat megszerző vagy tartó személyek nevét és címét, a vonatkozó dátum vagy dátumok feltüntetésével; és

d) a tűzfegyvernek a kategóriáját vagy alkategóriáját megváltoztató bármely átalakítását vagy módosítását, beleértve a tanúsított hatástalanítását vagy megsemmisítését is, a vonatkozó dátum vagy dátumok feltüntetésével.

A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok a tűzfegyverekről és alapvető alkotóelemekről vezetett nyilvántartási rendszereikben a bejegyzéseket - beleértve a kapcsolódó személyes adatokat is - az érintett tűzfegyverek és az alapvető alkotóelemek megsemmisítésétől számított 30 éven át megőrizzék.

Az e bekezdés első albekezdésében említett tűzfegyverekre és alapvető alkotóelemekre vonatkozó nyilvántartásokat és a kapcsolódó személyes adatokat a következők számára kell hozzáférhetővé tenni:

a) az engedélyeknek a 6. vagy 7. cikkben említett megadása vagy visszavonása tekintetében, illetve a vámügyi eljárások tekintetében illetékes hatóságok, a tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek megsemmisítésétől számított 10 éven át; valamint

b) bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése vagy büntetőeljárás alá vonása, illetve büntetőjogi szankciók végrehajtása tekintetében illetékes hatóságok, az érintett tűzfegyverek és alapvető alkotóelemek megsemmisítésétől számított 30 éven át.

A tagállamok biztosítják, hogy a személyes adatok a második és harmadik albekezdésben meghatározott időtartamok elteltével törlésre kerüljenek nyilvántartási rendszereikből. Ez nem érinti azokat az eseteket, amelyekben meghatározott személyes adatokat adnak át bűncselekmények megelőzése, kivizsgálása, felderítése, büntetőeljárás alá vonása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása tekintetében illetékes hatóságnak, és azokat e meghatározott összefüggésben használják, illetve a nemzeti jogában előírtak szerint ezzel összeegyeztethető célokból adnak át más illetékes hatóságoknak. Ezekben az esetekben az ilyen adatoknak az illetékes hatóságok általi kezelését az érintett tagállamok nemzeti jogában kell szabályozni, maradéktalanul összhangban az uniós joggal, különösen az adatvédelmi szabályokkal.

A kereskedők és közvetítők tevékenységük teljes ideje alatt kötelesek nyilvántartást vezetni, amelyben rögzítenek az általuk kézhez kapott vagy továbbadott minden egyes, ezen irányelv hatálya alá tartozó tűzfegyvert és alapvető alkotóelemet, valamint azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az érintett tűzfegyver vagy alapvető alkotóelem azonosítását és nyomon követését, különös tekintettel annak típusára, gyártmányára, modelljére, kaliberére és gyártási számára, valamint a tűzfegyvert, illetve alapvető alkotóelemet szolgáltatók, illetve az azt megszerző személyek nevét és címét.

Tevékenységük befejezésekor a kereskedőknek és a közvetítőknek a nyilvántartást át kell adniuk az első albekezdésben meghatározott nyilvántartási rendszerért felelős nemzeti hatóságnak.

A tagállamok biztosítják, hogy a területükön letelepedett kereskedők és közvetítők indokolatlan késedelem nélkül bejelentik az illetékes nemzeti hatóságoknak a tűzfegyvereket vagy alapvető alkotóelemeket érintő ügyleteket, hogy a kereskedők és közvetítők e jelentéstétel céljára elektronikus összeköttetéssel rendelkeznek e hatóságokhoz, valamint hogy az ilyen ügyletekre vonatkozó információk beérkezését követően az adat-nyilvántartási rendszert haladéktalanul frissítik.

4a. cikk

A 3. cikk sérelme nélkül, a tagállamok tűzfegyverek megszerzését és tartását csak olyan személyek számára engedik meg, akik engedéllyel rendelkeznek, vagy - a C kategóriába sorolt tűzfegyverek esetében - akiknek a számára az ilyen tűzfegyverek megszerzése és tartása a nemzeti joggal összhangban kifejezetten megengedett.

5. cikk

A 3. cikk sérelme nélkül, a tagállamok a tűzfegyverek megszerzését és tartását csak olyan személy számára engedélyezik, akinek megfelelő indoka van erre, és aki:

a) betöltötte legalább a 18. életévét, kivéve a vadászatra és céllövészetre használt tűzfegyverek nem vétel útján történő megszerzése és tartása esetén, amennyiben a 18 évnél fiatalabb személy szülői engedéllyel rendelkezik, vagy szülői irányítás alatt áll, vagy érvényes tűzfegyvertartási vagy vadászengedéllyel rendelkező felnőtt irányítása alatt áll, illetve engedélyezett vagy más módon jóváhagyott edzőközpontban használja a fegyvert, és a szülő, vagy az érvényes tűzfegyvertartási vagy vadászengedéllyel rendelkező felnőtt az 5a. cikkben foglaltaknak megfelelően vállalja a felelősséget a megfelelő tárolásért; valamint

b) nem valószínűsíthető, hogy veszélyt jelent önmagára vagy másokra, a közrendre vagy a közbiztonságra; a szándékos, erőszakos bűncselekmény miatti elmarasztaló ítélet az ilyen veszélyre utaló jelnek minősül.

Ha az engedélyre vonatkozó feltételek bármelyike már nem teljesül, akkor a tagállamok az adott engedélyt visszavonják.

A tagállamok nem tilthatják meg a területükön lakóhellyel rendelkező személyeknek, hogy egy másik tagállamban megszerzett tűzfegyvert tartsanak, kivéve, ha ugyanezen típusú tűzfegyvernek a megszerzését saját területükön tiltják.

A tagállamok biztosítják, hogy a B kategóriába sorolt tűzfegyverek megszerzésére jogosító, valamint az annak tartására jogosító engedélyt visszavonják, amennyiben megállapítják, hogy az engedéllyel rendelkező személy központi gyújtású félautomata vagy ismétlő tűzfegyverre szerelhető olyan töltőszerkezet birtokában van, amely:

a) 20-nál több töltény befogadására alkalmas; vagy

b) hosszú tűzfegyverek esetében, 10-nél több töltény befogadására alkalmas,

kivéve, ha a szóban forgó személy számára a 6. cikk alapján adtak ki engedélyt, vagy ha számára a 7. cikk (4a) bekezdése alapján megerősített, megújított vagy meghosszabbított engedélyt adtak ki.

5a. cikk

Az engedéllyel nem rendelkező személyek tűzfegyverekhez és lőszerhez való hozzáférése kockázatának minimálisra csökkentése érdekében a tagállamok megállapítják a tűzfegyverek és lőszer megfelelő felügyeletére, valamint megfelelő, biztonságos tárolására vonatkozó szabályokat. Biztosítani kell, hogy a tűzfegyverekhez és a hozzájuk tartozó lőszerhez egyszerre ne lehessen könnyen hozzáférni. A megfelelő felügyelet azt jelenti, hogy az érintett tűzfegyvert vagy lőszert jogszerűen tartó személy annak szállítása és használata során ellenőrzése alatt tartja azt. Az ilyen megfelelő tárolással kapcsolatos szabályokra vonatkozó ellenőrzés mértékének összhangban kell állnia az érintett tűzfegyverek és lőszer számával és kategóriájával.

5b. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy az A, B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyvereknek, alapvető alkotóelemeknek vagy lőszernek a 2011/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 2. cikkének 7. pontjában meghatározott távollevők között kötött szerződések révén történő megszerzése és eladása esetében a tűzfegyver, alapvető alkotóelem vagy lőszer vevője személyazonosságának és szükség esetén engedélyének az ellenőrzésére a tűzfegyvernek, alapvető alkotóelemnek vagy lőszernek az érintett személy részére történő rendelkezésre bocsátása előtt vagy legkésőbb a rendelkezésre bocsátás időpontjában sor kerüljön az alábbiak által:

a) engedéllyel rendelkező kereskedő vagy közvetítő; vagy

b) valamely hatóság vagy annak képviselője.

6. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy az e bekezdés első albekezdése szerint engedélyt kapott gyűjtők azonosíthatók legyenek a 4. cikkben említett adat-nyilvántartási rendszerben. Az engedéllyel rendelkező gyűjtőknek nyilvántartást kell vezetniük az általuk tartott összes A kategóriába sorolt tűzfegyverről, amelyet hozzáférhetővé tesznek az illetékes nemzeti hatóságok számára. A tagállamok megfelelő nyomonkövetési rendszert hoznak létre az engedéllyel rendelkező gyűjtőkre vonatkozóan, figyelembe véve az összes releváns tényezőt.

A tagállamok céllövészek számára engedélyezhetik, hogy az A kategória 6. vagy 7. pontjába sorolt félautomata tűzfegyvereket szerezzenek meg és tartsanak az alábbi feltételek mellett:

a) az 5. cikk (2) bekezdésének alkalmazása alapján szerzett releváns információk kielégítő értékelése;

b) bizonyíték benyújtása arról, hogy az érintett céllövész az érintett tagállam valamely hivatalosan elismert sportlövő szervezete által vagy valamely hivatalosan elismert nemzetközi sportlövő szövetség által elismert lövészeti versenyekre aktívan gyakorol vagy ilyen versenyeken vesz részt; valamint

c) olyan, valamely hivatalosan elismert sportlövő szervezet tanúsítványának benyújtása, amely igazolja, hogy: i. a céllövész valamely lövészeti klub tagja és annak keretében legalább 12 hónapja rendszeresen gyakorolja a céllövészetet, és ii. az érintett tűzfegyver kielégíti valamely hivatalosan elismert nemzetközi sportlövő szövetség által elismert valamely lövészeti szakág gyakorlására vonatkozó előírásokat;

Az A kategória 6. pontjába sorolt tűzfegyverek esetében azok a tagállamok, amelyek kötelező sorkatonai szolgálaton alapuló katonai rendszert alkalmaznak és az elmúlt ötven évben olyan rendszert állítottak fel, amely szerint a kötelező sorkatonai szolgálat teljesítését követően a hadsereget elhagyó személyeknek rendszerszerűen katonai tűzfegyvereket adnak át, az ilyen személyek számára céllövész minőségükben engedélyezhetik egy darab, a kötelező sorkatonai szolgálat időtartama alatt használt tűzfegyver megtartását. Ezeket a tűzfegyvereket a vonatkozó hatóságnak félautomata tűzfegyverré kell átalakítania, és rendszeres időközönként ellenőriznie kell, hogy az ezeket a tűzfegyvereket használó személyek nem jelentenek-e veszélyt a közbiztonságra. Az első albekezdés a), b) és c) pontjában foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

7. cikk

Nem adható ilyen engedély egy másik tagállamban honos személynek e tagállam előzetes hozzájárulása nélkül.

A tagállamok megfontolhatják, hogy olyan személyek részére, akik teljesítik a tűzfegyverre vonatkozó engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket, többéves engedélyt adjanak minden engedélyköteles tűzfegyver megszerzésére és tartására a következők sérelme nélkül:

a) az illetékes hatóságok értesítésének kötelezettsége az átruházásról;

b) annak időszakos ellenőrzése, hogy ezek a személyek megfelelnek-e a feltételeknek; és

c) a nemzeti jogszabályban megállapított, a tartásra vonatkozó maximális időszak.

A tűzfegyvertartási engedélyt rendszeresen, öt évet nem meghaladó időközönként felül kell vizsgálni. Az engedély megújítható vagy meghosszabbítható, ha azok a feltételek, amelyek alapján megadták, továbbra is teljesülnek.

8. cikk

A tagállamok előírják a C kategóriába sorolt, jelenleg a területükön található, de korábban be nem jelentett minden tűzfegyver kötelező bejelentését az irányelv rendelkezéseit átültető nemzeti jogszabály hatálybalépését követő egy éven belül.

