31999R1728[1]

A Tanács 1728/1999/EK rendelete (1999. július 29.) a Tajvanról származó szintetikus poliészter szálak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Koreai Köztársaságból származó szintetikus poliészter szálak behozatalára vonatkozó eljárás megszüntetéséről

A Tanács 1728/1999/EK rendelete

(1999. július 29.)

a Tajvanról származó szintetikus poliészter szálak behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a Koreai Köztársaságból származó szintetikus poliészter szálak behozatalára vonatkozó eljárás megszüntetéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1] és különösen annak 9. és 11. cikkére,

tekintettel a tanácsadó bizottsággal való egyeztetést követően benyújtott bizottsági javaslatra,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

1. Korábbi vizsgálatok

a) Tajvan

(1) A Tanács 1998. decemberében a 3946/88/EK rendeletben [2] végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek közt Tajvanról származó szintetikus poliészter szálak (a továbbiakban: "PSz") behozatalára.

Ezt követően 1990 szeptemberében a Szintetikus Poliészter Szál Importőrök Szövetsége, valamint egyes érintett országok exportőrei által benyújtott kérésre a Bizottság a 2423/88/EK rendelet 14. cikkével összhangban [3] kezdeményezte a 3946/88/EK rendelet felülvizsgálatát. Ennek a felülvizsgálatnak az eredményeképpen a Tanács a 3017/92/EK rendelettel [4] 1992 októberében módosította a hatályos dömpingellenes vámokat, többek között Tajvan tekintetében.

b) Koreai Köztársaság

(2) A Tanács 1993 januárjában az 54/93/EK rendeletben [5] végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között a Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: "Korea") származó PSz behozatalára.

c) Más országokkal szembeni intézkedések

(3) A Tanács a 3017/92/EK rendelettel módosította a dömpingellenes intézkedéseket többek közt Romániával, Törökországgal, Szerbia és Montenegró Köztársaságokkal, valamint a Macedón Köztársasággal szemben, és hatályon kívül helyezte a Mexikóból és az Amerikai Egyesült Államokból érkező behozatallal szembeni intézkedéseket. A többi említett országra vonatkozó dömpingellenes intézkedések 1997. október 27-én vesztették hatályukat. Végezetül, a Tanács az 1490/96/EK rendelettel [6] dömpingellenes vámokat vezetett be a Fehéroroszországból származó PSz behozatalára. Következésképpen dömpingellenes vámok jelenleg a Tajvanról, Koreából és Fehéroroszországból származó behozatallal szemben vannak hatályban.

2. Felülvizsgálati kérés

(4) A többek között Tajvanról [7] és Koreából [8] származó PSz behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályának várható megszűnéséről közzétett két hirdetmény kihirdetését követően a Bizottsághoz 1997 július és augusztus hónapokban kérelmek érkeztek az említett két országra vonatkozó intézkedések felülvizsgálata tárgyában, a 384/96/EK rendelet (a továbbiakban: "alaprendelet") 11. cikk (2) bekezdése alapján.

A kérelmet a Nemzetközi Műselyem és Szintetikus Szál Szövetség (IRSFC) terjesztette elő a közösségi gyártók nevében, akik az érintett termék közösségi termelésének majdnem teljes egészét képviselik.

(5) A kérelmekben arra hivatkoztak, hogy az intézkedések hatályának megszűnése nagy valószínűséggel a dömping folytatását vagy megismétlődését, valamint a közösségi iparág sérelmét eredményezné. A tanácsadó bizottsággal való egyeztetést követően döntés született arról, hogy elegendő bizonyíték áll fenn a felülvizsgálat elrendeléséhez, és a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján vizsgálatot [9] rendelt el. Annak ellenére, hogy a hatályvesztési felülvizsgálatra vonatkozó kérelmeket két külön eljárás keretében nyújtották be, azok ugyanazon termék behozatalára vonatkoznak. Ennek megfelelően a két felülvizsgálatot a hatékony ügyintézés érdekében összevontuk.

3. Vizsgálat

(6) A Bizottság hivatalos javaslatokat adott a felülvizsgálati kérést támogató közösségi gyártók, exportáló gyártók és az ismert érintett felhasználók, valamint az exportáló ország képviselői számára, és a közvetlenül érintett felek lehetőséget kaptak rá, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, illetve szóbeli meghallgatást kérjenek.

(7) A Bizottság minden ismert érintett fél részére kérdőívet küldött ki, amelyre nyolc közösségi gyártótól, négy tajvani és öt koreai exportáló gyártótól kapott választ. A Bizottság sok olyan gazdasági szereplők részére is küldött kérdőívet, amelyek a Közösségben vásárlóknak, felhasználóknak vagy PSz-importőröknek, illetve ezek képviselőinek minősülnek. Válasz mindössze két felhasználói szövetségtől érkezett.

(8) A Bizottság felkutatott és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek tartott a dömping, a kár, illetve a közösségi érdek meghatározásához. Az alábbi cégek telephelyein folytattunk ellenőrzést:

a) Exportáló gyártók

- TAJVAN

- Nan Ya Plastics Corporation, Taipei,

- Shingkong Synthetic Fibres Corporation, Taipei,

- Tuntex Distinct Corporation, Taipei,

- Far Eastern Textile Corporation, Taipei;

- KOREA

- Saehan Industries Inc. (korábban Cheil Synthetics Textiles Inc.), Szöul,

- Daehan Synthetic Fiber Corporation, Ltd, Szöul,

- Kohap Ltd, Szöul,

- Samyang Corporation, Szöul,

- Sunkyong Industries Ltd, Szöul;

b) Közösségi gyártók

- Hoecst AG, Frankfurt/Main, Németország,

- Tergal, Gauchy, Franciaország,

- Montefibre Spa, Milánó, Olaszország,

- Catalana de Polimers, Barcelona, Spanyolország.

(9) A dömping vizsgálata az 1996. október 1. és 1997. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: a "vizsgált időszak") vonatkozott. A közösségi iparág helyzetének vizsgálata az 1994-es év és a vizsgált időszak vége közötti időszakra terjedt ki.

