A Fővárosi Ítélőtábla Bhar.130/2016/26. számú határozata rágalmazás vétsége tárgyában. Bírók: Fatalin Judit, Lassó Gábor, Ujvári Ákos

Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság

2.Bhar.130/2016/26. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság Budapesten, a 2017. március hó 21. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A rágalmazás vétsége miatt vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 2016. év február hó 25. napján kelt 20.Bf.9205/2015/10. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az elsőfokú eljárásban helyesen 15.440,- (tizenötezer-négyszáznegyven) forint bűnügyi költség merült fel, melyből a magánvádló helyesen 15.000,- (tizenötezer) Ft-ot visel.

A harmadfokú eljárásban felmerült 9.525,- (kilencezer-ötszázhuszonöt) Ft bűnügyi költséget a magánvádló köteles az államnak megfizetni.

Felhívja a magánvádlót, hogy le nem rótt illetékként leletezés terhe mellett az iratoknál 15 nap alatt rójon le 10.000 (tízezer) forint harmadfokú fellebbezési illetéket.

A végzés ellen további fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A Zrt. magánvádló jogi képviselője útján a bírósághoz 2011. évi október hó 19. napján érkezett feljelentésében 3 rb. az 1978. évi IV. törvény 179.§ (1) bekezdésébe ütköző és részben a (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt joghatályos magánindítványt terjesztett elő vádlottal szemben.

A bírósághoz 2012. évi május hó 15. napján érkezett feljelentésében a Zrt. és magánvádló2 újabb joghatályos magánindítványt terjesztett elő 2 rb., az 1978. évi IV. törvény 179.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ és c./ pontja szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége miatt.

Fenti ügyeket a bíróság 2012. évi július hó 13. napján kelt 33.B.36.573/2011/9. számú végzésével egyesítette.

A bíróság a 2013. évi február hó 13. napján kelt 12.B.36.573/2011/25-I. számú végzésével vádelejtés folytán a vádlottal szemben magánvádló2-t érintően indult eljárást megszüntette, egyben az általa lerótt 10.000 Ft illeték visszautalásáról rendelkezett.

Az alapeljárásban a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2013. február 13. napján kelt 12.B.36.573/2011/25. számú ítéletével a vádlottat 2 rb. folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége (1 rb. a Btk.179.§ (1) és (2) bekezdés b./ pont, 1 rb. a Btk.179.§ (1) bekezdés) miatt 2 évre próbára bocsátotta, 1 rb. rágalmazás vétségének (Btk. 179.§ (1) és (2) bekezdés b./ pont) vádja alól felmentette. Az ítéletet magánvádló2 tudomásul vette.

A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2013. november 8. napján kelt 26.Bf.7156/2013/6. számú végzésével az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A hatályon kívül helyezés alapjaként a Be.375.§-át hívta fel, annak indokaként a valóság bizonyítás körében feltárt hiányosságokat jelölte meg, amelynek következtében az ítéletet megalapozatlannak találta. Iránymutatásként a teljes körű tényállás megállapítása érdekében a valóság bizonyítás lefolytatását rendelte el.

A megismételt eljárásban a Zrt. magánvádló tárgyaláson jelen lévő jogi képviselője a vádat a tényállás változtatása nélkül 2 rb, az 1978. évi IV. törvény 179.§ (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő folytatólagosan nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségére módosította.

A bizonyítási eljárás lefolytatását követően a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2015. május 27. napján kelt 13.B.33.717/2013/53. számú ítéletével a vádlott bűnösségét 2 rb. folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétségében (1978. évi IV. törvény 179.§ (1) és (2) bekezdés b./ pont) megállapította, ezért őt 2 évre próbára bocsátotta. Kötelezte a vádlottat a magánvádló részére 15.000,- Ft eljárási illeték, az állam részére 440,- Ft bűnügyi költség megfizetésére.

A történeti tényállás I/1. pontja a vádlottnak mint szakszervezeti elnöknek tüntetések bejelentésére vonatkozó tartalmát és célját, az I/2. pontja pedig egy adott demonstráción történteket - talicskában feliratos fehér színű dobozok megjelenítését- és a vádlott azokkal kapcsolatos kijelentéseit tartalmazza. Kitér továbbá a demonstrációról hírt adó írott és elektronikus sajtó tudósításainak felsorolására.

A tényállás II. pontja a vádlottnak a Szakszervezet elnökeként két nemzetközi légiforgalmi szervezet elnökének írt megegyező tartalmú levelét tartalmazza, amelyben különböző okokból a Zrt. tevékenységével kapcsolatos hibákat, hiányosságokat kifogásolta.

Az elsőfokú bíróság jogi álláspontja szerint "a magánvádlóra tett vádlotti nyilatkozat, magatartás (demonstráció) - a vádlott érveivel szemben - a véleménynyilvánítás szabadságán, tényfeltáráson, érdekképviseleten túlmutatva a magánvádló megítélésének rossz irányba fordítását célozta. A vádlott azzal a magatartásával, hogy a BRFK rendészeti helyetteséhez címezve, valamint nemzetközi szervezeteknek írt levélben, továbbá demonstráció során, illetve ehhez kapcsolódóan a médiában a Zrt-re vonatkozóan a magánvádló becsületének csorbítására alkalmas tényt állított, megvalósította a Btk.179.§ (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés b./ pontja szerint minősülő rágalmazás vétségét."

Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott jelentett be indokolás nélküli fellebbezést felmentésért.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2016. február 25. napján kelt 20.Bf.9205/2015/10. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a vádlottat az ellene 2 rb. folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége (1978. évi IV. törvény 179.§ (1) és (2) bekezdés b./ pont és 1978. évi IV. törvény 179.§ (1) bekezdés) miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy az elsőfokú eljárás során 25.440 Ft bűnügyi költség merült fel, melyből a magánvádló 440,- Ft-ot az államnak megfizetni, míg 25.000 Ft-ot viselni köteles.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a vádlott előélete és a magánindítványok joghatályosságának megítélése körében egészítette ki, illetve a II. tényállási pontnál a jogi indokolás körébe tartozó megállapítást - 6. és 7. bekezdést - mellőzte. Megállapította, hogy egyebekben a tényállás megalapozott és a kerületi bíróság indokolási kötelezettségét is teljesítette. A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság azonban a vádlott büntetőjogi felelősségét illetően eltérő jogi álláspontra helyezkedett, tévesnek találta a vádlott bűnösségére vont következtetést.

Jogi indokolása szerint a tényállás I/1. pontjában rögzített vádlotti kijelentések rendezvény bejelentése iránti kötelezettség teljesítése során, az I/2. pontbeli tényállítások pedig a hatóság által engedélyezett, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen hangzottak el, ezáltal nélkülözik a jogellenességet.

A tényállás II. pontjában felsorolt kijelentések közül az oktatási tevékenység kiszervezésével kapcsolatos állításokat, megfelelő oktatói végzettség, illetve az akkreditáció hiányát, a korrupcióval kapcsolatos fellépés hiányát nem találta a magánvádló becsületének csorbítására alkalmasnak. Az EPC megbízhatósága, továbbá a helyettes államtitkár tekintetében felhozottak nem a magánvádlóra vonatkoznak. A kiszervezés körében a sikkasztás esetének felvetését, a légi forgalom veszélyeztetését a vádlott vélekedéseként értékelte. Összességében azt állapította meg, hogy a vádlottnak a két nemzetközi légiforgalmi szervezet elnökéhez írt levelében foglalt és a magánvádló által sérelmezett kijelentések a rágalmazás vétségének egyes törvényi tényállási elemeinek hiányában nem valósítják meg a rágalmazás bűncselekményét, a levélforma folytán pedig a nagy nyilvánosság sem merülhet fel. A másodfokú bíróság ezért mindkét tényállási pont tekintetében bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottat.