A bírósági végrehajtás (HVG-ORAC, 620 A/5 oldal, 2009.)

Dr. Balogh Olga, Dr. B. Korek Ilona, Dr. Császti Ferenc, Dr. Juhász Edit

© Dr. Balogh Olga

© Dr. B. Korek Ilona

© Dr. Császti Ferenc

© Dr. Juhász Edit

© HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2009

A kiadvány szerzői:

Dr. Balogh Olga: 20-31. §; IV., VI., VII., VIII. fejezetek; 165. §;

XIV. és XVI. fejezetek

Dr. B. Korek Ilona: I. fejezet; 10-12. §; 13-14. §; 15-19. §,

III., X., XV. fejezetek

Dr. Császti Ferenc: 12/A. §; 31/A. §; 31/D. §; 34-39. §;

VI., VII., VIII., XI. fejezetek

Dr. Juhász Edit: 4-6. §; 15-19. §; 31/C. §; 47/A-50. §; 52/A. §, 57/A. §;

V., IX., X., XII., XIII. fejezetezek;

Tájékoztató a bírósági végrehajtás szervezetéről

Szerkesztő:

Sáriné dr. Simkó Ágnes

Kézirat lezárása: 2009. november 10.

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 076 0

Budapest, 2009

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Internet: http://www.hvgorac.hu

E-mail: hvgorac@hvgorac.hu

Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója

Felelős szerkesztő: dr. Bíró Ildikó Judit

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

Szedés: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft.

Kedves Olvasó!

A 2001-ben megjelent Megújult bírósági végrehajtás az 1994. évi LIII. törvény szakaszai szerint haladva tekintette át a bírósági végrehajtási eljárás szabályait és a gyakorlatban leggyakrabban felmerült jogértelmezési kérdésekre adott válaszokat. Emellett a szerzők alapvető célja volt az, hogy a végrehajtási törvény 2000. évi átfogó módosítását is széles körben megismertessék a szakemberekkel, hiszen a Vht. novella a törvény legtöbb rendelkezését érintette és új intézményeket is bevezetett. A megjelenés után három évvel - 2004-ben - készült el a második, két év elteltével - 2006-ban - pedig a harmadik hatályosított, bővített kiadás, amely nemcsak az időközben történt jogszabály-változásokat vezette át a kiadványon, de ki is egészítette azt a törvény végrehajtási szabályaival, és a végrehajtási eljárásban leggyakrabban használt nyomtatványokkal.

A Megújult bírósági végrehajtás negyedik kiadását tartja kezében az Olvasó. Ez megújult, hatályosított tartalommal ismerteti a bírósági végrehajtási törvényt és magyarázatát A kötet aktualitását az adja, hogy az elmúlt években ismételten jelentős módosítások történtek a végrehajtási jogban, számos új intézmény került bevezetésre. A jogterület fejlődésére nagy hatással volt az Európai Unión belüli igazságügyi együttműködés is, ennek pedig polgári ügyekben a bírósági végrehajtás az egyik leghangsúlyosabb területe. Ugyancsak mérföldkőnek számít az elektronikus ügyintézés lehetővé tétele, amely olyan, nagy múltú jogintézményeket alakított át gyökeresen, mint a végrehajtási árverés. A kiadvány ezek ismertetésére fokuszál, s emellett feldolgozza az újabb bírósági gyakorlatot is. Az elektronikus formában mellékelt függelék ezúttal az európai uniós jogi normákat és a törvény végrehajtási rendeleteit tartalmazza, s helyet kapnak benne a leggyakrabban használt nyomtatványok is.

A kiadvány lehetőséget teremt a gyakorló szakemberek számára a felmerült kérdések megválaszolásához, továbbgondolásához, de ezen túl a jogterülettel most ismerkedni kívánók is jól hasznosíthatják a benne foglaltakat.

A szerzők

1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

I. fejezet

Alapvető rendelkezések

A törvény alkalmazási köre

Vht. 1. § A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, e törvény szerint kell végrehajtani.

A jogszabályok érvényre juttatását - önkéntes jogkövetés hiányában - az állam kényszerítő ereje biztosítja; e kényszert az arra hivatott állami szervek a végrehajtási eljárási szabályok alkalmazásával valósítják meg. A jogi szankciók realizálása tehát sajátos jogintézmény, a végrehajtás útján történik.

A bírósági végrehajtás - mint nemperes eljárás - jogviszonyok összessége. Ebben az esetben a végrehajtás megindítása a végrehajtási jog meglététől függ, amely az eredetileg érvényesítendő joghoz kapcsolódik.

