A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.988/2009/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, 234. §, 389. §, 1991. évi IV. törvény (Flt.) 7. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §, 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §] Bíró: Bicskei Ildikó

Kecskeméti Munkaügyi Bíróság

6000 Kecskemét

Rákóczi út 17-19.

2.M.988/2009/9. szám

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság "XY" által képviselt felperes neve felperes címe felperesnek "VZ" által képviselt alperes neve alperes címe alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal hatályon kívül helyezi és az első fokon eljárt szervet új eljárás lefolytatására kötelezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.500 (tizenkettőezer-ötszáz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

Az alperes neve Dél-alföldi Munkaügyi Felügyelőségének felügyelői 2008. április 21. napján munkaügyi ellenőrzést tartottak "B"-n, a felperes spárgaültetvényén. Az ellenőrzés folytán hozott, 2008. szeptember 10. napján kelt elsőfokú határozatot a másodfokú hatóság megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasította azzal, hogy akár tanúmeghallgatásokkal, akár az illetékes romániai társhatóság megkeresésével tisztázza, hogy a munkaválallók rendelkeztek-e az E101 nyomtatvánnyal. Ezt követően a Felügyelőség "KF" számú határozatával 157 fő külföldi állampolgár munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt a felperest 86.644.000 forint Munkaerőpiaci Alap javára történő befizetésre kötelezte.

A határozat ellen a felperes fellebbezéssel élt, melyben előadta, hogy iratellenesen állapították meg az elsőfokú határozat tényállását, mivel a külföldi munkavállalók nem a felperes alkalmazásában álltak. A munkavállalók ugyanis a "HM" romániai székhelyű gazdasági társaság alkalmazottjai és megállapodás alapján dolgoztak a felperesnél.

Az alperes 2009. október 16. napján kelt "NT" számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Arra hivatkozott, hogy a megismételt eljárásban az elsőfokú határozat eleget tett tényállás-tisztázási kötelezettségének azzal, hogy nemzetközi jogsegély keretében megkereste a romániai munka-, család- és esélyegyenlőségi ügyek minisztériumának munkaügyi felügyelőségét. A román hatóság azt a tájékoztatást adta, hogy az érintett munkavállalók nem rendelkeztek az E101 számú nyomtatvánnyal. A megkereséshez a munkavállalók névsora is csatolásra került.

Hivatkozott arra is, hogy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 7.§ (1) bekezdése szerint külföldi Magyarországon a (2) bekezdésben, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által meghatározott kivétellel csak engedély alapján végezhet munkát. Az engedély alapján végzett munka esetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak az engedély beszerzését követően köthető meg. A második bekezdés b./ pontja rögzíti, hogy nincs szükség engedélyre a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi munkavégzéséhez. Törvény, valamint kormányrendelet a b./ pontban foglalt szabálytól eltérő szabályokat állapíthat meg.

Ilyen eltérő szabályt állapít meg a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló - az ellenőrzéskor hatályos - 355/2007. (XII.23.) Kormányrendelet 2.§ (1) bekezdése, amely alapján a bolgár és román állampolgár Magyarországon szakképzettséget nem igénylő tevékenység keretében engedély alapján foglalkoztatható. Ez azt jelenti, hogy csak az általános szabályok alkalmazásával, munkavállalási engedéllyel végezhetnek munkát Magyarországon.

Utalt rá, hogy a külföldi magyarországi foglalkoztatásának speciális esetkörét jelenti az ún. határon átnyúló szolgáltatások közé tartozó kiküldetés, kirendelés és munkaerő-kölcsönzés (az ún. posting). Ilyenkor maga a foglalkoztató is külföldi, akinek a munkavállalója a belföldi személlyel között magánjogi szerződés alapján teljesít Magyarországon munkavégzést. A posting keretében kiküldetés esetén rendelkeznie E101 nyomtatvánnyal, amit a küldő ország társadalombiztosítási hatósága állít ki. Ha a külföldi rendelkezik az E101 nyomtatvánnyal, akkor a munkaügyi hatóság csak az Mt. 106/A.§-a rendelkezésének érvényesülését vizsgálhatja. Amennyiben a munkavállalók nem rendelkeznek a szükséges nyomtatvánnyal, úgy nem fogadható el a posting keretében történő foglalkoztatásra hivatkozás és a munkavállalást úgy kell kezelni, mintha az egyéni munkavállalás lenne. Az egyéni munkavállalás engedélyköteles és ha a belföldi foglalkoztató nem rendelkezik a szükséges munkavállalási engedéllyel, akkor a külföldi engedély nélküli foglalkoztatása miatt kell eljárni. Emiatt minden esetben a belföldi foglalkoztatót terheli a felelősség, mivel az ő feladata a munkavállalási engedély beszerzése.

A felperes keresetében az alperesi határozat felülvizsgálatát kérte. Arra hivatkozott, hogy a foglalkoztatással összefüggésben megállapított munkaügyi ellenőri tényállás az ellenőrzési ügyiratban fellelhető iratokkal ellentétes. A felperes a munkavállalókkal semmilyen kapcsolatban nem állt, nem tekinthető a munkavállalók foglalkoztatójának, mivel tartalma szerint vállalkozási szerződésnek minősülő magánjogi szerződést kötött a "HM" romániai székhelyű társasággal. A lefolytatott bizonyítási eljárás során egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperessel a munkavállalók munkaviszonyban nem álltak, csak a két társaság állt egymással szerződéses jogviszonyban. Mivel pedig a Munkaerőpiaci Alap részére történő befizetési kötelezettség a foglalkoztatót terheli, a felperes pedig nem volt foglalkoztatója ezen munkavállalóknak, így a határozat jogszabálysértő.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozott a posting tárgyában az alperes neve Elnöke által kiadott 1/2010. számú munkaügyi irányelvre, mely szerint amennyiben a munkavállalók nem rendelkeznek E101 nyomtatvánnyal, nem lehet elfogadni a posting keretében történő foglalkoztatást és a munkavállalást úgy kell kezelni, mintha az egyéni munkavállalás lenne, vagyis az egyéni munkavállalás szerint kell megítélni, hogy a foglalkoztatás engedélyköteles-e vagy sem. Ha igen és azzal a munkáltató nem rendelkezik, külföldi engedély nélküli foglalkoztatása miatt kell eljárni.

A kereset az alábbiak szerint megalapozott:

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109.§ (1) bekezdése alapján a közigazgatási határozat felülvizsgálata jogszabálysértésre hivatkozással kérhető a bíróságtól. A Legfelsőbb Bíróság a KK.31 számú állásfoglalásban a keresetlevélben megjelölhető jogszabálysértésekkel kapcsolatban adott iránymutatást: "Az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti az államigazgatási ügy érdemében hozott határozat felülvizsgálatát. Keresetében a fél anyagi- és eljárási jogszabálysértésre is hivatkozhat és arra is, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. A bíróság elsősorban azt vizsgálja, hogy a közigazgatási határozat érdemben megfelel-e a jogszabályoknak. Eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye hatályon kívül helyezésnek, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős és a döntés érdemére kihat, a bírósági eljárásban nem orvosolható.".