A Kúria Kfv.35364/2017/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2010. évi CXXII. törvény (NAV tv.) 76. §] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Azt kell objektív körülmények alapján bizonyítani, hogy az adózó tudott, vagy tudhatott arról, hogy adókijátszást megvalósító ügyletben vesz részt. 5/2016. (IX. 26.) KMK vélemény

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.364/2017/3.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró

A felperes: felperes neve

A felperes képviselője: Dr. Gál Ferenc Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Gál Ferenc ügyvéd)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: Dr. Darázs Klaudia jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes 30. szám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.762/2015/29.

Rendelkező rész

A Kúria a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.K.27.762/2015/29. számú ítéletét - eltérő indokolással - hatályában fenntartja.

A felek a felülvizsgálati eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2012 novemberében a D. Kft.-től (továbbiakban: Kft.) 235.283.082 Ft + 63.526.434 Ft általános forgalmi adó összegben édességet, kávét és vegyi árut szerzett be. A felperes ebben a hónapban a A. s.r.o társaság részére 253.993.360 Ft értékben értékesített kávét, cukorkát, Nescafét, Kit-Kat csokoládét, Garnier sampont, szempilla spirált. A beszerzések általános forgalmi adótartalmát áfabevallásaiban fizetendő adóját csökkentő tételként vette figyelembe. A beszerzési és az értékesítési oldalon a cégek képviseletében Sz. Gy. (továbbiakban: Sz.Gy.) járt el, ő tartotta a felperesi értékesítési vezetővel K. L-val (továbbiakban: értékesítési vezető) a kapcsolatot.

[2] Az adóhatóság vizsgálat alá vonta a kialakított láncolatos értékesítést és azt állapította meg Sz.Gy. vallomása alapján, hogy tényleges árumozgás ugyan történt, de ennek célja az adókikerülés volt. Az ügyletekre csak azért volt szükség, hogy ellenőrzés esetén az árumozgás valósnak tűnjön. A termékek időnként változtak, de arra törekedtek, hogy mindenképpen hosszabb szavatosságú, sokáig forgalomba hozható árut szállítsanak körbe. A láncolat végén lévő cégek pénzei Sz.Gy.-hez folytak be, ő osztotta szét a költséget, a jutalékot és fizette be a szlovák cégek bankszámlájára azt a nettó összeget, amit, mint vételárat a felperes részére kellett utalni. Állítása szerint rajta kívül minden szereplő csak rész dolgot ismert, azt, amilyen feladat éppen rá volt bízva. Előadása szerint a felperesre nézve adóelőny keletkezik, miután olyan termékbeszerzés után él adólevonási jogával, amelyet nem valós, kedvező áron szerez be, melyhez számítva saját hasznát adómentesen értékesít a közösségen belülre.

[3] Az adóhatóság álláspontja az volt, hogy a felperes tudta, illetőleg tudnia kellett arról, hogy adócsalásban vesz részt, mert a vevőket és az eladókat Sz.Gy. kötötte össze, vagyis egy bizonyos személyhez köthető eladói körtől származó árut értékesített ugyanazon személyhez köthető vevőknek ismétlődően és visszatérően. Valódi termékértékesítés közöttük nem történt, a felek csak ennek látszatát keltették az adókijátszásra irányló konstrukció létrehozása érdekében, melyről a felperesnek is tudnia kellett. Hangsúlyozta, hogy a felperes közösségi termékértékesítése 2011 évet megelőző évek összehasonlítása alapján mintegy 31-szeresére növekedett. A növekedés során elért közösségi értékesítés 86%-a a későbbiek során 93%-a, majd 100/%-a Sz.Gy.-hez köthető cégek irányába valósult meg.

[4] Az adóhatóság a megállapításhoz felhasználta a láncolatban résztvevő gazdasági társaságok ellen indult büntetőeljárás adatait is, ahol Sz.Gy. a láncolat kiépítését elismerte és kezdetben a felperes közreműködését is állította, majd későbbiekben vallomását akként módosította, hogy a felperes ügyvezetői a láncolat létrehozásáról nem tudtak.

[5] Az adóhatóság vizsgálatot folytatott a beszállító és a beszállító beszállítói cégeinél és ezek ügyvezetői is megerősítették, hogy ténylegesen Sz.Gy. volt a láncolat irányítója. Nézetük szerint valamennyi, a láncban résztvevő gazdasági szereplő tudott a láncolat működéséről, annak céljáról.

[6] Az áru belföldi és a Közösség tagállamába történő fuvarozást végző gazdasági társaságok a fuvarozást elismerték, azonban olyan nyilatkozatot is tettek, hogy az áru körbeforgása a szállítandó áru azonossága egy idő után annak elhasználtsága miatt számukra is feltűnt, azonban ezzel kapcsolatos gyanújukról más gazdasági társaság képviselőit nem tájékoztatták.

[7] Az adóhatóság álláspontja szerint a fenti körülmények olyan objektív körülmények, amelyek alapján a felperes tudattartalma az adócsalás vonatkozásában megállapítható. Erre tekintettel a felperes terhére a vizsgált időszakban 63.504.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, melyből 4.124.000 Ft adóhiánynak, 59.290.000 Ft jogosulatlan visszaigénylésnek minősült. Az adókülönbözet után 31.752.000 Ft adóbírságot szabott ki.

[8] A felperes fellebbezés folytán eljárt alperes az 5029700447 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperesi határozat részletesen elemezte az áruk darabszámában megvalósuló egyezőséget, melyek a megrendelések, szállítások, számítástechnikai nyilvántartásban történő szemrevételezés során is nyilvánvalóak. Elemezte a felperesi ügyvezetők tudattartalmát és hangsúlyozta, nem lehet attól eltekinteni, hogy Sz.Gy. részére előbb vevőként értékesített áru azonos mennyiségben később úgy került értékesítésre az Sz.Gy. által közvetített újabb vevőknek, hogy a beszerzési oldal szervezése szintén Sz.Gy. közreműködésével történt. Ismertette a felperesi gazdasági társaság export növekedését és hangsúlyozta, hogy mindezekből a felperesnek tudnia kellett arról, hogy adókijátszásban vesz részt, melyben haszna a beszerzés és az eladás közötti árrés. Nézete szerint a tudattartalmat igazolja az értékesítési vezető gazdasági társasággal kapcsolatos elszámolási módozatának megváltoztatása. Ez alátámasztja, hogy a felperesi ügyvezetők az export értékesítés növekedéséről tudomással bírtak, az befolyásolta gazdasági döntésüket.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése