A Fővárosi Törvényszék P.25613/2013/7. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 206. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 76. §, 80. §, 84. §, 301. §, 339. §, 355. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, 14. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) I. cikk (1) bek.] Bíró: Borsodi Zoltán

Fővárosi Törvényszék

...P..../2013/7.

A Lehner Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., ügyintéző ügyvéd: dr. Lehner Katalin) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

-

a dr. ifj. Balsai István ügyvéd ( ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve(alperes címe.) alperes

ellen

személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes képmás védelméhez és ezen keresztül az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett honlap neve internetes hírportálon

Ø a 2013. július 8. napján megjelent cikk címe" című,

Ø a 2013. november 6. napján megjelent "2-es cikk címe!)" című,

Ø a 2013. november 30. napján megjelent "3-as cikk címe" című,

Ø valamint a 2014. január 31. napján megjelent "4-es cikk címe" című

írásaiban illusztrációként a felperesről hozzájárulása nélkül közölt a felperes ellen folyó büntetőper bírósági tárgyalásán készült olyan felvételt, amely a felperest a vádlottak padján ülve ábrázolja.

A bíróság az alperest a további jogsértéstől eltiltja, és kötelezi arra, hogy 5 (öt) napon belül távolítsa el a fent megjelölt cikkeket illusztráló hivatkozott felvételt.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy elégtétel adásként 15 napon belül a felperesnek címzett magánlevélben kérjen elnézést a felperestől a fent megjelölt személyiségi jogainak megsértése miatt.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000,- (háromszázezer) Ft tőkét, valamint ennek 2013. július 8. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 38.100,- (harmincnyolcezer-egyszáz) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy külön felhívásra, a felhívásban megjelölt módon és időben fizessen meg a Magyar Államnak 36.000,- (harminchatezer) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bíróságnál 3 példányban benyújtandó, de a Fővárosi Ítélőtáblához címzett fellebbezésnek van helye.

A Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbezési eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, összegére, az előzetesen le nem rótt eljárási illeték viselésére vonatkozik, a teljesítési határidővel kapcsolatos, továbbá ha az csupán az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

INDOKOLÁS:

A bíróság a tárgyalás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 1990-től 2005-ig éveken keresztül államtitkárként tevékenykedett különféle minisztériumokban, majd 2006 és 2009 között először hivatal neve Hivatalt vezető miniszterként, majd a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként vett részt a magyar kormány munkájában. A felperes a miniszteri szolgálatának befejezését követően a 2-es hivatal neve főigazgatója is volt.

A miniszteri megbízatásának megszűnését követően a felperessel szemben több büntetőeljárás is indult. Az ún. "cég neve-ügyben" első fokon már két alkalommal mentette fel a bíróság; míg az ún. "kémügyben" 2013. július 5-én a Debreceni Törvényszék első fokon felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte a felperest, de ezen ítélet még nem jogerős, a másodfokú eljárás jelenleg is folyamatban van. A felperes bűnösségét tehát jogerősen ezidáig a bíróság nem mondta ki.

A felperest korábban a bíróság tanúként hallgatta ki az ún. "1-es személy-ügyben" is.

Az alperes a honlap neve című elektronikus hírportál kiadója. A honlap neve internetes hírportálon 2013. július 8. napján cikk címe" címmel, 2013. november 6. napján "2-es cikk címe!)" címmel, 2013. november 30. napján "3-as cikk címe" címmel, 2014. január 31. napján pedig "4-es cikk címe" címmel cikkek jelentek meg, amelyeket a felperesről készült olyan fényképfelvétel illusztrál, amely 2011. április 12. napján készült az ún. "cég neve-ügyben" tartott büntetőtárgyaláson, és amelyen az látható, hogy a felperes a vádlottak padján ül.

A felperes mind a hivatkozott, 2011. április 12. napján megtartott tárgyaláson, mind az ellene folyó büntetőügyek tárgyalásain úgy nyilatkozott, hogy nem járul hozzá a róla a sajtó képviselői kép- és hangfelvételt nyilvánosságra hozzanak. Erről a tényről az eljáró bíró tájékoztatta is a sajtó tárgyaláson megjelent képviselőit.

A felperes 2013. november 21. napján keresetet terjesztett elő a bíróságon, amelyben kérte annak megállapítását, hogy az alperes megsértette a felperes személyhez fűződő jogait, ezen belül a képmáshoz fűződő jogát és az emberi méltóságát azzal, hogy az engedélye nélkül közzétette a róla az "cég neve-ügy" bírósági tárgyalásán készült fényképfelvételt. A felperes kérte továbbá, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a további jogsértéstől, valamint kötelezze a fényképek eltávolítására, valamint arra, hogy magánlevél formájában kérjen elnézést a felperestől elégtétel adásaként. A felperes ezen túlmenően kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest 300.000,- Ft nemvagyoni kártérítés és annak kamatai, valamint a felperes perköltségének megfizetésére is.

A felperes keresete jogalapjaként a régi Ptk. 75. § (1) bekezdését, 76.§-át, 80. §-át, 84. § (1) bekezdését, az Smtv. 4.§ (3) bekezdését, 14. § (1) bekezdését jelölte meg, valamint hivatkozott az 1/2012. büntető-közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatra, több eseti bírósági döntésre, továbbá alkotmánybírsági határozatra is.

Az alperes a felperes keresetének elutasítását, és perköltségben való marasztalását kérte. Védekezésében előadta, hogy a felperes által sérelmezett fényképfelvételről nem derül ki egyértelműen, hogy az bírósági tárgyaláson készült, illetve, hogy az a Pesti Központi Kerületi Bíróságon készült az ún. "cég neve-ügy" tárgyalásán. Az alperes előadta, hogy a 2-es honlap neve internetes keresőportál képkereső szolgáltatása a felperes nevével összefüggésben sok találatot ad, melyek közül a hatodik találat a felperes által jelen perben kifogásolt fénykép. Hivatkozott arra is, hogy a per tárgyát képező fényképfelvételt a honlap neve hírportál az 3-as honlap neve internetes hírportáltól vette át. Álláspontja szerint a felperes a mai napig közszereplőnek tekintendő, amit az is igazol, hogy rendszeresen ad interjúkat a nyomtatott és az elektronikus médiának a személyét érintő kérdésekben és más ügyekben. Az alperes előadta, hogy a felperes több alkalommal nyilvános közszereplést vállalt országos kereskedelmi televízióban, ahol saját személyét érintő közügyekkel kapcsolatosan tárta álláspontját a nyilvánosság elé. Hivatkozott az Alkotmánybíróság II/1193/2013 szám alatti ügyben 2014. március 3. napján meghozott határozatára, mely szerint fokozott alkotmányos védelem alatt álló közéleti véleményszabadság fókuszában elsősorban maguk a közügyek, nem pedig a közszereplők állnak, ezért a személyiségvédelem korlátozottsága nem csupán a hivatásszerűen közszereplést vállalók esetében érvényesülő szabály; a közszereplő politikusok esetében a közügyekkel összefüggésben megfogalmazott, értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás főszabály szerint nem lehet alapja polgári jogi felelősségre vonásnak.