9. cikk

Egy A, B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyver átadása a 6., a 7. és a 8. cikkben megállapított kötelezettségek teljesülésének függvényében megengedett egy olyan személy számára, aki nem a kérdéses tagállamban honos:

- ha az azt megszerző személy a 11. cikknek megfelelően engedélyt kapott, hogy a lakóhelye szerinti országba bevigye,

- ha az azt megszerző személy írásos nyilatkozatot nyújt be tanúsítva és igazolva azt a szándékát, hogy tűzfegyvert birtokoljon abban a tagállamban, ahol a megszerzés történt, feltéve hogy teljesíti az adott tagállamban érvényes, megszerzésre előírt jogi feltételeket.

10. cikk

A 20 tölténynél nagyobb befogadóképességű központi gyújtású félautomata tűzfegyverek vagy 10 tölténynél nagyobb befogadóképességű hosszú tűzfegyverek töltőszerkezeteinek megszerzése csak olyan személyek számára engedélyezhető, akik számára engedélyt a 6. cikk alapján adtak ki, vagy a 7. cikk (4a) bekezdése alapján megerősített, megújított vagy meghosszabbított engedélyt adtak ki.

10a. cikk

10b. cikk

3. FEJEZET

A fegyverek Unióban belüli mozgására vonatkozó alaki követelmények

11. cikk

Amennyiben valamely tűzfegyvert egy másik tagállamba kívánnak átszállítani, az érintett személynek - a szállítást megelőzően - az alábbi adatokat kell benyújtania azon tagállam számára, amelyben az adott tűzfegyver található:

- a tűzfegyvert eladó vagy a tűzfegyvertől megváló személy és az azt megvásároló vagy megszerző személy, vagy - adott esetben - a tulajdonos neve és címe,

- az a cím, ahová a tűzfegyvereket küldeni vagy szállítani kell,

- az elküldendő vagy szállítandó tűzfegyverek száma,

- a tűzfegyver azonosítását lehetővé tevő adatok, valamint annak jelzése, hogy a tűzfegyver a kézi tűzfegyverek próbabélyegeinek kölcsönös elismeréséről szóló 1969. július 1-jei egyezmény szerint történő ellenőrzésen részt vett,

- a szállítóeszköz,

- az indulás időpontja és az érkezés várható időpontja.

Nem kell megadni a két utolsó bekezdésben említett információt, ha az átadás kereskedők között történik.

A tagállam köteles megvizsgálni az átadás lebonyolításakor betartandó feltételeket, különösen a biztonságra vonatkozókat.

Amikor egy tagállam ilyen átadást engedélyez, kibocsátja az első albekezdésben foglalt adatokat tartalmazó engedélyt. Ez az engedély addig kíséri a tűzfegyvert, amíg az el nem éri rendeltetési helyét; azt minden alkalommal be kell mutatni, amikor a tagállamok hatóságai kérik.

Az átadás előtt a kereskedő a (2) bekezdés első albekezdésében felsorolt valamennyi adatot közli azon tagállam hatóságaival, ahonnan az átadás kezdődni fog. Ezen tagállam hatóságai - adott esetben helyszíni - ellenőrzéseket végeznek a kereskedő által közölt információk és az átadás tényleges jellemzői megfelelésének ellenőrzésére. A kereskedő megfelelő időben közli ezeket az adatokat.

Ezt a tűzfegyverlistát közölni kell azokkal a kereskedőkkel, akik megszerezték az engedélyt tűzfegyvereknek előzetes hozzájárulás nélküli átszállítására a 3. bekezdésben megállapított eljárás szerint.

12. cikk

A tagállamok egy vagy több útra vonatkozóan maximum egyéves időtartamra adhatnak ilyen engedélyt, amely meghosszabbítható. Ezeket az engedélyeket be kell jegyezni az európai tűzfegyvertartási igazolványba, amelyet minden alkalommal be kell mutatni, amikor a tagállamok hatóságai kérik.

a) rendelkeznek az ilyen tűzfegyvert vagy tűzfegyvereket felsoroló európai tűzfegyvertartási igazolvánnyal; és

b) megfelelően meg tudják indokolni utazásukat, különösen meghívónak vagy a céltagállamban történő vadászati vagy céllövészeti tevékenységükre vagy történelmi események eljátszására vonatkozó egyéb igazolásának bemutatásával.

A tagállamok nem köthetik az európai lőfegyvertartási igazolvány elfogadását semmiféle díj, illetve illeték megfizetéséhez.

