A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság P.20221/2006/60. számú határozata házasság felbontása és járulékai tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 213. §, 217. §, 231. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 18. §] Bíró: Oroszné dr. Diósi Mária

Kapcsolódó határozatok:

*Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság P.20221/2006/60.*, Fővárosi Törvényszék Pf.642359/2008/4., Kúria Pfv.21818/2009/8. (BH 2011.4.105)

***********

Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság

11. P. XV. 20.221/2006/60.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság a . Goldschmied Mária (1398 Budapest, Pf: 565) ügyvéd által képviselt

felperes neve (...) szám alatti lakos felperesnek

a dr. Csehák Izolda (2440 Százhalombatta Ady E. u. 3.fsz.3.) ügyvéd által képviselt

alperes neve ( ...) szám alatti lakos alperes ellen

házasság felbontása és járulékai iránt indított perében

meghozta a következő

részítéletet

A bíróság alperesnek és felperesnek a budapesti XIV kerületi anyakönyvvezető előtt 1994. július 2-án megkötött, az anyakönyvbe ... folyószám alatt bejegyzett házasságát felbontja.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a felperesnek az 1995. január 20-án született F. és 1996. május 4-én született M. G. utónevű gyermekeik tartására folyó gyermektartásdíjra 2008. június 1-től kezdődően minden hónap 15. napjáig fizessen meg gyermekenként 40.000,-Ft-ot (azaz:Negyvenezer forint/, továbbá a 2007. március 1-től 2008. május 31-ig terjedő időre hátralékos gyermektartásdíj fejében fizessen meg 1.053.568,-Ft-ot /Egymillió-ötvenháromezer-ötszázhatvannyolc forint/ a folyó gyermektartásdíjjal együtt havi 20.000,-Ft-os /azaz:Húszezer forint / részletekben.

Ezt meghaladóan a bíróság gyermektartásdíj tekintetében a felperes keresetét elutasítja.

Az ítélet gyermektartásdíjra vonatkozó rendelkezése előzetesen végrehajtható.

A bíróság a ... szám alatti lakás használatát a felek között megosztja.

A felperes kizárólagos használatába adja az alsó szinten a bejárattól jobbra nyíló, étkező melletti második szobát és a tetőtérben lévő félszobát, az alperes kizárólagos használatába adja az alsó szinten a bejárattól jobbra nyíló első (feljáróval szembe nyíló) szobát. A lakás egyéb helyiségeit a felek közösen jogosultak használni. A bíróság kötelezi a peres feleket e megosztási mód szerinti 15 napon belül történő kölcsönös birtokba adásra.

A részítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet három példányban a kerületi bíróságon lehet benyújtani.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes keresete, az alperes ellenkérelme a felek által csatolt iratok, a felek személyes előadása és a meghallgatott tanúk vallomása alapján a következő tényállást állapította meg:

