A Kúria Pfv.22019/2015/7. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §] Bírók: Baka András, Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna

A határozat elvi tartalma:

A bírósági tárgyalóteremben, nyilvános tárgyaláson a büntetőeljárás vádlottjaként történő megjelenés nem nyilvános közszereplés, ezért a büntetőeljárásban tartott bírósági tárgyaláson jelenlévő közszereplő személyről is csak a hozzájárulása alapján készíthető hang- vagy képfelvétel.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.25613/2013/7., Fővárosi Ítélőtábla Pf.21202/2014/4., *Kúria Pfv.22019/2015/7.*, 3348/2018. (XI. 12.) AB határozat

***********

Pfv.IV.22.019/2015/7.szám

A Kúria a Lehner Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Lehner Katalin ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. ifj. Balsai István ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének miatt a Fővárosi Törvényszék előtt 62.P.25.613/2013. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.202/2014/4/II. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által 14. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tartott tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 12.700 (tizenkettőezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az alperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett .. internetes hírportálon a 2013. július 8-án megjelent "Súlyosabb ítéletet kér kémkedési ügyben a vádhatóság" című, a 2013. november 6-án megjelent ".. továbbra is az MSZP tagja - súlyosbítást kér a főügyészség a kémper vádlottaira (sic!)" című, a 2013. november 30-án megjelent "Felmentették a titoktartás alól ..t", valamint a 2014. január 31-én megjelent "Börtönt kaphat .." című írásaiban illusztrációként a felperesről hozzájárulása nélkül közölt a felperes ellen folyó büntetőper bírósági tárgyalásán készült olyan felvételt, amely a felperest a vádlottak padján ülve ábrázolja. Az alperest a további jogsértéstől eltiltotta és kötelezte arra, hogy 5 napon belül távolítsa el a cikkeket illusztráló hivatkozott felvételt, valamint 15 napon belül elégtétel adásaként a felperesnek címzett magánlevélben kérjen elnézést a felperestől a személyiségi jogainak megsértése miatt, továbbá fizessen meg a felperesnek 300.000 forintot és annak 2013. július 8-ától járó törvényes mértékű kamatát.

A jogerős ítélet indokolása szerint a régi Ptk. 80. § (2) bekezdése alapján a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogot az olyan felvétel elkészítése és nyilvánosságra hozatala nem sérti, amely az érintett személyt nyilvános közszereplése során, azzal kapcsolatban ábrázolja. Következetes az ítélkezési gyakorlat abban, hogy az olyan felvétel elkészítéséhez, amely az érintett személyt büntetőeljárás hatálya alatt ábrázolja egy bírósági tárgyalóteremben, az érintett hozzájárulása szükséges. A büntetőeljárás vádlottjaként történő megjelenés ugyanis nem nyilvános közszereplés, az nem a személy döntésétől, elhatározásától függő megnyilvánulás. Az a tény, hogy a felperes a politikai élet közszereplője, a büntetőeljárásra közéleti szereplésével összefüggésben került sor, a fényképfelvétel elkészítéséhez és közzétételéhez való kifejezett hozzájárulását nem pótolja. Az alperes - általa sem vitatottan - a képfelvétel közléséhez a felperes hozzájárulását nem kérte, a felperes pedig kifejezetten tiltakozott a tárgyaláson az ellen, hogy róla felvétel készüljön. Így az alperes megsértette a felperes képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Ezért a jogerős ítélet a régi Ptk. 84. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogsértést megállapította, a b) pont alapján az alperest a további jogsértéstől eltiltotta, és a c) pont szerint elégtétel adására kötelezte. A jogerős ítélet a régi Ptk. 84. § (1) bekezdés e) pontján keresztül alkalmazandó régi Ptk. 339. § (1) bekezdése, valamint 355. § (1) és (4) bekezdései alapján a jogsértéssel okozati összefüggésben bekövetkezett hátrány kompenzációjaként az alperest kártérítésre kötelezte. Az indokolás szerint a kártérítés keresetben igényelt, minimumhoz közelítő összege a köztudomás szerint is elfogadható hátrány kompenzálásához arányos, arra is figyelemmel, hogy egymást követően négy alkalommal került sor a felperesről készült felvétel jogsértő megjelentetésére.

A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint az eljárt bíróságok tévesen állapították meg a Ptk. 80. § (2) bekezdése alapján azt, hogy az olyan felvétel elkészítéséhez és közzétételéhez, amely az érintett közéleti szereplőt a közéleti szereplésével összefüggésben indult büntetőeljárás hatálya alatt ábrázolja egy bírósági tárgyalóteremben, az érintett hozzájárulása szükséges. Az ilyen jogértelmezés ellentétes a véleménynyilvánítás alapjogával, amely mint kommunikációs alapjog és mint ilyen magában foglalja a jelen kor eseményeiről való szabad tudósítás jogát is. Az adott esetben azt kellett megítélni, hogy a felperes képmásához való jogát sérti-e a társadalmi kérdés nyilvánosság elé tárása, egy büntetőbírósági eljárásról való tényszerű, objektív képi tudósítás. Az Alkotmánybíróság a 7/2014. (III. 7.) AB számú határozatában kimondta, hogy a közügyekre vonatkozó szólások védelem alá tartoznak, ezáltal korlátozzák az általuk érintett személyiségi jogok védelmét. Az adott esetben a felperest ábrázoló felvétel alperes által történt megjelenítése a közügyekre vonatkozó közlések körébe tartozik, amely fokozott alkotmányos védelem alá esik, ezáltal korlátozza a felperes személyiségi jogainak védelmét. A büntetőeljárás tárgya közügynek tekintendő, a közéleti szereplő ebben való szerepe és részvétele is közügy. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a közéleti szereplő a közéleti tevékenysége miatt indult büntetőeljárás során tartott nyilvános tárgyaláson való megjelenése nem tekinthető közéleti szereplésnek. Az Alkotmánybíróság a 28/2014. (IX. 29.) AB számú határozatban kifejtettek értelmében is a közérdeklődésre számot tartó bírósági tárgyaláson készült, a felperest tárgyilagosan ábrázoló, a tudósításhoz kapcsolódó képmás nyilvánosságra hozatalához a felperes engedélyére nem volt szükség. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata is azt támasztja alá, hogy nem lehet a közéleti szereplők képmásának közzétételét általános jelleggel megtiltani, még akkor sem, ha az egy büntetőeljárásról szóló tudósítás részét képezi. A PK 14. számú állásfoglalás értelmében a nyilvános büntetőbírósági tárgyalásról tényszerű tudósítás korlátozástól mentesen adható. Ennek keretében a közéleti szereplő teljes neve közzétehető és képi tudósításban számolhat be a sajtó arról, hogy az eljárás közéleti szereplő résztvevője a tárgyalásra tartva a bíróság épületét megközelíti vagy elhagyja. Indokolatlan különbségtétel az ítélkezési gyakorlat részéről az, hogy a közéleti szereplőről a közügyet érintő bírósági tárgyalásról a tárgyalóteremben készült felvétel nyilvánosságra hozatalához, amely az érintett személyt tárgyilagosan, nem öncélúan vagy megalázó módon ábrázolja, a hozzájárulás meglétét kívánja meg. Az alperes kifogásolta, hogy a jogerős ítélet tévesen fogadta el a köztudomás alapján a felperest ért nem vagyoni hátrányt, miután a felperes házastársa a jogsértő magatartással okozati összefüggésben bekövetkezett hátrányokat nem tudott alátámasztani a tanúvallomásában.