A Budai Központi Kerületi Bíróság P.21121/2011/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 140. §, 141. §, 352. §, 558. §] Bíró: Morvai Ildikó Judit
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !
A Budai Központi Kerületi Bíróság
a Dr. Böröczky Miklós ügyvéd által képviselt
felperes neve felperesnek,
a Dr. Harsányi Gábor ügyvéd által képviselt
alperes
ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő
Í T É L E T E T
A bíróság a keresetet elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 200.750.-(Kettőszázezer-hétszázötven)Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Budai Központi Kerületi Bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.
A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.
Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik illetőleg a teljesítési határidővel kapcsolatos, a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, a felek kérhetik fellebbezési tárgyalás megtartását.
I N D O K O L Á S
A bíróság az alábbi tényállást állapította meg:
Az alperesi társasházban tulajdonostárs , aki a perbeli ingatlanra vonatkozóan vagyonbiztosítási szerződést kötött a felperesi jogelőddel.
Az új építésű társasházban több esetben is probléma volt a csatornahálózattal, a lakók kérésére az építtető Zrt., valamint a kivitelező Zrt. a csatornahálózat feltárása, illetőleg az építés során keletkezett hiányosságok elhárítása érdekében nem tett intézkedéseket.
2006. március hó 18-án a szennyvízvezeték dugulása miatt újabb káresemény történt és a visszafolyó szennyvíz eláztatta lakását.
Az ingatlan a káresemény időpontjában üresen állt, ezért a károsodást március hó 20. napján észlelte a tulajdonos megbízásából eljáró személy, így a WC-n és a bidén keresztül valamint a padló összefolyókon visszafolyó szennyvíz a helyiségekben állva jelentős károkat okozott.
A szennyvíz tönkretett az ingatlan szobáiban a kb. 20 négyzetméter parkettát, 10 db belsőajtó tokot, 3 db beépített szekrényt valamint a falakat, továbbá az ingatlanban található ingóságokat.
A káreseményt követően végzett feltárás alapján megállapíthatóan a szennyvízvezeték eldugulását az építkezés során belejutott, a fordítóaknában feltorlódott fa- és cementdarabok okozták.
A káresemény következtében a károsult részére a felperes illetőleg az Zrt. az épületben bekövetkezett károkra 3.121.084.-Ft-ot, az ingóságokra vonatkozóan 225.200.-Ft-ot, valamint az ajtókkal kapcsolatos többletköltségre 627.261.-Ft-ot átutalt a károsultaknak.
A felperes keresetében az alperes kötelezését kérte, 4.015.089.-Ft valamint 1.200.000.-Ft után 2006. június hó 26-tól ,2.733.544.-Ft után 2006. augusztus hó 30-tól, 159.300.-Ft után 2007. március hó 21-től a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű késedelmi kamat, valamint a perköltség megfizetésére.
A keresetében előadta, hogy a Ptk. 352. § alapján az alperes köteles az épület hiányosságaiból másra háramló kárt megtéríteni.
A kereset összegszerűségével kapcsolatosan előadta, hogy a károsultnak kifizetett összesen 4.132.844.-Ft-ból azért 4.015.089.-Ft kárigényt érvényesít, mert a felperes a biztosítási szerződés alapján a károsultnak új értéket térített ám a kárért felelős személlyel szemben csupán a tényleges állapotában okozott kárt érvényesíti.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!