A peres felek 5 hónapos ismeretség és ezen belül 3 hónapos élettársi kapcsolat után kötöttek házasságot 1994. július 2-án. Felperesnek ez az első, az alperesnek a második házassága, Az alperes előző házassága bontással szűnt meg, abból gyermek nem származott. A felek házasságából 1995. január 20-áőn F., 1996. május 4-én M. G. utónevű gyermek született. A peres felek együttélésüket az alperes különvagyonát képező Bp,. ... szám alatti tetőtér beépítéses családi házas ingatlanában folytatták. Már az első gyermek születése után ritkult a felek között a nemi kapcsolat, a második gyermek fogantatása után, ebből eredően a gyermek vállalását illetően vita volt a felek között. Alperesben felmerült, hogy a gyermek nem tőle származik és ennek hangot is adott. Az alperesnek alkalmi kapcsolatai voltak, melyek a felperes tudomására jutottak, s emiatt a peres felek egymástól érzelmileg eltávolodtak. A második gyermek fogantatása után a felek között egyáltalán nem volt nemi kapcsolat. Az érzelmi közösség megszűnt a felek között, a lakásban elkülönültek. A felek fiúgyermeke kétéves volt, amikor alperes a közös otthontól egy hétig távol volt. Az alperes 1999-ig banki alkalmazott volt, majd munkanélküli, azt követően pedig vállalkozó lett. Mint vállalkozó autókereskedéssel, ingatlanközvetítéssel és forgalmazással foglalkozott. A felperes 2002. szeptemberéig, vagyis 7 éven át Gyes-en volt, ami a felek közös döntése volt, olyan formában, hogy alperesnek ez volt az elvárása felperessel szemben, a felperes pedig ezt elfogadta, ebbe beletörődött. Kereseteiket kezdetektől maguk kezelték, az alperes gondoskodott a rezsi kiadásokról, az élelemről, felperes vezette a háztartást és foglalkozott a gyermekekkel. A Gyes-t és a családi pótlékot a felperes kezelte. A felperesnek, ha egyéb kiadásokra pénzre volt szüksége, azt alperestől kérnie kellett, amit felperes úgy élt meg őt az alperes anyagi függőségben tartja. Minden egyéb pld. ingóságok vásárlásáról alperes egyedül döntött azt ő egyedül bonyolította le. A felek kereseteikkel egymásnak nem számoltak el. A felperesnek az alperes által kezelt saját jövedelme nagyságáról, a vállalkozásban hozott döntéseiről, annak pénzforgalmáról nem volt tudomása. A feleknek közös barátii társasága és családi programjai nem voltak. 1996.-ban felperes édesapja eladott egy lakást, melyről alperes úgy gondolta, hogy az a felperes tulajdona. Amikor a lakás eladásáról alperes tudomást szerzett, pénzt kért a felperes apjától gépkocsivásárlásra, aki nem adott. Ezt követően az alperes kitiltotta a felperes szüleit lakásukból. Alperes a perben erre azzal a magyarázattal szolgált, hogy a felperes édesanyja az ő szüleit az újszülött gyermekük meglátogatása alkalmával viselkedésével elzavarta. Az alperes nem szerette az ünnepeket, azokat a felek külön külön töltötték szüleiknél a gyermekekkel felváltva. 2005. karácsonyán, amikor nem tudtak arról a felek megállapodni, hogy a gyermekek velük külön, mikor, melyik nagyszülőnél legyenek az alperes a felperestől megvonta a neki eddig általa biztosított gépkocsi használatot e vitájuk miatt. az alperes ellenezte, hogy barátait, rokonait az utolsó közös lakásban fogadja felperes, aki a társasági életet jobban igényelte, mint alperes. A Gyes ideje alatt alperes elégedetlen volt a felperes háztartás vezetésével, otthoni tevékenységével, aminek hangot is adott. Felperes az ezzel kapcsolatos alperesi kifogásokat alaptalannak minősítette, arra hivatkozott, hogy a gyermekek közötti viszonylag kis korkülönbség miatt, a velük való foglalkozás őt nagyon igénybe vette. Az is tény azonban, hogy a peres feleknek egy időben takarítónőjük volt és a nagyszülők is alkalomszerűen a felek segítségére voltak a gyermekek felügyeletében, gondozásban. A felek a bánki nyaralójukban sem időztek együtt, ott a felperes a gyermekekkel nyaralt, alperes legfeljebb kivitte és visszahozta onnan őket. Alperes ellenezte, hogy a Gyes lejárta után a felperes munkába álljon, az volt az elvárása a felperessel szemben, hogy maradjon otthon a gyermekekkel, vezesse a háztartást, ő majd eltartja az egész családot és mindehhez biztosítja az anyagi fedezetet. Az egyetemi végzettséggel, tanári képesítéssel rendelkező felperes a továbbiakban ezt az életformát nem tudta elfogadni, ismét munkába állt 2002. szeptemberétől. 2002. októberben a felek együtt alapították meg ay ... Kft-t, melyben felperes 5%-os üzletrésszel rendelkezett. A Kft. tevékenységében azonban nem volt közreműködése. a felperes bankban helyezkedett el, ott vezették a Kft. számláját. Az alperes megbízásából felperes erről a számláról időnként pénzt vett fel, amellyel alperesnek elszámolt. A korábban már kialakult gyakorlatnak megfelelően a felek külön kezelték kereseteiket, azzal egymásnak el nem számoltak. A felperes munkavállalása és a Kft. megalapítása után már semmilyen közös, de még csak egymásra a családra tekintettel hozott gazdasági döntése sem volt a feleknek. A felek gazdasági közössége és ezzel az életközösség 2002. októberében megszakadt. Alperes ezután is fizette a rezsiköltségeket, élelmet vásárolt a maga és a gyermekek számára is. A felek ezt követően ugyanis egymást kiegészítve gondoskodtak a másik fél távollétében a gyermekekről. A felek életközösségének fennállása alatt mind a két fél fogyasztott alkoholt, felperes alkalomszerűen. Az alperes 2004-től nem iszik.