A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21202/2014/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 80. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.202/2014/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Lehner Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Lehner Katalin ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek, dr. ifj. Balsai István ügyvéd (fél címe 2) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, személyiségi jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Törvényszék 2014. május 29. napján meghozott, 62.P.25.613/2013/7. számú ítélete ellen az alperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a felperes emberi méltósághoz fűződő személyiségi joga megsértésének megállapítására irányuló keresetét elutasítja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint + áfa fellebbezési költséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes képmás védelméhez és ezen keresztül az emberi méltósághoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... internetes hírportálon a 2013. július 8. napján megjelent "..." című, a 2013. november 6. napján megjelent "... cím, a 2013. november 30. napján megjelent "..." című, valamint a 2014. január 31. napján megjelent "..." című írásaiban illusztrációként a felperesről hozzájárulása nélkül közölt a felperes ellen folyó büntetőper bírósági tárgyalásán készült olyan felvételt, amely a felperest a vádlottak padján ülve ábrázolja.

Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől és kötelezte, hogy 5 napon belül távolítsa el a fent megjelölt cikkeket illusztráló hivatkozott felvételt.

Kötelezte az alperest, hogy elégtételadásként 15 napon belül a felperesnek címzett magánlevélben kérjen elnézést a felperestől a fent megjelölt személyiségi jogainak megsértése miatt.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 300.000 forint tőkét, valamint ennek 2013. július 8. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatát, valamint 38.100 forint perköltséget.

Kötelezte az alperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Államnak 36.000 forint eljárási illetéket.

Határozatának indokolásában idézte az Alaptörvény B. cikkének (1) bekezdésében, az R. cikkének (2) bekezdésében, a I. cikk (1) bekezdésében, a 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. § (3) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, a régi Ptk. 75. § (1) bekezdésében, 76. §-ában, 80. § (1), (2), (3) bekezdésében, 84. § (1) bekezdésében, a 339. § (1) bekezdésében, 355. § (1), (2), (4) bekezdésében, valamint a Pp. 164. § (1) bekezdésében, 206. § (1), (3) bekezdésében foglalt szabályokat, és hivatkozott az 1/2012. BKMPJE jogegységi határozatra.

A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapította, hogy a kereset tárgyává tett fényképfelvétel ... napján készült, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon megtartott ...-ügy tárgyalásán. A büntetőper tárgyalásáról készült tudósítást a felperesről készült fénykép illusztrálta a következő képaláírással: "....."

Kifejtette, hogy önmagában a büntetőeljárás hatálya alatt állás nem tekinthető közszereplésnek, a felperes nem közszereplőként vett részt az ellene indított büntetőeljárás bírósági tárgyalásain, így a tárgyaláson készült képmása az engedélye nélkül nem hozható nyilvánosságra. A felperes kifejezetten megtiltotta, hogy róla olyan kép készüljön és kerüljön nyilvánosságra, amely személyét a vádlottak padján ülve ábrázolja, ezért az alperes jogsértést valósított meg akkor, amikor olyan fényképet hozott nyilvánosságra az általa üzemeltetett internetes portálon, amely róla a büntetőügy tárgyalásán készült. A jogsértés következményei alól nem mentesíti az sem, hogy a fényképfelvételt más médiumtól vette át, illetve az sem, hogy nem volt tudomása arról, hogy a felperes a fényképfelvétel készítését megtiltotta.

A kép közzététele a felperes képmás védelméhez, és ezen keresztül az emberi méltósághoz fűződő jogát is sértette, mivel sérült a felperes önrendelkezéshez fűződő joga is.

A jogsértés megállapítása mellett alkalmazta a felperes által kért objektív jogkövetkezményeket.

A nem vagyoni kárigény körében köztudomású tényként fogadta el a felperest ért nem vagyoni hátrány bekövetkeztetét az alperesi jogsértő magatartással összefüggésben, hiszen egyértelműen tekintélyvesztés történik azon személy vonatkozásában, akiről olyan kép kerül közzétételre, amely őt a vádlottak padján ülve ábrázolja. A tekintélyvesztés bekövetkezik az esetben is, ha később őt a bíróság felmenti. Kétségtelen, hogy a hátrányos megítélést maga a büntetőeljárás folyamatban léte is kiváltja, azt azonban tovább rontja a bemutatott fényképfelvétel. A cikkíró nyilvánvalóan tisztában volt azzal, hogy az írás a fényképpel együtt nagyobb hatást vált ki az olvasóban. Az ártatlanság vélelmére is figyelemmel kiemelten értékelve annak tényét is, hogy a felperest ez idáig bíróság jogerősen nem ítélte el, valamint azt, hogy a perbeli képfelvétel az internet révén a társadalom széles nyilvánosságához eljutott, így a felperesi 300.000 forint összegű nem vagyoni kártérítési igényt alaposnak ítélte. Utalt arra, hogy a kért összeg a vonatkozó bírói gyakorlatnak is megfelelt, és a felperest ért hátrányok kompenzálására alkalmas. A kamatfizetési kötelezettség a Ptk. 301. § (1) bekezdésén alapult.