A Kúria Kfv.37796/2023/2. számú határozata fegyelmi ügy tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 118. § (1) bek.] Bírók: Farkas Katalin, Gyurán Ildikó, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Ha a köztestületi fegyelmi ügyben a felülvizsgálati kérelemben felvetett jogkérdéssel kapcsolatban a Kúria már állást foglalt, annak megfelelően a bírói gyakorlat egységes, a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye nem áll fenn, a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.701421/2023/19., *Kúria Kfv.37796/2023/2.*, 3010/2025. (I. 21.) AB végzés

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

v é g z é s e

Az ügy száma: Kfv.III.37.796/2023/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró

A felperes: felperes1 (cím1)

A felperes képviselője: dr. Klincsik Melinda ügyvéd (cím2)

Az alperes: Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (1068 Budapest, Benczúr utca 47.)

Az alperes képviselője: dr. Aszalós Dániel ügyvéd (cím3)

Az alperesi érdekelt: érdekelt1 (cím4)

Az alperesi érdekelt képviselője: Budapesti 384. számú Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Simon Tamás cím5)

A per tárgya: köztestületi fegyelmi ügyben indult jogvita

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 23. sorszám alatt

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Fővárosi Törvényszék 2023. szeptember 19-én kelt 102.K.701.421/2023/19. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes és házastársa között házasság felbontása és járulékai miatt folyamatban volt perben az alperesi érdekelt igazságügyi pszichológus szakértőként járt el.

[2] Az aggálymentes szakvéleményre alapítottan az eljárt első- és másodfokú bíróság döntést hozott, kimondva azt is, hogy a szakvélemény nem hiányos, nem homályos.

[3] A felperes 2019. áprilisában etikai eljárást kezdeményezett az alperesi érdekelt ellen arra hivatkozással, hogy a perben született szakértői vélemény egyoldalúan értékelt, nem tartotta be a pártatlanság követelményét. Kifejtette, hogy a szakvélemény formai és tartalmi szempontból nem felelt meg a vonatkozó szabályozóknak, a tájékoztatási kötelezettségnek, a CD felvételeket egyáltalán nem elemezte szakmailag. Az elvégzett személyiségteszt nem a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő volt, az ellenőrizhetőség és az indokolás követelményét nem teljesítette.

[4] A kijelölt etikai tanács megállapította, hogy a bejelentés alapján fegyelmi eljárásnak van helye.

[5] Az alperes 2022. december 29-én kelt MKF-35-58/2019. ügyiratszámú határozatával az alperesi érdekeltet a fegyelmi eljárás alól felmentette. Kiemelte, hogy a polgári peres eljárás jogerősen lezárult és mind az első-, mind a másodfokú bíróság a kifogásolt igazságügyi szakértői véleményt bizonyítékként fogadta el.

[6] Miután az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 93. § (5) bekezdése kizárja annak a szakértői véleménynek a szakmai szempontú vizsgálatát, amit a hatóság jogerős vagy véglegessé vált határozatának alapjául elfogadott, a szakértői vélemény tartalmát nem vizsgálta, a felperes egyéb érveit pedig megalapozatlannak találta.