(10) A jelenlegi felülvizsgálat időtartama meghaladta az egy évet, amely időszak alatt azt rendes körülmények között az alaprendelet 11. cikk (5) bekezdésében meghatározottak szerint le kellett volna zárni; ennek oka a vizsgálat összetettsége, és különösen a távol-keleti valutaleértékelésre, illetve annak a káros dömping folytatódására vagy megismétlődésére gyakorolt valószínűsíthető hatásaira vonatkozó adatoknak az összegyűjtésével és értékelésével kapcsolatos problémák voltak.

(11) Valamennyi érintett felet tájékoztattuk azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Tajvanról származó behozatallal szembeni intézkedések fenntartását, valamint a Koreából származó behozatallal kapcsolatos eljárás megszüntetését javasolni kívántuk. Határidőt jelöltünk ki a számukra az említett tájékoztatást követő nyilatkozatok megtételére. A felek megjegyzéseit figyelembe vettük, és szükséges esetben a ténymegállapításokat azoknak megfelelően módosítottuk.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

1. Érintett termék

(12) Az ezzel az eljárással érintett termék azonos a korábbi vizsgálatban szereplő termékkel, azaz szintetikus poliészter szál, kártolatlan, fésületlen, illetve a fonásra bármely egyéb módon előkészítetlen állapotban; szokásos megnevezése szintetikus poliészter szál (PSz), és jelenleg a 55032000 KN-kód alá tartozik.

Ezt a terméket az adott textil fajtájától függően a textilgyártás különböző szakaszaiban alapanyagként használják. A közösségi PSz fogyasztás nagyjából 60 %-át fonásra, azaz a textilgyártáshoz használt szálak előállításához használják, gyakran pamut, gyapjú vagy más szálakkal keverve. Körülbelül 25 %-ban tömőanyagként, azaz bizonyos textiltermékek (például párnák, gépkocsi üléshuzatok, kabátok) párnázóanyagaként, béléseként használják, míg a fennmaradó 15 %-ot ebben a formában, egyéb, nem szövéssel készülő termékek, különösen szőnyegek előállításánál használják. Az érintett terméket különböző minőségben értékesítik: az A kategória felel meg a szabványos minőségnek, míg a gyengébb minőségű termékeket B és C jelzéssel jelölik. A vizsgálat kimutatta, hogy a Közösségbe kizárólag A kategóriájú termékeket exportáltak. A PSz-gyártók saját ismérveik alapján különböző csoportokba sorolják a terméket, amelyhez elsősorban a felhasználási területet, a szálak vastagságát és hosszát veszik alapul.

(13) Az exportáló tajvani gyártók azt kérték, hogy a nem fonott, illetve különleges szálakat, pl. a különleges tulajdonságokkal rendelkező PSz-t, vagyis a bikomponens üreges szálakat, az alacsony fokon olvadó és a szénszálakat a fentiekben meghatározott terméktől eltérőnek kellene tekinteni, és ki kellene zárni a jelenlegi vizsgálatból.

Mindazonáltal a vizsgálatok azt mutatták, hogy annak ellenére, hogy a különböző típusú poliészter szálak változatos tulajdonságokkal rendelkeznek annak érdekében, hogy a különleges igényeket is kielégítsék, alapvető jellemzőik azonosak. Ráadásul a termék piacát gyakorlatilag egymást átfedő PSz típusok képezik, amelyek között a határok nem tisztázottak.

Ennek megfelelően megállapítottuk, hogy nincsen olyan különleges tulajdonság, amelynek következtében az állítólag különleges PSz eltérőnek minősülnek, s ennek megfelelően a jelenlegi eljárás hatályának valamennyi termékre ki kell terjednie.

Ennek megfelelően a vizsgálat szempontjából valamennyi PSz típust egységes terméknek tekintettük.

2. Hasonló termék

(14) A vizsgálat kimutatta, hogy a tajvani és koreai piacon gyártott és értékesített különböző PSz fajták kis mértékű eltéréseket leszámítva hosszúság, vastagság, illetve minőség szempontjából az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében az ezekből az országokból a Közösségbe exportált PSz típusokhoz hasonlítanak.

(15) Az exportáló tajvani gyártók azt állították, hogy a kivitelük főként nem fonott, illetve különleges szálakból állt, amelyeket a közösségi iparág széles körben nem állít elő, s azok minden szempontból egyértelműen eltérnek a közösségi iparág által gyártott PSz-től, amely állítólag főként szabványos fonott és üreges szálakból áll. A vizsgálat kimutatta, hogy a különleges szálak a tajvani kivitelnek csak kisebb részét alkotják, ezzel szemben a szóban forgó kivitel túlnyomó része fonott és üreges szálakból áll. Jelentős továbbá a Közösség különleges és nem fonott szál termelése. Egyébként pedig, ahogy a (13) preambulumbekezdésben már megállapítottuk, a vizsgálat alapján a nem fonott és különleges szálak a többi PSz típussal együtt egységes terméket képeznek.

Ennélfogva a Tajvanról és Koreából a Közösségbe exportált PSz típusok az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonlóak a közösségi gyártók által gyártott és a Közösség piacán belül értékesített PSz típusokhoz.

C. DÖMPING ÉS A DÖMPING MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. Előzetes megjegyzések

(14) Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a jelenlegi vizsgálat célja annak a megállapítása volt, hogy az intézkedések hatályának lejárta a dömping folytatódásához, illetve megismétlődéséhez vezetne-e, különös tekintettel annak a vizsgálatára, hogy a dömping folytatódott-e a dömpingellenes intézkedések elfogadását követően.

a) Tajvan

(17) Az öt exportáló tajvani gyártó közül, akik a kérdőívre válaszoltak, egy jelentette ki, hogy a vizsgált időszak alatt nem exportált a Közösségbe, és hajlandó a vizsgálatban való közreműködésre. Két további exportáló gyártó, a Tuntex Distinct Corporation és a Shingkong Synthetic Fibres Corporation külön-külön 100 tonnánál kisebb mennyiséget exportáltak a Közösségbe a vizsgált időszak alatt. Mivel az utóbbi két tajvani vállalat kivitele alacsony szintű volt, s ennélfogva kiviteli áraik nem reprezentatívak, úgy ítéltük meg, hogy az nem alkalmas e két vállalat dömping árkülönbözetének meghatározására.

b) Korea

(18) Mind az öt koreai exportáló gyártó, akik válaszoltak a kérdőívre, jelentős mennyiségű PSz-t exportált a Közösségbe a vizsgált időszak alatt.

