31999L0044

Az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1999/44/EK IRÁNYELVE

(1999. május 25.)

a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ), az egyeztető bizottság által 1998. május 18-án elfogadott közös szövegtervezet figyelembevételével,

(1) mivel a Szerződés 153. cikke (1) és (3) bekezdése elrendeli, hogy a Közösségnek a Szerződés 95. cikke alapján elfogadott intézkedések foganatosításán keresztül hozzá kell járulnia a fogyasztóvédelem magas szintjének eléréséhez;

(2) mivel a belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása; mivel az áruk szabad mozgása nem csak a hivatásszerűen kereskedő személyek által bonyolított ügyleteket érinti, hanem a magánszemélyek által bonyolított ügyleteket is; mivel ez azzal jár, hogy az egyik tagállam fogyasztói számára lehetővé kell tenni, hogy a fogyasztási cikkek adásvételét szabályozó egységesített minimális szabályok alapján szabadon vásárolhassanak fogyasztási cikkeket egy másik tagállam területén;

(3) mivel a tagállamoknak a fogyasztási cikkek adásvételével kapcsolatos jogszabályai bizonyos mértékig eltérőek, ami azt eredményezi, hogy a fogyasztási cikkek nemzeti piacai különböznek egymástól, és az eladók közötti versenyben torzulások adódhatnak elő;

(4) mivel a fogyasztók arra való törekvésükben, hogy kihasználják a nagy méretű piac előnyeit azáltal, hogy a lakóhelyüktől különböző másik tagállamban vásárolják meg a szükséges fogyasztási cikkeket, meghatározó szerepet játszanak a belső piac kiteljesedésének folyamatában; mivel a határok mesterséges visszaállítását és a piacok lezárását meg kell akadályozni; mivel a fogyasztók rendelkezésére álló lehetőségek nagy mértékben kiszélesedtek az új távközlési technológiák bevezetésével, amelyek közvetlen hozzáférést biztosítanak más tagállamokban vagy harmadik országokban működő forgalmazási rendszerekhez; mivel a fogyasztási cikkek kereskedelmét meghatározó szabályok minimális szintű összehangolásának hiánya gátolhatja az áruknak az új távközlési technológiákon keresztüli adásvétele fejlődését;

(5) mivel a fogyasztói jogok minimális közös szabályainak létrehozása, amely függetlenül attól alkalmazandó, hogy a fogyasztási cikket a Közösségen belül hol vásárolják meg, erősíteni fogja a fogyasztók bizalmát, és lehetővé teszi, hogy a fogyasztók a belső piac előnyeit minél nagyobb mértékben élvezzék;

(6) mivel a fogyasztók nehézségeinek és az eladókkal szembeni jogviták fő forrása az, hogy az áru nem felel meg a szerződésnek; mivel ezért indokolt a fogyasztási cikkek adásvételét szabályozó nemzeti jogszabályok közelítése ebből a szempontból, elkerülve ugyanakkor a szerződéses és a szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó nemzeti jogszabályi rendelkezésekkel és alapelvekkel való ütközéseket;

(7) mivel a fogyasztási cikkeknek mindenekelőtt meg kell felelniük a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak; mivel a szerződésszerűség elve közösnek tekinthető az egymástól eltérő nemzeti jogi hagyományokban; mivel bizonyos jogi hagyományok feltehetően nem teszik lehetővé, hogy a fogyasztók minimális védelmének biztosítása céljából kizárólag erre az alapelvre támaszkodjunk; mivel különösen az ilyen jogi hagyományok mellett hasznosnak bizonyulhatnak kiegészítő nemzeti rendelkezések a fogyasztók védelmének biztosítására olyan esetekben, amikor a szerződő felek nem állapodtak meg speciális szerződési feltételekben, vagy olyan szerződési kikötést alkalmaznak, illetve megállapodást kötöttek, amely szerint a fogyasztó közvetve vagy közvetlenül lemond az őt megillető jogokról vagy elfogadja e jogok korlátozását; amennyiben ezeket a jogokat ez az irányelv biztosítja, az ilyen szerződési kikötés vagy megállapodás nem köti a fogyasztót;

