31998R2531[1]

A Tanács 2531/98/EK rendelete (1998. november 23.) a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról

A TANÁCS 2531/98/EK RENDELETE

(1998. november 23.)

a kötelező tartalékok Európai Központi Bank által történő alkalmazásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszeréről és az Európai Központi Bank Alapszabályáról (a továbbiakban "az Alapszabály") szóló 3. jegyzőkönyvre, és különösen annak 19.2. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank (a továbbiakban: "az EKB") ajánlására ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Bizottság véleményére ( 3 ),

az Európai Közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: a "Szerződés") 106. cikke (6) bekezdésében és az Alapszabály 42. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, és az Alapszabály 43.1. cikkében ismertetett feltételek és a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló (11.) jegyzőkönyv (8) bekezdése szerint,

(1)

mivel a 19.2. cikk az Alapszabály 43.1 cikkével, a 11. számú jegyzőkönyv (8) bekezdésével, és a Dániára vonatkozó egyes rendelkezésekről szóló (12. számú) jegyzőkönyv (2) bekezdésével összefüggésben semmilyen jogot nem ruház a részt nem vevő tagállamokra, és semmilyen kötelezettséget nem ró rájuk;

(2)

mivel az Alapszabály 19.2 cikke megköveteli, hogy a Tanács határozza meg többek között a kötelező tartalék alapját, és az ezen tartaléknak a tartalékalaphoz viszonyított között maximálisan megengedhető arányát;

(3)

mivel az Alapszabály 19.2. cikke azt is megköveteli, hogy a Tanács határozza meg megfelelő szankciókat az ilyen előírások a be nem tartásáért; mivel ez a rendelet konkrét szankciókat irányoz elő; mivel ez a rendelet a szankciók kirovására vonatkozó elvek és eljárások tekintetében hivatkozik az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről szóló, 1998. november 23-i 2532/98/EK tanácsi rendeletre ( 4 ), és egyszerűsített eljárást irányoz elő bizonyos fajta jogsértések esetében szankciók kivetésére; mivel abban az esetben, ha ellentmondás áll fenn a 2532/98/EK rendelet és e rendelet rendelkezései között, amelyek lehetővé teszik, hogy az EKB szankciókat rójon ki, e rendelet rendelkezései az irányadók;

(4)

mivel az Alapszabály 19.1. cikke elrendeli, hogy az EKB Igazgatótanácsa rendeleteket hozhat a kötelező tartalékok számítására és meghatározására vonatkozóan;

(5)

mivel annak érdekében, hogy a kötelező tartalék a pénzpiac hatékony irányításának eszközeként és a pénzügyi ellenőrzési funkciók ellátására használható legyen, a kötelező tartalék előírására vonatkozó rendszer szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy az EKB abban a helyzetben legyen, és kellő rugalmassággal rendelkezzen ahhoz, hogy kötelező tartalékképzési követelményeket írjon elő a részt vevő tagállamok változó gazdasági és pénzügyi körülményeivel összefüggésben, és azoktól függően; mivel ebben a tekintetben az EKB-nak annyira rugalmasnak kell lennie, hogy reagálni tudjon az új fizetési technológiákra, mint amilyen az elektronikus pénz kifejlesztése; mivel az EKB a megkerülés lehetőségének korlátozására kötelező tartalékképzési követelményt írhat elő mérlegen kívüli tételekből származó kötelezettségekre, különösen olyanokra, amelyek külön-külön, vagy más mérlegen belüli vagy mérlegen kívüli tételekkel összevontan a mérlegen belüli kötelezettségekkel összehasonlíthatóak;

(6)

A kötelező tartalékra vonatkozó részletes rendeletek meghozatalánál, beleértve a tényleges tartalékráták meghatározását, valamint adott esetben a tartalékok kamatozását, egy vagy több intézmény vagy intézménycsoport mentesítését a kötelező tartalékképzési kötelezettség alól, vagy egy vagy több intézménycsoport tartalékképzési kötelezettségének módosítását, az EKB köteles a Szerződésnek a Központi Bankok Európai Rendszerének (a továbbiakban: "KBER") a 105. cikk (1) bekezdésében, és az Alapszabály 2. cikkében ismertetett céljai szerint eljárni; mivel ez többek között azt jelenti, hogy a jelentős volumenű, nem kívánatos delokáció és dezintermediáció, elkerülésénekelvét figyelembe kell venni; mivel a kötelező tartalékképzési kötelezettség előírása részét képezheti a Közösség monetáris politikája meghatározásának és végrehajtásának, amely a Szerződés 105. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése és az Alapszabály 3.1. cikkének első francia bekezdése szerint a KBER egyik alapvető feladata;