2. Szokásos érték

a) Tajvan

(19) A (17) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt a szokásos értéket csak két tajvani exportáló gyártó esetében állapítottuk meg, s ez számít tulajdonképpen a vizsgált időszak alatt a Közösségbe irányuló teljes tajvani PSz kivitelnek. A szokásos értéket mindkét esetben meghatároztuk a szóban forgó vállalatok által előállított és a Közösségbe exportált valamennyi PSz típusra.

Egy exportáló gyártó esetében az egyes termékfajtákra vonatkozó szokásos értéket az alaprendelet 2. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban teljes egészében azoknak az áraknak az alapján határoztuk meg, amelyeket a független vásárlók a belföldi piacon fizetnek a szokásos kereskedelmi forgalomban a reprezentatív mennyiségű adásvételi ügyletek során.

A másik exportáló gyártó esetében megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi értékesítésére nem, vagy nem megfelelő mennyiségben került sor néhány, a Közösségbe exportált PSz típus tekintetében. Ezekben az esetekben, mivel a többi együttműködő exportáló gyártó által használt árakat nem lehetett alkalmazni, a szokásos értéket ezeknek a PSz típusoknak az előállítási költségei alapján, továbbá az értékesítési, állandó és adminisztrációs költségeknek és a méltányos nyereség alapján képeztük. Az értékesítési, általános és adminisztrációs költségek, valamint a méltányos nyereség meghatározásához az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésével összhangban a hasonló termék ezen exportáló gyártójának a termelésre és értékesítésre vonatkozó tényleges adatait használtuk fel. A többi exportált termékfajtára vonatkozó szokásos értéket azon árak alapján határoztuk meg, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően a független vásárlók fizetnek a belföldi piacon a szokásos kereskedelmi forgalomban, mivel a belföldi értékesítések együttesen és a szóban forgó terméktípusokat illetően egyaránt reprezentatív mennyiséget tettek ki.

b) Korea

(20) A szokásos árat azon árak alapján határoztuk meg, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (1) és (2) bekezdésének megfelelően a független vásárlók fizetnek a belföldi piacon a szokásos kereskedelmi forgalom keretében a reprezentatív mennyiségű adásvételek esetén. Azoknál a terméktípusoknál, amelyeket nem reprezentatív mennyiségben vagy nem a szokásos kereskedelmi forgalomban értékesítettek a belföldi piacon, a szokásos árat az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően állapítottuk meg, mivel a többi együttműködő exportáló gyártók által használt árakat nem lehetett alkalmazni. Ebben a tekintetben az értékesítési, általános és adminisztrációs költségek és a nyereség ésszerű mértékének meghatározása az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésével összhangban ugyanúgy történt, mint Tajvan esetében.

3. Kiviteli ár

(21) Mindkét ország exportáló gyártói esetében a kiviteli árakat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően a Közösségben a független vásárlók által ténylegesen fizetett ár alapján határoztuk meg.

4. Összehasonlítás

(22) A szokásos ár és a kiviteli ár közötti igazságos összehasonlíthatóság biztosítása érdekében figyelembe vettük azoknak a tényezőknek a különbözőségét, amelyekről azt állították és bizonyították is, hogy azok az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően az összehasonlíthatóságot befolyásolják. Ennek megfelelően korrekciókat végeztünk, tekintettel a szárazföldi és tengeri fuvardíjra, a biztosítási, kezelési, tárolási és járulékos költségekre, a hitelköltségekre, a bizományosi jutalékra és a behozatali költségekre.

Két tajvani exportáló gyártó előterjesztette és igazolta, hogy azon belföldi vásárlók részére, akik évente bizonyos mennyiség felett vásároltak PSz-t, mennyiségi kedvezményt biztosítottak. Ezek az exportáló gyártók azt állították, hogy ebben a kedvezményben valamennyi közösségi vásárló is részesült, bár azt a számlákon nem tüntették fel, mivel a vásárolt mennyiség meghaladta a kedvezményre jogosító említett mennyiséget. Ennek megfelelően az igazságos összehasonlíthatóság érdekében a kis belföldi vásárlóknál is elvégeztük a nagy belföldi vásárlóknak nyújtott kedvezménynek megfelelő korrekciót.

Megjegyzendő ebben a tekintetben, hogy a mennyiségi korrekcióra az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének c) pontja alapján csak a különböző mennyiségek után ténylegesen biztosított árengedmények tekintetében kerülhet sor. Ezen túlmenően megállapítást nyert, hogy nem minden közösségi vásárló vásárolt az érintett termékből olyan mennyiséget, amely alapján mennyiségi kedvezményre lettek volna jogosultak a vizsgált időszakban. Ellenkezőleg, a kis közösségi vásárlóknak az kiviteli értékesítésben való részesedése nagyon hasonlított a kis vásárlók részére történő belföldi értékesítéshez, amely azt mutatja, hogy mind a belföldi, mind az export piac hasonló vásárlói feltételrendszerrel rendelkezik. Ebből következően a tisztességes verseny szempontjából kizárólag azok a mennyiségi kedvezmények jogosak, amelyeket az exportáló gyártók nagy belföldi vásárlóik számára ténylegesen biztosítottak.

5. Dömping árkülönbözet

(23) Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének megfelelően a PSz típusok szokásos értékének súlyozott átlagát hasonlítottuk össze a hasonló típus kiviteli árának súlyozott átlagával, gyártelepi áron, azonos kereskedelmi szinten.

Az összehasonlítás a megvizsgált két exportáló tajvani gyártó és a négy exportáló koreai gyártó esetében kimutatta a dömpinget, a dömping árkülönbözet pedig megegyezett azzal az összeggel, amellyel az ilyen módon meghatározott szokásos érték a Közösségbe irányuló kiviteli árat meghaladta.

(24) A CIF közösségi határparitáson számított behozatali ár százalékaként megállapított dömping árkülönbözet súlyozott átlaga jelentős a két tajvani exportáló gyártó, a Far Eastern Textile Corporation és a Nan Ya Plastics Corporation esetében, ami gyakorlatilag a Közösségbe irányuló teljes tajvani kivitelt jelenti. Az érintett két exportáló gyártó által követett árpolitika mellett megállapítható, hogy a dömping folytatódna, illetve akár fokozódna abban az esetben, ha az intézkedéseket megszüntetnék. A három másik együttműködő tajvani exportáló gyártó tekintetében a (17) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt nem állapítottunk meg dömping árkülönbözetet. Mindazonáltal a Bizottság megvizsgálta a dömping megismétlődésének valószínűségét arra az esetre, ha az intézkedések megszűnnének. A teljes értékesített mennyiség túlnyomó részét képviselő két tajvani exportáló gyártótól kapott információk alapján megállapítottuk, hogy a Közösségen kívüli országokba irányuló kivitelük dömping árakon történik. Mivel ez a kivitel teszi ki ezen vállalatok értékesítéseinek nagyobb részét, megállapítható, hogy kiviteli árpolitikájuk mellett az intézkedések hatályának lejártával a közösségi piacon valószínűleg újból megkezdődne a dömpingelt kivitel.

(25) A tajvani exportáló gyártók azt az érvet terjesztették elő, hogy mindenfajta dömping árkülönbözetet ellensúlyoz a tajvani valuta (NT$) az USA dollárral (USD) szembeni leértékelése, amely a vizsgált időszakot követően következett be. Azt állították továbbá, hogy az NT$ az USD-vel szembeni, 1998 első negyedéves szintje várhatóan tartós lesz az elkövetkező évekre nézve, és hogy a ESP - a PSz-gyártás fő nyersanyaga, amelyért az érintett vállalatok USD-ben fizetnek - USD-ben meghatározott árának csökkenése a tajvani valuta USD-vel szembeni leértékelését bőségesen ellensúlyozta.

A felvetést megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy az NT$ az USD-vel, azaz a Közösségbe irányuló kiviteli árak meghatározására általában használt valutával szembeni leértékelése csaknem 17 %-ot ért el 1998 első negyedévében, a vizsgált időszak alatti átlagos értékhez képest. Az NT$ erősödése volt megfigyelhető mindazonáltal az 1998-as év további részében, így az 1999 elején regisztrált leértékelés 14 %-ra mérséklődött. Sőt, az exportáló gyártók által benyújtott pénzügyi előrejelzések szerint a 2000-es évben a leértékelődés további csökkenése várható, 10 % alá (a vizsgált időszakot megelőző szinthez képest). Ugyanezen előrejelzések alapján a NT$ erősödési folyamata az elkövetkező években is tartani fog. Ennek megfelelően az exportáló tajvani gyártók által az NT$ leértékelés változó alakulásával kapcsolatban felvetett érv nem fogadható el. Mindenesetre meg kell jegyezni, hogy az árfolyamváltozásokat nem lehet megbízhatóan előre látni, és a múltban lezajlott változások nem szükségszerűen segítenek eligazodni a jövőbeni változásokat illetően.

(26) Koreával kapcsolatban az alábbiakat kell megjegyezni: a vizsgált intézkedések az előző vizsgálat során meghatározott dömping árkülönbözeten alapultak, és ezek az árkülönbözetek, a maradék dömping árkülönbözet kivételével a jelenlegi alaprendelet értelmében minimálisnak minősülnek. Az eredeti árkülönbözetek szintje alacsony volt, és a helyzet azóta sem változott. Ebben a vizsgálatban a dömping árkülönbözet súlyozott átlagát a CIF közösségi határparitáson számított behozatali ár 1,8 %-ában állapítottuk meg. Végezetül nem találtunk arra utaló jelzést, hogy a fennálló intézkedések megszüntetése a belátható jövőben a helyzet változását eredményezhetné. Ezért arra a következtetésre jutottunk, hogy a dömping megismétlődése nem valószínű.

D. KÖZÖSSÉGI IPARÁG

(27) A felülvizsgálati kérelmet támogató kilenc közösségi gyártó közül kettő a vizsgálat során nem működött közre. A vizsgálat során kiderült, hogy a felülvizsgálati kérelmet támogató hét együttműködő közösségi gyártónak a teljes közösségi termelésből való részesedése a vizsgált időszakban az érintett termék teljes közösségi termelésének 65 %-át meghaladta. Ennek megfelelően az alaprendelet 4 cikkének (1) bekezdése értelmében ezek a gyártók képezik a közösségi iparágat. A továbbiakban ezekre az együttműködő közösségi gyártókra "közösségi iparágként" hivatkozunk.

E. A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETÉNEK ELEMZÉSE

1. Közösségen belüli fogyasztás

(28) A közösségi fogyasztást a közösségi iparág közösségi piacra irányuló értékesítéseinek mennyisége, az együttműködést elutasító többi közösségi gyártó értékesítése és a behozott teljes mennyiségre vonatkozó Eurostat adatok alapján összesítve határoztuk meg. Az eljárásban való együttműködést elutasító közösségi gyártók által értékesített mennyiséget a rendelkezésre álló információk alapján a közösségi gyártók által értékesített mennyiség kb. 30 %-ában határoztuk meg.

Az említettek alapján a tárgyidőszakban a közösségi PSz-fogyasztás kis mértékben csökkenő tendenciát mutatott: az 1994-es 540000 tonnáról 1995-re 490000 tonnára csökkent, majd az 1996 évi 460000 tonnára való átmeneti visszaesést követően a vizsgált időszakban 520000 tonna volt, ami az érintett időszak során összesen 3 %-os növekedést jelent.