(8) mivel a szerződésszerűség elve alkalmazásának elősegítése céljából hasznos a szerződésszerűség - legáltalánosabb helyzeteket lefedő - megdönthető vélelmének bevezetése; mivel ez a vélelem nem korlátozza a szerződéses szabadság elvét; mivel továbbá erre vonatkozó speciális szerződési feltételek hiányában, valamint minimális védelmi záradék alkalmazása esetén, a vélelem elemei használhatók az áru szerződésnek való megfelelése hibájának megállapítására; mivel a fogyasztó által ésszerűen elvárható minőség és teljesítmény többek között attól függ, hogy a fogyasztási cikk új vagy használt; mivel a vélelem elemei kumulatívan érvényesülnek; mivel ha az adott eset körülményei valamely elemet kifejezetten alkalmatlanná tesznek, a vélelem többi eleme mindazonáltal érvényben marad;

(9) mivel a fogyasztási cikk szerződésszerűségéért az eladónak közvetlenül felelnie kell a fogyasztóval szemben; mivel ez olyan hagyományos megoldás, amely beágyazódott a tagállamok jogrendjébe; mivel mindazonáltal az eladó a nemzeti jogokban előírtak szerint visszkereseti igényt támaszthat a gyártóval, az őt ugyanabban a szerződésláncban megelőző korábbi eladóval vagy más közvetítővel szemben, kivéve, ha erről a jogáról lemondott; mivel az irányelv nem érinti az eladó, a gyártó, egy előző eladó vagy más közvetítő közötti viszonylatban a szerződéskötési szabadság elvét; mivel annak szabályait, hogy az eladó kivel szemben és hogyan érvényesítheti visszkereseti igényét, a nemzeti jogokban kell meghatározni;

(10) mivel abban az esetben, ha a fogyasztási cikk nem felel meg a szerződésnek, a fogyasztó számára biztosítani kell a jogot, hogy a szerződésnek megfelelő állapot térítésmentes helyreállítását követelje, választva az áru kijavítása vagy kicserélése között, vagy ezek meghiúsulása esetén árleszállítást követeljen vagy a szerződést felbonthassa;

(11) mivel a fogyasztó először az áru kijavítását vagy kicserélését követelheti az eladótól, kivéve, ha az ilyen orvoslás nem lehetséges vagy aránytalan; mivel az orvoslás aránytalan voltát objektív alapon kell megállapítani; mivel az orvoslás aránytalannak tekintendő, ha annak alkalmazása más orvoslási módszerrel összehasonlítva ésszerűtlen költségekkel jár; mivel a költségek akkor ésszerűtlenek, ha az egyik orvoslási módszer költségei jelentős mértékben meghaladják a másik orvoslási módszer költségeit;

(12) mivel a szerződésnek való megfelelés hibája esetén az eladó egyezség formájában mindenkor felajánlhatja a fogyasztónak bármelyik rendelkezésre álló orvoslási lehetőséget; mivel a fogyasztónak kell eldöntenie, hogy az eladó javaslatát elfogadja-e vagy elutasítja;

(13) mivel annak elősegítése érdekében, hogy a fogyasztók élvezhessék a belső piac nyújtotta előnyöket és fogyasztási cikkeket vásárolhassanak egy másik tagállamban, ajánlott, hogy a több tagállamban értékesített fogyasztási cikkek gyártói a fogyasztók érdekében mellékeljenek az áruhoz egy jegyzéket, amely megjelöl legalább egy kijelölt kapcsolatfelvételi címet minden olyan tagállamban, ahol az adott fogyasztási cikket értékesítik;

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a telepített Jogkódexből!

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére