A Kúria Pfv.21853/2012/6. számú precedensképes határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 140. §, 141. §, 149. §, 352. §, 558. §, 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi tv.) 3. §] Bírók: Molnár Ambrus, Szűcs József, Virág Csaba

A határozat elvi tartalma:

A társasházi lakás tulajdonosának a közös tulajdonban álló épületrész hibájával összefüggésben keletkezett kárait a lakástulajdonos biztosítási szerződése alapján megtérítő biztosító a kifizetett kártérítést a társasháztól törvényi engedményesként követelheti.

***********

Pfv.III.21.853/2012/5.szám

A Kúria a dr. Böröczky Miklós ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Harsányi Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen, kártérítés megfizetése iránt, a Budai Központi Kerületi Bíróság előtt 18.P.21.121/2011. számon megindított és a Fővárosi Törvényszék 41.Pf.640.190/2011/3. számú jogerős közbenső ítéletével befejezett perében, az alperes által 5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő

közbenső ítéletet:

A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási részköltséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jelen perben nem álló R.Gy. az alperesi társasház egyik lakásának a tulajdonosa. A társasház szennyvíz elvezető rendszerének fordítóaknájában történt dugulás következtében, 2006. március 18-án a feltorlódott szennyvíz elárasztotta R.Gy. lakását. Ennek során, részben a lakás tartozékaiban, részben pedig az ott elhelyezett ingóságokban 4.132.844 forint kár keletkezett. Ezt a kárt a felperes R.Gy-nek, mint a lakás tulajdonosának - a vele kötött vagyonbiztosítási szerződés alapján - megtérítette.

Ezt követően a felperes törvényi engedményesként, a károsult jogán előterjesztett keresetében 4.015.089 forint tőkének, valamint az azt kitevő egyes tételek megtérítésének napjától számított kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Azzal érvelt, hogy a károsodott lakás tulajdonosával szemben az alperest, mint épülettulajdonost a Ptk. 352. §-a alapján kártérítési felelősség terheli. Kifejtette, hogy a vagyonbiztosítási szerződés alapján, a lakástulajdonos kárait megtérítette, amelynek következtében a lakástulajdonosnak az alperessel szemben keletkezett kártérítési követelése a törvényi engedmény folytán rá átszállt. Előadta, hogy a biztosítottjának a kárait a vagyonbiztosítási szerződés ügyleti feltételei szerint új értéken térítette meg, az alperes kártérítési felelőssége azonban csak a káreseménykor fennállott értékre terjed ki, keresetében ezért követelt a kifizetett 4.132.844 forinttól eltérően csupán 4.015.089 forintot.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Azzal védekezett, miszerint a felperes biztosítottja egyidejűleg az alperesi társasház egyik tulajdonosa is, tehát a felperes lényegében a biztosítottjával szemben kíván megtérítési igényt érvényesíteni, amelyre nincs jogi lehetősége. Hivatkozott arra is, hogy az építkezésre és a karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértette meg, ezért a felelőssége egyébként sem állapítható meg.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Úgy foglalt állást, hogy a Ptk. 352. § (1) bekezdése az épülettulajdonos harmadik személyeknek okozott károkért fennálló felelősségét szabályozza. Az adott esetben azonban a közös tulajdonban álló épületrész meghibásodása folytán keletkezett kár a külön tulajdonban, ezért az abból származó kár viselésre a közös tulajdonnak a Ptk. 140-141. §-ában foglalt szabályai az irányadóak. Emiatt a felperes biztosítottja a külön tulajdonában keletkezett kár megtérítését a Ptk. 352. §-a alapján nem igényelhette az alperestől, ezért a felperes, mint törvényi engedményes a Ptk. 558. §-a alapján nem szerezhetett megtérítési igényt az alperessel szemben. Megállapította, hogy a csatorna dugulását az építkezés idején a szennyvízaknában hagyott fadarabok és építési törmelékek idézték elő, melyből arra a következtetésre jutott, miszerint az építkezés során a kivitelező megsértette az építési szabályokat. Az alperes azonban az őt terhelő karbantartási kötelezettség keretében mulasztást nem tanúsított, ezért őt kártérítési felelősség sem terheli.