Ugyanakkor, ez az eltérés nem vonatkozik olyan tagállamba történő utazásokra, amely a 8. cikk (3) bekezdése alapján tiltja vagy engedélyhez köti a kérdéses tűzfegyver megszerzését és tartását. Ebben az esetben egy ilyen irányú egyértelmű nyilatkozatot kell az európai tűzfegyvertartási igazolványba bejegyezni. A tagállamok megtagadhatják továbbá ezen eltérés alkalmazását olyan A kategóriába sorolt tűzfegyverek esetében, amelyeket a 6. cikk (6) bekezdése alapján engedélyeztek vagy amelyek engedélyét a 7. cikk (4a) bekezdése alapján megerősítették, megújították vagy meghosszabbították.

A 17. cikkben említett jelentéssel kapcsolatban a Bizottság a tagállamokkal történő konzultációt követően mérlegeli a második albekezdés alkalmazásának hatásait, különösen, ami a közrendre és a közbiztonságra gyakorolt hatását illeti.

13. cikk

A Bizottság a 13a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el ezen irányelvnek az elektronikus eszközökkel történő szisztematikus információcserére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával történő kiegészítése érdekében. A Bizottság a felhatalmazáson alapuló első ilyen jogi aktust 2018. szeptember 14-ig fogadja el.

13a. cikk

13b. cikk

14. cikk

A tagállamok elfogadnak minden olyan rendelkezést, amely megtiltja, hogy területükre:

- a 11. és a 12. cikkben meghatározott esetek kivételével - feltéve hogy az abban foglalt feltételeket teljesítik - tűzfegyvert,

- feltéve, hogy a kérdéses tagállam nemzeti előírásai megengedik, tűzfegyvernek nem minősülő egyéb fegyvert

vigyenek be.

4. FEJEZET

Záró rendelkezések

15. cikk

16. cikk

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alkalmazásában elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

17. cikk

A Bizottság 2020. szeptember 14-ig és azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv alkalmazásáról, beleértve rendelkezéseinek célravezetőségi vizsgálatát, és adott esetben jogalkotási javaslatot tesz különösen az I. mellékletben szereplő tűzfegyver-kategóriákat, valamint az európai tűzfegyvertartási igazolvány rendszerének megvalósításával, a tűzfegyverek megjelölésével és az olyan új technológiákkal kapcsolatos kérdéseket illetően, mint a 3D nyomtatás, a QR-kódok használata és a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) hatásai.

18. cikk

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1993. január 1-jén kezdődő hatállyal megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

19. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

I.

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a "fegyver" jelentése: - az irányelv 1. cikkében meghatározott bármilyen lőfegyver, - a nemzeti jogszabályokban rögzített, a tűzfegyvereken kívüli egyéb fegyverek.

II. Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a tűzfegyvereket az alábbi kategóriákba kell sorolni:

A.

-----

A kategória - Tiltott tűzfegyverek 1.

Robbanó katonai rakéták és kilövőik 2.

Automata tűzfegyverek 3.

Más tárgynak álcázott tűzfegyverek 4.

Áthatoló, robbanó- vagy gyújtólövedékkel felszerelt lőszerek, valamint az ilyen lőszerhez való lövedékek 5.

Kiterjedő lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedékek, kivéve a vadászati vagy céllövészeti célokat szolgáló fegyverekhez, és használatukra jogosult személyek számára 6.

Félautomata tűzfegyverekké átalakított automata tűzfegyverek a 7. cikk (4a) bekezdésének sérelme nélkül. 7.

Az alábbi félautomata központi gyújtású tűzfegyverek bármelyike: a)

rövid tűzfegyverek, amelyek újratöltés nélkül 21-nél több töltény kilövésére alkalmasak, amennyiben: i.

a tűzfegyvernek részét képezi egy 20 tölténynél nagyobb befogadóképességű töltőszerkezet; vagy ii.

abba be van illesztve egy 20 tölténynél nagyobb befogadóképességű eltávolítható töltőszerkezet; b)

hosszú tűzfegyverek, amelyek újratöltés nélkül 11-nél több töltény kilövésére alkalmasak, amennyiben: i.

a tűzfegyvernek részét képezi egy 10 tölténynél nagyobb befogadóképességű töltőszerkezet; vagy ii.

abba be van illesztve egy 10 tölténynél nagyobb befogadóképességű eltávolítható töltőszerkezet. 8.