A végrehajtási jog szűkebb értelemben a végrehajtási eljárás megindításának jogát, tágabb értelemben a jogviszony során keletkező anyagi és eljárásjogi következmények összességét jelenti, amelyek a végrehajtási eljárásban részt vevők jogaiban és kötelezettségeiben bekövetkeznek.

A bírósági végrehajtás számos jogággal, a polgári joggal, családjoggal, gazdasági joggal, büntetőjoggal, munkajoggal, közigazgatási joggal stb. áll kapcsolatban, és mint eljárásjogi jogintézmény, e jogágak anyagi jogi rendelkezéseinek érvényesülését szolgálja.

Bármilyen határozat végrehajtására vagy követelés behajtására irányuljon is, a bírósági végrehajtás jellegénél fogva a polgári eljárásjog körébe tartozik.

Az 1. §-ban a Vht. alkalmazási körének szabályozásával a törvény egyúttal célját és feladatát is meghatározza; ez a cél lényegében az igazságszolgáltatás működésének célja is. A megfogalmazás kiemeli, hogy az e törvényben meghatározott más, nem a rendes bírósági szervezet keretébe tartozó szervek határozatának végrehajtásánál, amelyek szintén vitás jogi ügyekben döntenek és szervezetük, eljárásuk a bíróságéhoz hasonlít, ugyancsak a jelen végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni. Nemcsak jogvitát eldöntő szervek határozatai jöhetnek ebből a szempontból szóba, hanem egyes olyan okiratok is, amelyek a felek kötelezettségvállalásra vonatkozó jognyilatkozatait tartalmazzák. Az utóbbi esetekben is megnyitja a törvény a bírósági végrehajtási utat, egyúttal biztosítva a követelés érdemi bírósági felülvizsgálatát végrehajtási per keretében.

A végrehajtás általánosságban személy vagy az adós vagyona ellen irányulhat. A kettő elhatárolásánál az a döntő, hogy a szankció a jogsértő személyét (pl. tipikusan büntetés-végrehajtás), illetve vagyonát érinti elsődlegesen. A bírósági végrehajtás elsősorban vagyon ellen irányul.

A vagyoni végrehajtásnak egyébiránt két típusa van. A teljes (totális) vagyoni végrehajtás során az adós valamennyi vagyonát a tartozás kielégítésére fordítják; ennek útja gazdálkodó szervezetek esetében a felszámolási eljárás. Az egyedi végrehajtás ezzel szemben az adós egyes vagyontárgyait, vagyoni jogait vonja végrehajtás alá. A Vht. szerinti bírósági végrehajtás során az adós vagyonát teljes egészében nem vonják el; a cél az, hogy a tartozás behajtása mellett az adós létfenntartása is biztosított maradjon. A vagyoni végrehajtás e két említett típusa kapcsolatban áll egymással, az egyedi végrehajtás eredménytelensége ugyanis - a természetes személyeket ide nem értve - alapul szolgálhat a teljes végrehajtáshoz. A már megindult teljes végrehajtás esetén az egyedi végrehajtási eljárások megszüntetésére kerül sor, a továbbiakban a felszámolási eljárás keretében kerül behajtásra az egyedi végrehajtás során érvényesíteni kívánt követelés.

Jogrendszerünk az egyedi végrehajtás három típusát különbözteti meg:

- a bírósági végrehajtást,

- a közigazgatási végrehajtást és

- a közvetlen végrehajtást.

A bírósági végrehajtás legnagyobbrészt bírósági eljáráshoz kapcsolódik, annak lényegében a befejező szakasza a megszületett érdemi határozat érvényre juttatása érdekében. A Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó által az Új végrehajtási jog címen megjelentetett munkában a bírósági végrehajtás szép és pontos megfogalmazását az alábbiakban adják meg: "A bírósági végrehajtás az egyedi vagyoni végrehajtás fő útja: az a viszonylag önálló - rendszerint más jogvitát eldöntő eljáráshoz kapcsolódó - polgári nemperes eljárás, amelynek során a bíróság, illetőleg a bírósági szerv általában vagyoni kényszerrel juttatja érvényre a kötelezettség teljesítésére vagy biztosítására irányuló jogi szankciót."

A közigazgatási hatóságok, illetve közigazgatási hatósági feladatot ellátó egyéb szervek által lefolytatott eljárás során hozott határozat érvényre juttatására szolgáló eljárást nevezzük közigazgatási végrehajtásnak. Közvetlen végrehajtásról pedig akkor beszélünk, ha nem bíróság és nem közigazgatási szerv folytatja le a végrehajtást, hanem maga a jogosult lép fel követelésének behajtása érdekében.

A közigazgatási végrehajtást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) VIII. fejezete szabályozza, továbbá a közigazgatási végrehajtás keretében speciális szabály- és intézményrendszer létezik az adó-végrehajtási eljárásra