(7)

mivel az ebben a rendeletben előírt kötelezettségek nem-teljesítése esetén szankciókat lehet alkalmazni a KBER azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy azok végrehajtására alkalmas intézkedéseket hozzon az ügyletben részt vevő másik féllel szemben, beleértve az intézmény részleges vagy teljes kizárását a monetáris politikai műveletekből a kötelező tartalékképzési követelmények súlyos megsértése esetén;

(8)

mivel a KBER-t és az EKB-t bízták meg a monetáris politikai eszközök előkészítésével, hogy ezek a Gazdasági- és Monetáris Unió harmadik szakaszában (a továbbiakban: "harmadik szakasz") teljes körűen működni tudjanak; mivel az előkészítés lényeges eleme az EKB-rendeleteknek a harmadik szakasz előtti elfogadása, amelynek alapján az intézmények kötelesek 1999. január 1-jétől kötelező tartalékot tartani; mivel kívánatos a piaci részt vevőket 1998. folyamán azokról a részletes intézkedésekről tájékoztatni, amelyek elfogadását az EKB a kötelező tartalékképzési rendszer végrehajtásához szükségesnek tartja; mivel ezért az EKB-nak e rendelet hatálybalépésétől kezdődően szabályozási jogkört kell adni.

(9)

E rendelet rendelkezéseit teljességükben csak akkor lehet hatékonyan alkalmazni, ha a részt vevő tagállamok biztosítják a szükséges hatáskört hatóságaik számára, hogy az EKB-t teljes mértékben támogatni tudják az e rendelet szerint szükséges adatok összegyűjtésében és ellenőrzésében a Szerződés 5. cikkével összhangban, és szorosan együtt tudjanak működni vele,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "részt vevő tagállam": olyan tagállam, amely az egységes valutát a Szerződés szerint bevezette;

2. "nemzeti központi bank": a részt vevő tagállam központi bankja;

3. "intézmény": jogalany valamely részt vevő tagállamban, amelyet az Alapszabály 19.1. cikke értelmében az EKB kötelező tartalék tartására kötelezhet;

4. "tartalékráta": az a kötelező tartalékalapra vetített százalék, amelyet az EKB az Alapszabály 19.1. cikkével összhangban megállapíthat;

5. "szankciók": pénzbírság, kényszerítő bírság, büntetőkamat és nem-kamatozó betét.

2. cikk

Intézmények mentesítésének joga

Az EKB megkülönböztetéstől mentesen mentesíthet intézményeket a kötelező tartalékképzés követelménye alól az EKB által megállapított szempontok szerint.

3. cikk

A kötelező tartalékalap

(1) A kötelező tartalékalap, amelynek tartására az EKB az intézményeket az Alapszabály 19.1. cikke szerint kötelezheti, e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezésekre is tekintettel az alábbiakat foglalja magában:

i. az intézmény pénzeszközök elfogadásából származó kötelezettségei, valamint

ii. mérlegen kívüli tételekből származó kötelezettségek, amelyek azonban nem foglalják magukban

iii. teljes egészében vagy részben azokat a kötelezettségeket, amelyek más intézményekkel szemben állnak fenn az EKB által meghatározott módozatok szerint, és

iv. az EKB-val vagy valamely nemzeti központi bankkal szemben fennálló kötelezettségeket.

(2) Az átruházható adósságinstrumentum formájában fennálló kötelezettségeknél az EKB az (1) bekezdés iii. pontjának rendelkezéseivel szemben alternatívaként előírhatja, az egyik intézménynek a másik intézménnyel szemben fennálló kötelezettségei levonását teljes mértékben vagy részben annak az intézménynek a kötelező tartalékalapjából, amely intézménnyel szemben ezek a kötelezettségek fennállnak.

(3) Az EKB megkülönböztetéstől mentesen engedélyezheti, hogy bizonyos típusú eszközöket levonjanak olyan kategóriájú kötelezettségekből, amelyek a kötelező tartalékalapot képezik.

4. cikk

Tartalékráta

(1) Az EKB által az Alapszabály 19.1 cikkével összhangban meghatározott tartalékráta nem haladhatja meg a kötelező tartalékalapot képező mindenkori kötelezettségek 10 %-át, de lehet 0 % is.

