A Kúria Bfv.1260/2013/10. számú precedensképes határozata lopás bűntette tárgyában. [1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 424. §, 426. §] Bírók: Belegi József, Márki Zoltán, Szabó Péter

A határozat elvi tartalma:

A bűnszervezetben elkövetés kétségtelen többlet tudattartalmat feltételez. Ezért részes esetében is önálló vizsgálat tárgyát képezi. Ugyanakkor - szemben a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal - nyilvánvalóan nem elvárás a bűnszervezeti működés kimerítő alanyi és tárgyi feltételeivel (apparátusával, felépítésével) való konkrét szembesülés. Ennek elvárása - amellett, hogy a törvényi fogalomból sem következik - figyelmen kívül hagyná a bűnszervezeti működés konspiratív természetét. A bűnszervezetben elkövetés megítélésénél - amennyiben - nem hagyható figyelmen kívül a bűnszervezethez kapcsolódó tevékenységnek a bűncselekmény megvalósulásában játszott szerepe. Nyilvánvalóan különbség van az adott tevékenység adott bűncselekmény megvalósulásához mért fontosságához képest.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék B.81/2006/2005., Győri Ítélőtábla Bf.86/2011/86., Kúria Bfv.953/2012/34., 34/2013. (XI. 22.) AB határozat, Kúria Bfv.1002/2013/11. (BH 2014.12.361), *Kúria Bfv.1260/2013/10.*, Kúria Bfv.1500/2014/4. (BH 2016.1.5), 3087/2016. (V. 2.) AB határozat, Kúria Bfv.374/2016/5., Kúria Bfv.1760/2016/8. (BH 2017.10.316), 3326/2024. (VII. 29.) AB határozat

***********

KÚRIA

Bfv.III.1.260/2013/10.szám

A Kúria Budapesten, a 2014. év május hó 29. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

v é g z é s t:

A lopás bűntette és más bűncselekmények miatt Sz. K. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Cs. J. V. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pest Megyei Bíróság 7.B.81/2006/2005. számú, illetőleg a Győri Ítélőtábla Bf.86/2011/86. számú ítéletét az V. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Pest Megyei Bíróság Budapesten, a 2010. június 1-jén kihirdetett 7.B.81/2006/2005. számú ítéletével Cs. J. V. rendű terheltet bűnösnek mondta ki bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében [1978. évi IV. törvény (régi Btk.) 316. § (1) bekezdés, (2) bekezdés c) pontja, (7) bekezdés b) pontja; tényállás: I/5., I/6.]. Ezért őt, mint bűnszervezetben elkövetőt 3 évi fegyházbüntetésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte, egyben megállapította, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az V. rendű terhelt esetében védelmi fellebbezés alapján eljárva a Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a 2012. március 22-én meghozott Bf.86/2011/86. számú ítéletével az elsőfokú határozatot - az V. rendű terhelt tekintetében - helybenhagyta.

II. Az elsőfokú ítélettel megállapított tényállás - V. rendű terhelt magatartására vonatkozó és a másodfokú bíróság által is irányadónak tartott részének - eljárt bíróság szerinti jogi értékelése a következő.

Az elsőfokú bíróság szerint az irányadó tényállás alapján az adott bűncselekmények vonatkozásában fennállnak a bűnszervezet megállapításának a Btk. 137. § 8. pontja szerinti törvényi feltételei. Tárgyi és személyi összefüggés van a felrótt bűncselekmények között. Középpontban az olajlopás állt, amihez kapcsolódott a többi bűncselekmény.

A bűnszervezet belső tagozódása - a vezetői, irányítói és ehhez kapcsolódó végrehajtói szint - erő- és érdekviszonyok mentén állt össze. Pontosan kimunkált volt a belső felépítés, a konkrét szerep, feladat.

Mindezekből levonható következtetés, hogy a bűnszervezet vezetője a XXIV. rendű és a XXV. rendű terhelt volt. Az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a XXIII. rendű terhelt pedig szintén vezetői szerepet töltött be, de a XXIV. rendű és a XXV. rendű terhelt alatti szinten.

A vezetőkhöz kötődött a végrehajtói szint. Ekként a XXIV. rendű és a XXV. rendű terhelthez volt köthető a XXXV. rendű terhelt, a XXXVI. rendű és a XXXVII. rendű terhelt, továbbá a XXII. rendű terhelt.

Az I. rendű és II. rendű terhelthez köthető a M.-nál dolgozó XV. rendű terhelt, hozzá kapcsolódott a XIV. rendű, a XXI. rendű, a XL. rendű, a XIX. rendű és a XX. rendű terhelt is.

A XXIII. rendű terhelthez köthető a XXVII. rendű és a XXVI. rendű terhelt.

A III. rendű terhelthez pedig a XI. rendű, a XIII. rendű, a XII. rendű, a IV. rendű terhelt, s őhozzá kapcsolódott az V. rendű terhelt is.

A kiemelt biztonsági kategóriájú M. Zrt. sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozat megvalósítása eleve magas szinten szervezett, széles körben összehangolt tevékenységet igényelt, aminek a tényállás szerinti bűnözői csoport maradéktalanul eleget tett.

Mindezzel tisztában voltak a bűnszervezetbe kívülről bevont terheltek (a M. Zrt. belső emberei, vagy rendőrök, avagy a kapcsolatrendszer során beszervezett egyéb személyek), akik ismeretei feltételét képezték a bűncselekmény kivitelezésének, ami szintén a szervezett elkövetést támasztja alá.

Ekként volt lehetséges éjjelente

- több ezer literes tartálykocsik bemenetele a M. Zrt. sz.-i finomítójába, és szivattyúkkal rácsatlakozás a megfelelő vezetékre,

- több forduló lebonyolítása; valamint

- (később) a finomító területén csőcsonk kialakítása és a nyomás alatt lévő vezetékre rácsatlakozás,

- több méter vezeték lefektetése (a finomítón belül és kívül), továbbá

- a lopott üzemanyag tárolása, értékesítése.