903/B/1990. AB határozat
a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 68. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság a Vállalkozók Országos Szövetségének a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványa alapján meghozta a következő
határozatot.
Az Alkotmánybíróság a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 68. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
1. A Vállalkozók Országos Szövetsége indítványát arra alapozta, hogy az 1989. évi XLV. törvény (a továbbiakban: SzJA.) 1990. január 1. napján lépett hatályba, s rendelkezéseit az ezt követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Ezzel szemben a 68. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a 10. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott jövedelmekre vonatkozó előírásokat már az 1989. évi jövedelmek bevallása során is alkalmazni kell. E szabályok szerint munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül (s így progresszív jövedelemadó alá esik) a szövetkezeti tagnak és a munkáltató alkalmazottjának ellenszolgáltatás nélkül juttatott vagyonjegy, részjegy, dolgozói részvény formájában megszerzett vagyoni érték.
Az indítványozó álláspontja szerint az adókötelezettség visszamenőleges megállapítása sérti az Alkotmányban biztosított szabad vállalkozás jogát, továbbá alkalmas arra, hogy az üzleti életben résztvevők bizalmát a jogbiztonság iránt megingassa.
2. A pénzügyminiszternek - az Alkotmánybíróság megkeresésére kifejtett - álláspontja szerint a kérdéses jogszabályhely nem alkotmányellenes. Egyrészt nincs szó visszamenőleges hatályról, mivel az adóbevallást csak 1990. februárjában kellett benyújtani, másrészt az új rendelkezés kedvezőbb az adózókra nézve. Az SzJA. 44. §-a alapján ugyanis a 10. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott jövedelmek után keletkezett adó megfizetésére halasztás vehető igénybe. Ennek lényege, hogy az adót akkor kell megfizetni, amikor a magánszemély az értékpapírt elidegeníti, tehát az adófizetési kötelezettség nem az értékpapír kézhezvételekor, hanem a tényleges jövedelem megszerzésekor keletkezik. Ezt a lehetőséget az 1989-ben hatályban volt törvény nem ismerte.
3. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az SzJA. 68. § (3) bekezdése visszamenőleges hatályú rendelkezéseket tartalmaz. Adókötelezettséget érintő szabályozásnál ugyanis nem az adóbevallás időpontját, hanem az adókötelezettség keletkezésének időszakát kell irányadónak tekinteni.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény azonban a jogszabályok rendelkezéseinek visszamenőleges alkalmazását kategórikusan nem tiltja meg, A 12. § (1) bekezdése szerint ugyanis "A jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé." Mivel ez a szabály az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság egyik alapvető kritériuma, az adókötelezettség visszamenőleges hatállyal történő megállapítását alkotmányellenesnek kellene tekinteni.
A vitatott esetben azonban nem erről van szó. A magánszemélyek jövedelemadójára 1989. évben - az időközben hatályon kívül helyezett - 1987. évi VI. törvény rendelkezései vonatkoztak. E törvény 1. §-a szerint a magánszemélyt összes jövedelme után adókötelezettség terhelte, a 4. § (1) bekezdése értelmében pedig jövedelem a magánszemély által bármilyen címen megszerzett vagyoni érték. Mivel az értékpapírt feltétlenül vagyoni értéknek kell tekinteni, ennek megszerzése esetén az 1989-ben hatályban volt törvény alapján is adót kellett fizetni.
Az SzJA. vitatott rendelkezése tehát nem állapít meg visszamenőlegesen új adókötelezettséget, hanem csupán értelmező szabály, amely - visszamenőlegesen ugyan - az ingyenesen juttatott értékpapírokat kiveszi az "egyéb jövedelmek" fogalma alól, s azokat munkaviszonyból származó jövedelemnek minősíti. Ez az értelmezés az adókötelezettség tényét és az adó mértékét nem érinti, mert mindkét jövedelemfajta után azonos módon (progresszív kulcs szerint) kell az adót bevallani és megfizetni. Az új szabályozás továbbá lehetővé teszi az adófizetésre halasztás igénybevételét.
4. A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az SzJA 68. § (3) bekezdése nem sérti sem az Alkotmány 9. § (2) bekezdésében foglalt szabad vállalkozás jogát, sem az Alkotmány egyéb tételeit, ezért az indítványt elutasította.
Az Alkotmánybíróság e határozatát az indítványozónak és a pénzügyminiszternek megküldi.
Budapest, 1990. november 13.
Dr. Sólyom László s. k.,
Az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Ádám Antal s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Szabó András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Herczegh Géza s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Schmidt Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Zlinszky János s. k.,
alkotmánybíró