(2) Az (1) bekezdésre is tekintettel az EKB megkülönböztetéstől mentesen eltérő kötelező tartalékrátát határozhat meg bizonyos kategóriájú, a kötelező tartalékalap részét képező kötelezettségekre.

5. cikk

Szabályozási hatáskör

A 2., 3., és 4. cikk alkalmazásában az EKB, amint helyénvaló, rendeleteket vagy határozatokat hoz.

6. cikk

Adatgyűjtési- és ellenőrzési jog

(1) Az EKB jogosult arra, hogy a kötelező tartalék alkalmazásához szükséges adatot az intézményektől szerezze be. Az ilyen adat bizalmasnak minősül.

(2) Az EKB ellenőrizheti az intézmények által a kötelező tartalékképzési követelmény általuk történő te1jesítésének bizonyítására szolgáltatott adat helyességét és minőségét. Az EKB értesíti az intézményt az adatok ellenőrzésére vagy azok kötelező összegyűjtésére vonatkozó határozatáról.

(3) Az adatok ellenőrzésére vonatkozó jogosultság magában foglalja:

a) dokumentumok benyújtásának előírását,

b) az intézmény könyveinek és nyilvántartásainak vizsgálatát,

c) az ilyen könyvekből és nyilvántartásokból másolatok vagy kivonatok készítését; és

d) írásbeli vagy szóbeli magyarázat kérését.

Ha valamely intézmény akadályozza az adatok összegyűjtését és/vagy ellenőrzését, az a részt vevő tagállam, amelyikben az intézmény érintett helyiségei találhatók, gondoskodik a szükséges segítségnyújtásról az intézmény helyiségeihez való hozzáférés biztosítását is beleértve, hogy a fenti jogokat gyakorolni lehessen.

(4) Az EKB megbízhatja a nemzeti központi bankokat az (1)-(3) bekezdésben említett jogok gyakorlásával. Az Alapszabály 34.1. cikkének első francia bekezdésével összhangban az EKB jogosult rendeletben részletesen meghatározni azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén az ellenőrzési jog gyakorolható.

7. cikk

A tartalékképzési kötelezettség be nem tartásának szankciói

(1) Ha valamely intézmény ezzel a rendelettel, és az ezzel összefüggő EKB-rendeletekkel vagy határozatokkal összhangban előírt tartalékképzési kötelezettséget nem, vagy csak részben tartja be, akkor az EKB az alábbi szankciók bármelyikét alkalmazhatja:

a) a KBER határkölcsönkamatlába felett legfeljebb 5 százalékponttal, vagy e kamatláb kétszeresével számított összeg megfizetése; mindkét esetben az adott intézmény által meg nem képzett kötelező tartalék összegére vetítve;

b) az adott intézmény kötelezése, hogy az EKB-nál vagy a részt vevő tagállamok nemzeti központi bankjainál az adott intézmény által nem képzett kötelező tartalék összege legfeljebb háromszorosának megfelelő összegben nem-kamatozó betétet tartson. A betét futamideje nem haladhatja meg azt az időszakot, amely alatt az intézmény elmulasztotta a kötelező tartalék megképzését.

(2) Ha szankciót rónak ki az (1) bekezdésnek megfelelően, akkor a 2532/98/EK rendeletben ismertetett elveket és eljárásokat kell alkalmazni. Nem kell azonban alkalmazni ezen rendelet 2. cikke (1) bekezdését és (3) bekezdését, és a 3. cikke (1), (2), (3) és (4) bekezdését, valamint a 3. cikk (6) ----- és (8) bekezdésében említett határidők 15 napra csökkennek.

(3) Ha valamely intézmény nem teljesíti az ebből a rendeletből vagy azzal kapcsolatos EKB rendeletekből vagy határozatokból fakadó, az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő egyéb követelményeket, akkor az ilyen mulasztásra a 2532/98/EK rendeletben meghatározott szankciók, valamint az abban meghatározott határok és feltételek vonatkoznak, amelyeken belül, illetve amelyek szerint ilyen szankciókat ki lehet róni.

8. cikk

Záró rendelkezések

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Az 5. cikk ennek a rendeletnek a hatálybalépésétől kezdődően alkalmazandó. Az egyéb cikkeket 1999. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL C 246., 1998.8.6, 6. o.

( 2 ) HL C 328., 1998.10.26.

( 3 ) 1998. október 8-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 4 ) HL L 318., 1998.11.27., 4. o.