A Kúria Kvk.37889/2016/3. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) 79. §, 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 231. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) IX. cikk (3) bek.] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Márton Gizella, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

Az Alaptörvény értelmében alapjogot, illetve a Kormány Alaptörvényben kapott felhatalmazását normatív megalapozottság hiányában bírói döntéssel nem lehet korlátozni.

***********

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.II.37.889/2016/3.

A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke, előadó

D r. Rothermel Erika bíró,

Dr. Márton Gizella bíró

A kérelmező:

A kérelmező képviselője:

A kérelmezett: Nemzeti Választási Bizottság

(alperes címe)

Az ügy tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: Nemzeti Választási Bizottság

80/2016. sz. határozata

Rendelkező rész

A Kúria

-a Nemzeti Választási Bizottság 80/2016. számú határozatát helybenhagyja;

-kötelezi a kérelmezőt, hogy - külön felhívásra - fizessen meg az államnak 10.000 (azaz tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmező 2016. szeptember 18-án 15 óra 43 perckor - határidőben - elektronikus úton kifogást nyújtott be a Bács-Kiskun megye 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a Kormány "Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét" kezdetű, a Petőfi Népe című megyei napilapban megjelent hirdetései miatt. A kérelmező álláspontja szerint az OEVB hatáskörét az alapozta meg, hogy a kampánytevékenység közvetlen hatást gyakorol a Bács-Kiskun megye 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi választópolgárokra.

[2] Állította, hogy a kifogásolt kampánytevékenység és a kampányeszköz használata sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2.§ (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt, az esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.

[3] Állításainak alátámasztásaként - a kampánytevékenységre fordítható összegek tekintetében - hivatkozott az index.hu oldalon 2016. augusztus 29-én megjelent "A kormány után a Kétfarkú Kutya Párt költ a legtöbbet a népszavazásos kampányra" című cikkre, továbbá a Népszabadság online felületén megjelent írásra. Mindezek mellett kiemelte, hogy a Hivatalos

[3] Értesítő 2014. május végi számából az állapítható meg, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt és a Fidesz 883,6 millió forintot költött el az országgyűlési képviselők választásának kampányára. Sérelmezte, hogy a központi költségvetés az országos népszavazási kampányra nem biztosít forrást a pártok számára. Megjelölte, hogy a kifogásához mellékletként becsatolt lapszámok első oldalán megjelent politikai hirdetés 670.560 forint/nap összegbe kerül.

[4] Kérelmező állította, hogy egyenlő feltételeket kell biztosítani a népszavazási kampányban, így a tárgybeli hirdetés vonatkozásában is, mert a helyi szervezetnek csak akkor van elméleti lehetősége megvédeni a helyben élő választópolgárokat a kormányzati véleménnyel szemben, ha azonos erőforrásokkal rendelkeznek.

[5] Utalt rá, hogy az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése szerint a kampánytevékenység a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges tájékoztatási tevékenység, amelyre csak az esélyegyenlőség biztosítása mellett kerülhet sor. Kérelmező elismerte, hogy az országgyűlési választásokhoz hasonló tételes kampányköltségekre vonatkozó szabályok nincsenek, de úgy vélte a Ve. alapelvei és az Alaptörvény 28. cikkének a figyelembevételével mégis biztosítani kell az anyagi erőforrásokat azért, mert ezzel elkerülhető a választói akarat deformálódása. Álláspontja a kampányban részt vevők nem fordíthatnak egymáshoz képest kirívóan nagyobb anyagi erőforrásokat a saját álláspontjuk népszerűsítésére.