2. Tajvanról és Koreából származó, a Közösségbe irányuló behozatal

a) Koreából származó behozatal

(29) Azt a következtetést vontuk le, hogy a közösségi PSz-piacon a Koreából származó behozatal tekintetében a dömping és a dömping megismétlődésének valószínűsége körében levont következtetésnek köszönhetően a szóban forgó behozatallal kapcsolatos helyzet nem szorul elemzésre.

b) A tajvani behozatal mennyisége, értéke és piaci részesedése

(30) A Tajvanról származó behozatal mennyisége a vizsgált időszak alatt, közel 240 %-os növekedést mutatva, az 1994-es 8000 tonnáról közel 27000 tonnára nőtt. A Tajvanról származó behozatal értéke a vizsgált időszak alatt, közel 240 %-os növekedést mutatva, az 1994-es 9,9 millió ECU-ről 29,3 millió ECU-re nőtt.

A piaci részesedések tekintetében a tajvani dömpingelt behozatal mennyisége a vizsgált időszak alatt a teljes közösségi fogyasztás 1,5 %-áról nőtt 5,3 %-ra - ami 253 %-os növekedést jelent.

c) A tajvani behozatali árai

(44) A tajvani behozatali árai 1994-től a vizsgált időszakig 14 %-kal csökkentek. Meg kell jegyezni, hogy ezek az árak a teljes tárgyidőszak során alacsonyabbak voltak a közösségi iparág árainál.

d) A tajvani behozatal alacsonyabb árai

(32) Az alacsonyabb árak meghatározásánál a vizsgált időszakra vonatkozó adatokat elemeztük. Az alacsonyabb árat a kiviteli árnak a közösségi iparág által azonos kereskedelmi szinten érvényesített áraival való összehasonlítás alapján állapítottuk meg. A közösségi iparág eladási árai esetében a független vásárlók felé érvényesített árakat vettük figyelembe, szükséges esetben gyártelepi szintre korrigálva, azaz a szállítási költségek nélkül. Az exportáló gyártók eladási árait (CIF közösségi határparitáson) is a kifizetett dömpingellenes és egyéb vámok figyelembevételével korrigáltuk: valamennyi árat a különböző engedmények és árkedvezmények kizárását követően hasonlítottuk össze.

(33) Az összehasonlítás eredményei (a súlyozott átlagok összehasonlítása alapján) a tajvani behozatal esetében azt mutatták, hogy a közösségi iparág átlagos eladási árának százalékaként kifejezve a súlyozott átlagár-különbözet 16,7 %-os volt.

Ezt kell összevetni a korábbi vizsgálatban megállapított árkülönbözettel, amely Tajvan esetében 22 % és 30 % között volt.

Az exportáló gyártók által ajánlott alacsonyabb árak különbözete az átlagot tekintve a jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések a behozatali árakra gyakorolt bizonyos felhajtó hatása ellenére jelentős maradt.

3. A közösségi iparág gazdasági helyzete

a) Előzetes megjegyzések

(34) A közösségi iparág helyzetének elemzése az 1994-től a vizsgált szakasz végéig terjedő időszakot öleli fel. Megjegyzendő, hogy ez alatt az időszak alatt az (1) preambulumbekezdésben említett dömpingellenes intézkedések hatályban voltak, és a közösségi iparágra hatást gyakoroltak.

b) Termelés, kapacitás és kapacitáskihasználás

(35) A közösségi termelés a tárgyidőszak alatt az 1994-es kb. 374000 tonnáról a vizsgált időszakra kb. 343000 tonnára csökkent. Ezt a csökkenést a közösségi iparág több vállalata által végrehajtott üzembezárások idézték elő. Mindez összességében 8 %-os csökkenést képvisel. A termelési szint a közösségi fogyasztásnál gyorsabb ütemben csökkent; a fogyasztás a tárgyidőszak során 3 %-kal csökkent.

(36) A kapacitás tekintetében megjegyzendő, hogy a PSz termelő üzemeket a jelenlegi eljárás által nem érintett más termékek, például kóc és kártolt szalag előállítására is használják. Ennek következményeként az általában a közösségi iparág által érintett termék előállítására vonatkozó kapacitást becsléssel határoztuk meg. Megállapítottuk, hogy a kapacitás az 1994-es 434300 tonnáról a vizsgált időszak alatt 401500 tonnáról csökkent, amely 7 %-os csökkenést jelent. Ez többé-kevésbé összhangban van a termelés korábban ismertetett csökkenésével. A kapacitás-kihasználtsági arány a tárgyidőszak során kis mértékben, az 1994-es 86,6 %-ról a vizsgált időszakra 85,7 %-ra csökkent.

c) A közösségi iparág által értékesített mennyiség

(37) A közösségi iparág a közösségi piacon teljesített értékesítési mennyisége a tárgyidőszakban csökkent, az 1994-es 330000 tonnáról 295000 tonnára a vizsgált időszakban. Ez összesen 11 %-os csökkenést tesz ki. Ez a folyamat azt jelzi, hogy a közösségi iparág értékesítése nem a fogyasztás alakulását követte, amely az érintett szakaszban 3 %-kal csökkent.

d) Piaci részesedés

(38) Az értékesített mennyiségek növekedése a közösségi fogyasztással összehasonlítva azt mutatja, hogy a közösségi iparág piaci részesedése a tárgyidőszak során csökkent. A közösségi iparág piaci részesedése az 1994-es 61 %-ról 1995-ben 60 %-ra csökkent, 1996-ban 59 %, majd a vizsgált időszakban 56 % volt. A teljes piacrész-vesztés 1994 és a vizsgált időszak között 5 százalékpontot tett ki.

e) Készletek

(39) A készletek szintje 1994 és a vizsgált időszak között jelentősen, 33 %-kal nőtt.

f) Átlagos eladási ár és az árak alakulása

(40) A közösségi iparág által a közösségi piacon értékesített érintett termék súlyozott átlagos ára az érintett időszakban gyakran változott, összességében 3 %-kal nőtt.