Félautomata hosszú tűzfegyverek (azaz olyan tűzfegyverek, amelyeket vállból történő lövésre terveztek), amelyeket behajtható, összehajtható vagy betolható, vagy szerszámok nélkül is eltávolítható válltámaszuknak köszönhetően a funkcionalitásuk elvesztése nélkül is 60 cm-nél rövidebb hosszúságra lehet alakítani. 9.

Az ebbe a kategóriába sorolt bármely tűzfegyver, amelyet vaktöltények, irritáló anyagok és egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények működtetésére, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré alakítottak át.

B kategória - Engedélyhez kötött tűzfegyverek

1. Ismétlő rövid tűzfegyverek.

2. Központi gyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek.

3. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyek teljes hossza 28 cm-nél rövidebb.

4. Félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen peremgyújtású tűzfegyverek esetében háromnál több, központi gyújtású tűzfegyverek esetében pedig háromnál több, de tizenkettőnél kevesebb töltény befogadására alkalmas.

5. Az A kategória 7a. pontjában felsoroltakon kívüli egyéb rövid félautomata tűzfegyverek.

6. Az A kategória 7b. pontjában felsorolt félautomata hosszú tűzfegyverek, amelyek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen legfeljebb három töltény befogadására alkalmas, ha a töltőszerkezet eltávolítható, vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a fegyvert nem lehet olyan fegyverré átalakítani, amelynek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.

7. Ismétlő és félautomata hosszú tűzfegyverek huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel.

8. Az ebbe a kategóriába sorolt bármely tűzfegyver, amelyet vaktöltények, irritáló anyagok és egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények működtetésére, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré alakítottak át.

9. Az A kategória 6., 7. vagy 8. pontjában felsoroltaktól eltérő, automata szerkezetű fegyverekre hasonlító, polgári célú félautomata tűzfegyverek.

C kategória - Bejelentéshez kötött tűzfegyverek és fegyverek

1. A B kategória 7. pontjában felsoroltakon kívüli egyéb ismétlő hosszú tűzfegyverek.

2. Hosszú tűzfegyverek egylövetű huzagolt csővel.

3. Az A vagy B kategóriában felsoroltakon kívüli egyéb hosszú félautomata tűzfegyverek.

4. Peremgyújtású egylövetű rövid tűzfegyverek, amelyek teljes hossza 28 cm-nél nem rövidebb.

5. Az ebbe a kategóriába sorolt bármely tűzfegyver, amelyet vaktöltények, irritáló anyagok és egyéb hatóanyagok vagy pirotechnikai töltények működtetésére, vagy tisztelgésre használt, illetve akusztikus fegyverré alakítottak át.

6. Az A, B és e kategóriába sorolt olyan tűzfegyverek, amelyeket az (EU) 2015/2403 végrehajtási rendeletnek megfelelően hatástalanítottak.

7. Olyan egylövetű hosszú tűzfegyverek huzagolatlan csővel, amelyeket 2018. szeptember 14-én vagy azt követően hoztak forgalomba.

III.

Ennek a mellékletnek az alkalmazásában a "tűzfegyver" meghatározásnak megfelelő tárgyak nem tartoznak a meghatározás alá, ha: a)

riasztásra, jelzésre, életmentésre, állatok leölésére vagy szigonnyal történő halászatra, illetve ipari vagy műszaki célokra tervezték, feltéve, hogy csak a megjelölt célokra használhatók; b)

antik fegyvereknek tekintik őket azokban az esetekben, ha nem szerepelnek a II. részben meghatározott kategóriákban, és nemzeti jogszabályok hatálya alá tartoznak.

Az uniós szinten történő koordinációtól függően a tagállamok nemzeti szabályozásukat alkalmazhatják ez ebben a részben felsorolt tűzfegyverekre.

IV.

