A Debreceni Ítélőtábla Bf.671/2013/3. számú határozata bűnpártolás bűntette (EMBERÖLÉSSEL KAPCSOLATBAN elkövetett bűnpártolás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 166. §, 244. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 2. §, 348. §, 351. §, 361. §, 371. §, 372. §, 403. §] Bírók: Bakó József, Balla Lajos, Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra

Debreceni Ítélőtábla

Bf.I.671/2013/3. szám

A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben, 2013. évi december hó 2. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

ítéletet:

Az emberöléssel kapcsolatban elkövetett bűnpártolás bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indított büntető ügyben a Miskolci Törvényszék 2013. évi június hó 21. napján kihirdetett 12.B.610/2012/79. számú ítéletét megváltoztatja az alábbiak szerint:

A vádlott bűnösségét megállapítja lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettében is (Btk.263/A. § (1) bekezdés a/pont).

A büntetéseket halmazati büntetésként tekinti kiszabottnak.

Egyebeken az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Indokolás:

Az első fokon eljárt törvényszék a vádlottat a megismételt eljárásban bűnösnek mondta ki bűnpártolás bűntettében (1978. évi IV. tv. 244.§ (1) bekezdés b) pont (3) bekezdés a) pont) és főbüntetésül 1 év 8 hónapi börtönre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Az ellene emberölés bűntettének kísérlete (1978. évi IV. tv. 166.§ (1), (2) bekezdés f) pontja) és engedély nélkül tartással elkövetett lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettének (1978. évi IV. tv. 263/A. § (1) bekezdés a) pontja) vádjai alól felmentette bűncselekmény hiányában. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről.

Az ítélet ellen az ügyész fellebbezéssel élt, jogorvoslatának írásbeli indokolásából megállapíthatóan a vádlott bűnösségének megállapítása végett az engedély nélküli tartással elkövetett lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés bűntettében is, valamint a büntetésének jelentős mértékű súlyosítása érdekében.

A vádlott és védője a határozatot tudomásul vették.

A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést módosítással, az ítéleti tényállás helyesbítése és pontosítása céljából is fenntartotta.

Álláspontja szerint a kisebb fokú eljárás szabálysértés a Be.351.§ (2) bekezdés b) pontjában írt csekélyebb fokú megalapozatlanság érhető tetten abban, hogy az elsőfokú bíróság az indokolási kötelezettség teljesítése során az ítéleti tényállás leíró része helyett a ténybeli, illetve a jogi indokolás körében szerepeltette, hogy a vádlott teljes mértékben tisztában volt azzal, hogy testvére előző nap lőfegyverrel azért lőtt, hogy mást megöljön és azzal is ,hogy a fegyver és egyéb tárgyak elrejtése érdekében végzett cselekvőségével a testvére ... által több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt indított büntetőeljárás sikerének meghiúsítását szolgálja. A ténybeli és jogi indoklásból, így az ezzel kiegészített történeti tényállásból is mellőzendő minden olyan értékelés, amely szerint a tettesi alapcselekmény esetlegesen csak foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés bűntettének és nem élet elleni cselekmény kísérletének minősülne.

Nem helytálló az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy (a vádlott lőfegyvert vagy lőszert engedély nélkül nem szerzett meg, nem tartott magánál) az engedély nélküli megszerzéssel, tartással elkövetett lőfegyverrel visszaélés bűntette alaki halmazatban áll a bűnpártolással.

Szükséges ezért a vádlott terhére rótt tényállásnak az elkövetéskor hatályos Btk.263/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekményként is történő minősítése.

Az elsőfokú bíróság által hozott, a vádlottat az elkövetéskor hatályos Btk.166. § (1) bekezdésében meghatározott és (2) bekezdés f) pontja szerint minősülő és büntetendő több emberen elkövetett emberölés bűntette kísérletének vádja alól felmentő rendelkezés törvényes, a másodfokú eljárásban alappal nem támadható.