Meg kell jegyezni, hogy a PSz árait valamennyi piaci szereplő számára befolyásolják a késztermék előállítási költségének 60-70 %-át kitevő alapvető nyersanyagok, vagyis a tiszta tereftálsav (ESP), dimetil-tereftalát (DMT) és a glikol áralakulásai. Ezeknek a nyersanyagoknak a világszerte tapasztalható hiánya következtében az árak lényegében 1993 végétől kezdődően 1994-ben és 1995-ben is folyamatosan nőttek, s a termelési költségek ennek megfelelően emelkedtek. Mindazonáltal ezeknek a nyersanyagoknak az áraival kapcsolatos változások iránya 1995-től megfordult.

g) Jövedelmezőség

(41) A nettó értékesítés százalékában kifejezve 1994-ben a közösségi iparág súlyozott átlagban 3,5 %-os veszteséget szenvedett el. Ezt követően a pénzügyi helyzet javult, különösen 1995-ben (7,5 %-os nyereség). Ez részben annak a ténynek a következménye, hogy a nyersanyag-költségek növekedését követően (lásd: (40) preambulumbekezdés) a közösségi piac valamennyi szereplője árat tudott emelni, s a közösségi iparág az állandó költségek csökkentése révén javítani tudott pénzügyi helyzetén. Megjegyzendő azonban, hogy a közösségi iparág pénzügyi eredményeiből 1995-től kezdődően lefelé tartó tendencia rajzolódik ki, a 7,5 %-os nyereségszintről a vizsgált időszakra 5,6 %-ra csökkenve.

h) Beruházás

(42) A közösségi iparág a vizsgált időszak során minden évben jelentős beruházásokat hajtott végre, 1994-ben 58 millió ECU, 1995-ben 44 millió ECU értékben; a csúcsot 1996-ban érték el 81 millió ECU befektetéssel.

i) Foglalkoztatás

(43) A termelési kapacitás bizonyos fokú csökkenése és átszervezések miatt a foglalkoztatott létszám az 1994-es közel 2300 főről a vizsgált időszak alatt 2000 főre csökkent, azaz 9,2 %-os csökkenés zajlott le.

4. Következtetések a közösségi iparág helyzetét illetően

(44) A fenti elemzésből kiderül, hogy a gazdasági mutatók, vagyis a termelés, a kapacitáskihasználtság, az értékesítés és a készletek továbbra is negatív tendenciát mutatnak. Bár mindezt egy kis mértékben csökkenő fogyasztás összefüggéseiben kell vizsgálni, figyelembe kell venni, hogy a közösségi iparág ebben az időszakban piacrészt veszített. A vizsgálat kimutatta továbbá, hogy a közösségi iparág erős árnyomás alatt volt, és a tajvani eredetű behozatalt illetően jelentős negatív árkülönbözetet állapítottunk meg.

(45) A közösségi iparág pénzügyi helyzetét illetően meg kell jegyezni, hogy 1995-ben, a nyersanyagok áremelkedését és a Fehéroroszországból származó behozatal elleni dömpingellenes vizsgálat kezdeményezését követően az iparág nyereséget termelt. 1995-öt követően mindazonáltal a közösségi iparág pénzügyi eredményei lefelé ívelő tendenciát mutattak, é ez egybeesett a fehérorosz behozatal által hagyott űrt betöltő tajvani behozatal fokozódó jelenlétével.

(46) A fenti elemzés figyelembevételével arra a következtetésre jutottunk, hogy folytatódott a közösségi iparág rossz gazdasági helyzete.

F. A KÁROKOZÁS MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(47) A Tajvanról származó behozatal tekintetében a dömping fennállásának, valamint a dömping megismétlődése valószínűségének, illetve a közösségi iparág helyzetének elemzéséhez megvizsgáltuk, hogy valószínűsíthető-e a károkozás megismétlődésének esélye abban az esetben, ha megszüntetjük a Tajvanról származó behozatallal szemben alkalmazott intézkedéseket.

1. Az exportáló ország érintett gyártói helyzetének elemzése

(48) Megállapítottuk, hogy 1995-től a vizsgált időszakig Tajvanban a teljes termelő kapacitás 21,3 %-kal, azaz 135000 tonnával nőtt. A tajvani exportáló gyártók 1998-ban termelő kapacitásuk és kapacitáskihasználtságuk további több mint 90 %-os növekedését várják, amely további 30000 tonnás termelésnövekedést eredményez.

(49) Azt is megállapítottuk, hogy a Tajvanról származó behozatal mennyisége 1994 és a vizsgált időszak között, a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére lényegesen emelkedett (+ 242 %). Meg kell jegyezni, hogy 1995 és 1996 között a Közösségbe irányuló behozatal mennyisége csaknem megduplázódott, 1994 és a vizsgált időszak között pedig közel háromszorosára nőtt. A vonatkozó piaci részesedés 1994 és a vizsgált időszak között jelentős mértékben, 1,5 %-ról 5,3 %-ra nőtt. Megállapítottuk továbbá, hogy a vizsgált időszak alatt a szóban forgó behozatal árai a közösségi iparág árainál jelentős mértékben (16,7 %) alacsonyabbak voltak.

2. A tajvani behozatal hatása dömpingellenes intézkedések hiányában

(50) A kárt okozó dömping megismétlődését illetően figyelembe vettük, hogy a dömpingellenes intézkedések hiányában számított árak alapján 24,5 %-al alacsonyabb árak várhatóak. Ennek meghatározásánál a (32) preambulumbekezdésben már ismertetett módszert alkalmaztuk, azzal az eltéréssel, hogy a behozatali árhoz nem adtuk hozzá a dömpingellenes vámot.

(51) Az említettek figyelembevételével valószínű, hogy a Tajvanról a Közösségbe irányuló behozatal tovább növekedne, és az árak csökkennének abban az esetben, ha a jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedéseket megszüntetnénk. Megállapítottuk, hogy a tajvani behozatal mennyisége még az intézkedések hatályba lépése mellett is növekedett. Nem zárható ki, hogy az intézkedések hiányában a közösségi piac viszonylag magasabb árainak hatására a Tajvanról jelenleg harmadik országokba szállított export termékek egy részét a Közösség piacára szállítanák.