Ennek a mellékletnek az alkalmazásában: a)

"rövid tűzfegyver": az a tűzfegyver, melynek csöve nem haladja meg a 30 cm hosszúságot, vagy amelynek teljes hossza nem haladja meg a 60 cm-t; b)

"hosszú tűzfegyver": minden egyéb, a rövid tűzfegyveren kívüli tűzfegyver; c)

"automata tűzfegyver": olyan tűzfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri meghúzásával egynél több lövést képes leadni; d)

"félautomata tűzfegyver": olyan tűzfegyver, amely minden lövés után automatikusan újratölt, és az elsütőbillentyű egyszeri meghúzásával csak egy lövést képes leadni; e)

"ismétlő tűzfegyver": olyan tűzfegyver, amelyet úgy terveztek, hogy minden lövés leadása után tölténytárból vagy forgódobból a szerkezet kézi működtetésével tölthető újra; f)

"egylövetű tűzfegyver": olyan, tölténytár nélküli tűzfegyver, amelynek töltényűrjébe vagy a csőfar töltőnyílásába minden lövés leadása előtt kézzel helyezik be a lőszert; g)

"áthatoló lövedékkel felszerelt lőszerek": katonai célra használt lőszerek, amelyeknél a lövedéket köpeny burkolja, és behatoló kemény maggal rendelkezik; h)

"robbanó lövedékkel felszerelt lőszerek": katonai célra használt lőszerek, amelyeknél a lövedék olyan töltetet tartalmaz, amely becsapódáskor robban; i)

"gyújtólövedékeket tartalmazó lőszerek": katonai célra használt lőszerek, amelyeknél a lövedék olyan vegyi keveréket tartalmaz, amely a levegővel történő érintkezéskor vagy becsapódáskor lángra lobban.

II. MELLÉKLET

EURÓPAI TŰZFEGYVERTARTÁSI IGAZOLVÁNY (ÚTLEVÉL)

Az igazolványnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) az igazolvány jogosultjának személyazonosságát;

b) a fegyver vagy tűzfegyver azonosító adatait, beleértve az irányelv szerinti kategóriába sorolást;

c) az igazolvány érvényességi időtartamát;

d) az igazolványt kibocsátó tagállam által kitöltendő rovatot (az engedélyezés típusa és hivatkozása stb.);

e) más tagállamok által történő bejegyzésekre szolgáló szakaszt (a behozatali engedély stb.);

f) a következő nyilatkozatokat: "Az igazolvánnyal az említett A, B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyver vagy tűzfegyverek birtokában egy másik tagállamba történő beutazás akkor lehetséges, ha ezen tagállam hatóságai erre vonatkozóan előzetesen engedélyt, illetve engedélyeket adtak. Ezeket az engedélyeket az igazolványban fel lehet tüntetni. A fent említett előzetes engedély alapvetően nem szükséges C kategóriába sorolt tűzfegyverrel vadászaton vagy történelmi események eljátszásában való részvétel céljából történő utazáshoz, vagy A, B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyverrel céllövészeten történő részvétel céljából történő utazáshoz azzal a feltétellel, hogy az utazó rendelkezik tűzfegyvertartási igazolvánnyal és meg tudja indokolni az utazás célját." Amennyiben egy tagállam arról tájékoztatta a 8. cikk (3) bekezdése szerint a többi tagállamot, hogy megtiltja, vagy engedélyhez köti bizonyos B vagy C kategóriába sorolt tűzfegyverek tartását, az alábbi nyilatkozatok egyikét is csatolni kell: "Tilos a ... [az érintett állam(ok)] területére a ... tűzfegyverrel (a tűzfegyver azonosító adata) történő utazás." "A ...[az érintett állam(ok)] területére a ... tűzfegyverrel (a tűzfegyver azonosító adata) történő utazás engedélyhez kötött."

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve (2011. október 25.) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 64. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/853 irányelve (2017. május 17.) a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 137., 2017.5.24, 22. o.).

( 4 ) HL L 179., 2008.7.8., 5 o.

( 5 ) A Bizottság (EU) 2015/2403 rendelete (2015. december 15.) a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások meghatározásáról (HL L 333., 2015.12.19., 62. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).