(52) A közösségi iparág jövedelmezőségi szintjét illetően két alapvető feltételezést állíthatunk fel a Tajvanról származó behozatal elleni dömpingellenes intézkedések megszűnése esetére. Tételezzük fel először, a közösségi iparág azonos áron folytatná az értékesítést, ennek következtében piaci részesedése csökkenne, amelynek hosszabb távon közvetlen hatása volna a jövedelmezőségi szintre. Másodszor, ha a közösségi iparág értékesítései egy része esetében csökkentené az árait, azokban az esetekben, ahol a tajvani kivitel a legintenzívebb, amely csökkenti a jövedelmezőséget. Az első esetben a közösségi iparág rövid távon piaci részesedésének hozzávetőlegesen további 2,5 %-át veszítené el, jövedelmezőségének 9,5 %-os csökkenése mellett. Abban az esetben, ha a közösségi iparág az árcsökkentés útjára lépne, a jövedelmezőség 5,6 %-ról 2,7 %-ra csökkenne. Következésképpen a közösségi iparág jövedelmezősége mindkét esetben romlana a Tajvanról származó káros dömping behozatal miatt.

3. Következtetések a káros dömping megismétlődését illetően

(53) A vizsgált időszakban a tajvani dömping behozatal árai 14 %-kal csökkentek, míg a közösségi iparág árai 3 %-kal emelkedtek. Ennek hatására a tajvani behozatal piaci részesedése 1994-ben 1,5 %-ról a vizsgált időszakra 5,3 %-ra, azaz 253 %-kal növekedett. Amikor továbbá a tajvani behozatal elkezdte betölteni a Fehéroroszország által hagyott űrt, a közösségi iparág pénzügyi helyzete romlani kezdett.

(54) A jelentős tajvani termelő kapacitás, amelynek egyes üzemeit nemrégiben helyezték üzembe, a közösségi piacon érvényesülő, számukra kedvező árak és a kivitelt illetően ebből eredő ösztönző hatások kockázata egyértelműen arra utalnak, hogy Tajvan tekintetében a fennálló dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani annak érdekében, hogy a kárt okozó dömping megismétlődését elkerüljük.

G. A KÖZÖSSÉG ÉRDEKE

1. Bevezetés

(55) Emlékeztetni kell rá, hogy a korábbi vizsgálatok során úgy ítéltük meg, hogy az intézkedések elrendelése nem ellentétes a Közösség érdekeivel. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálat, tehát olyan helyzetet elemez, amelyben már sor került dömpingellenes intézkedésekre. Következésképpen a jelenlegi vizsgálat ütemezése és jellege lehetővé teszi a bevezetett dömpingellenes intézkedések által érintett felekre gyakorolt bármely nem kívánatos negatív hatás értékelését.

Ezek alapján megvizsgáltuk, hogy a kárt okozó dömping folytatódásának és megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos következtetések ellenére egyértelműen megállapítható-e, hogy a Közösségnek nem érdeke, hogy ebben a konkrét esetben fenntartsa az intézkedéseket. Ennek érdekében az alaprendelet 21. cikkének (1) bekezdése alapján figyelembe vettük az intézkedések hatását az eljárásban részt vevő valamennyi félre; figyelembe vettük továbbá a Tajvannal szembeni intézkedések megszüntetésének következményeit.

2. A közösségi iparág érdeke

(56) A közösségi iparág csaknem egy évtizede szenved a PSz alacsony áron értékesített/dömpingelt behozatalától. A vizsgált dömpingellenes intézkedések célja, hogy ismét tisztességes versenyt teremtsen a közösségi piacon a közösségi gyártók és harmadik országok exportőrei között, nem teljesült maradéktalanul, amint azt a fentiekből ismertettük.

A közösségi iparág az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy javítsa a termelékenységét, csökkentett termelési költségeit és javította versenyképességét ezen az árakra érzékeny piacon. A közösségi iparág a vizsgált időszak alatt különösen az ésszerűsítés érdekében tett erőfeszítéseket. Egy közösségi gyártó két termelőüzemet zárt be a költségek csökkentése és a termelékenység növelése érdekében.

A közösségi iparág helyzetének, és különösen annak a ténynek az ismeretében, hogy az iparágnak nem volt lehetősége teljes mértékben talpra állni a dömpingelt behozatal miatt fellépő gazdasági nehézségeket követően, úgy ítéljük meg, hogy az intézkedések hiányában a közösségi iparág helyzetének további romlása igen valószínű. Ez maga után vonhatja a foglalkoztatás jelentős mértékű csökkenését, s ennek eredményeképpen a közösségi gyártók számának csökkenéséhez vezethet.

A közösségi iparág által végrehajtott, jelenleg is folyamatban lévő átszervezések arra utalnak, hogy az iparág kívánja kivonulni a termelésnek erről a területéről. A dömpingellenes intézkedések ennek megfelelően a közösségi iparág érdekében állnának.

3. A felhasználókra gyakorolt hatás

(57) A jelenlegi vizsgálat során a Bizottság által kiküldött kérdőívekre egyetlen közösségi felhasználó sem válaszolt. Nem érkezett bizonyíték a jelenleg hatályos intézkedéseknek a termelési költségekre gyakorolt hatásáról. Következésképpen a hatályos intézkedéseknek a felhasználók termelési költségére gyakorolt hatásáról nem készülhetett elemzés.

(58) Két közösségi felhasználói szövetség közölt adatokat, és kérte az intézkedések megszüntetését. Előterjesztésükben amellett érveltek, hogy a közösségi iparág nem képes kielégíteni a keresletet. A PSz egy fajtája, a fiberfill egyes felhasználói továbbá arról tájékoztatták a Bizottságot, hogy ennek a típusnak a legnagyobb közösségi gyártója nem képes kielégíteni a szükségleteiket. Mindamellett úgy tűnik, hogy a közösségi piacon a vizsgált időszak alatt nem jelentkezett különösebb hiány. A dömpingellenes intézkedéseknek nem az a céljuk, hogy elzárják a közösségi piacot a behozatal elől, hanem, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot szabályozzák, és védelmet nyújtsanak a dömpingelt és kárt okozó behozatal torzító hatásaival szemben. Ebben a konkrét esetben úgy tűnik, az intézkedések nem akadályozták meg azt, hogy az importált termékek belépjenek a Közösség piacára. Amint azt a korábbiakban már említettük, a Tajvanról származó behozatala vizsgált időszak során jelentősen nőtt.

Megállapítottuk továbbá, hogy annak a ténynek az ismeretében, hogy a közösségi iparág jelentős termelő kapacitással rendelkezik, valamint, hogy a Közösségen kívül működő egyéb szállítók is jelen vannak, az általános kínálati hiány valószínűsége igen alacsony, ha éppen nem kizárt.

(59) Ezen túlmenően néhány érintett fél amellett érvelt, hogy a Közösség területén előállított, PSz-t tartalmazó termékek nemzetközi versenyhelyzetét veszélyezteti a dömpingellenes intézkedések fenntartása vagy újbóli előírása. Ez az érv nem fogadható el, mert a Közösségben kivitelre előállított termékekhez gyártásához felhasznált PSz-t az aktív feldolgozással kapcsolatos intézkedések alapján vám nélkül lehet behozni a Közösség területére. Annak a ténynek köszönhetően továbbá, hogy a vizsgált intézkedések legalább 5 éve hatályban vannak, ezeknek az érintett feleknek megvolt a lehetőségük arra, hogy az intézkedéseknek a termelési költségeikre gyakorolt hatásáról és nemzetközi versenyképességükről bizonyítékokat terjesszenek elő, ennek ellenére ilyen információ nem érkezett.

Az említettek alapján, s mivel az intézkedések bizonyos ideje hatályban vannak, és azokat azonos szinten fenntartjuk, megállapítható az a következtetés, hogy mindez semmiféleképpen sem járna a felhasználók helyzetének romlásával.

4. Következmények a közösségi piacon belüli versenyre

(60) Felmerült az az érv, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása befolyásolná a közösségi PSz piacon érvényesülő piaci verseny szintjét, mivel a kedvezőbb helyzetet teremtene a közösségi iparág számára.

Ami a közösségi piac versenykörnyezetét illeti, a hatályos intézkedések nem olyanok, hogy azok a vizsgálatban érintett exportáló gyártókat kizárnák a közösségi piacról. Ennek megfelelően lehetővé fogják tenni ezeknek az exportáló gyártóknak a számára a folyamatos piaci jelenlétet. Emlékeztetni kell rá, hogy a felhasználó iparágak és más piaci szereplők mindig is élvezték a versenytársak széleskörű jelenlétét a piacon.

Ennek megfelelően a több szállító által alkotott piac előnyei az érintett termék felhasználói számára továbbra is hozzáférhetőek lesznek.

5. Következtetés

(61) Különösen az említett tények és szempontok alapján, az érintett termék közösségi iparági és felhasználói szövetségei által előterjesztett érvek vizsgálatát követően megállapítottuk, hogy nem merültek fel olyan kényszerítő jellegű okok, amelyek a Tajvanról származó behozatalra vonatkozó intézkedések fenntartása ellen szólnának.

H. A KOREÁVAL SZEMBENI ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE

(62) A (26) preambulumbekezdésben meghatározottakra tekintettel, a Koreával szemben jelenleg hatályban lévő dömpingellenes intézkedések a továbbiakban nem indokoltak. Az alaprendelet 11., valamint 9. cikkei értelmében, abban az esetben, ha az egyeztetést követően a védőintézkedéseket szükségtelennek ítélik, és a tanácsadó bizottság nem emel kifogást, a vizsgálatot vagy eljárást megszüntetik.

(63) A fentiek megfontolásával a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Koreával szemben jelenleg hatályban lévő védőintézkedések további fenntartása szükségtelen, és az eljárást meg kell szüntetni.

I. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(64) A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének bekezdésében foglaltaknak megfelelően a 3017/92/EK rendelettel a Tajvanról származó PSz behozatalra kivetett dömpingellenes vámokat fenn kell tartani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot vetünk ki a kártolatlan, fésületlen, illetve fonásra egyéb módon előkészítetlen, jelenleg a 55032000 KN-kód alá besorolt, Tajvanról származó szintetikus poliészter szál behozatalára.

(2) A vámtétel, amelynek alapja a terméknek a vámot nem tartalmazó, közösségi határparitáson számított nettó ára, 13 % a Tajvanról származó szintetikus poliészter szálakra (kiegészítő taric kód: 8195), kivéve az alább felsorolt vállalatok által gyártott szintetikus poliészter szálakat, amelyekre a következő kulcsokat kell alkalmazni:

--Far Eastern Textile Ltd., Taipei(kiegészítő taric kód: 8192) | 6,8 % |

--Nan Ya Plastics Corporation, Taipei(kiegészítő taric kód: 8193) | 5,9 % |

--Shingkong Synthetic Fibres Co., Taipei(kiegészítő taric kód: 8194) | 13,0 % |

2. cikk

A Koreai Köztársaságból származó szintetikus poliészter szálak behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárást megszüntetjük.

3. cikk

Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 1999. július 29-én.

a Tanács részéről

az elnök

S. Hassi

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 905/98/EK rendelettel (HL L 128., 1998.4.30, 18. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 348., 1988.12.17., 49. o.

[3] HL L 209., 1988.8.2, 1. o.

[4] HL L 306., 1992.10.22., 1. o.

[5] HL L 9., 1993.1.15, 2. o.

[6] HL L 189., 1996.7.30, 13. o.

[7] HL C 125., 1997.4.22, 4. o.

[8] HL C 213., 1997.7.15, 4. o.

[9] HL C 321., 1997.10.22, 12. o.