A Fővárosi Ítélőtábla Pkf.26833/2009/8. számú határozata a Magyar Szabadalmi Hivatal formatervezési mintaoltaom ügyben hozott határozatának megváltoztatása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 235. §, 253. §, 259. §, 2001. évi XLVIII. törvény (Fmtv.) 2. §, 4. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pkf.26.833/2009/8.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Darabos Csaba jogtanácsos (....) által képviselt felperes neve (....) kérelmezőnek, a Bárándy és Társai Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: ifj. dr. Gábor László ügyvéd) által képviselt alperes neve (....) ellenérdekű fél ellen a Magyar Szabadalmi Hivatal formatervezési mintaoltalom megsemmisítési kérelmet elutasító határozatának megváltoztatása iránt indított ügyében a Fővárosi Bíróság 2009. szeptember 14. napján kelt, 3.Pk.22.507/2009/4. számú végzése ellen a kérelmező 5. szám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta az alábbi

v é g z é s t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy az ellenérdekű félnek 15 napon belül fizessen meg 12.500 (Tizenkétezer-ötszáz) forint másodfokú eljárási költséget.

A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság végzésével elutasította a kérelmezőnek a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) formatervezési mintaoltalom megsemmisítési kérelmet elutasító .... számú határozatának a megváltoztatása iránt előterjesztett kérelmét.

A végzés tényállásában megállapította, hogy az ellenérdekű fél jogutódlás folytán jogosultja a ...4-i elsőbbségű, ...lajstromszámú, "Hagyományőrző, kandeláberre szerelhető, formatervezett, domborított, pajzs alakú reklámtest" megnevezésű formatervezési mintának. A minta két egyforma, domború, opálszínű, föntről négyzettel induló, alul ívelt oldalú háromszögben végződő, keretbe foglalt lemezből álló üreges test, aminek a keretvastagsága oldalnézetben a test teljes vastagságának körülbelül a harmada, a keretek felül nagyjából kör, alul ellipszis alakú nyílásban végződnek. A test szélessége a magasságának 65 %-a. A kérelmező a mintaoltalom megsemmisítését kérte arra hivatkozva, hogy a minta nem felel meg az újdonság kritériumának, illetve nincs egyéni jellege. A Hivatal sem az újdonság, sem az egyéni jelleg hiányát nem találta megállapíthatónak és a megsemmisítési kérelmet elutasította.

Az elsőfokú bíróság a Hivatal döntésével egyetértve a formatervezési minták oltalmáról szóló 2001. évi XLVIII. törvény (Fmt.) 2. és 3. §-ai, valamint a 4. § (3) bekezdésének b) pontja szerint a megsemmisítési kérelmet nem találta alaposnak.

A felek egyező előadása alapján megállapította, hogy az ellentartott, pajzs alakú reklámtestek nyilvánosságra jutása nem volt független az ellenérdekű féltől, az eszközöket ő tervezte, kivitelezte, adta el a kérelmezőnek. Hangsúlyozta, miszerint a kérelmezőnek az úgynevezett kegyelmi periódus miatt, a minta ...4-i bejelentését megelőző egy évnél korábbi nyilvánosságra jutását kellett igazolnia, ennek a kötelezettségnek azonban nem sikerült eleget tennie.

Indokolása szerint a kérelmező egykori műszaki igazgatójának nyilatkozatával meggyőzően alátámasztásra került, hogy a bejelentett minta hosszú fejlesztési munka eredménye. A kérelmező részéről csatolt 2000. december 19-i, egy darabról szóló számla azt tartalmazza, hogy csak "minta" gyártása történt és a rajta szereplő reklámtábla mérete is eltér a támadott mintáétól, mivel a szélesség és a magasság aránya 71,4 %. A 2002. december 18-i és 2003. április 3-i számlák pedig beleesnek a kegyelmi periódusba.

Kifejtette, hogy noha az írásbeli ismertetés is lehet újdonságrontó, de erre a kérelmező által csatolt iratok nem alkalmasak, mivel bennük a "pajzs alakú, domborított" test megfogalmazásból nem ismerhető meg kellő mértékben az ellentartott minta. Rámutatott, miszerint az újdonságrontás egyetlen képi ábrázolása a M... Á... 2001. évi kiadványában az...-t hirdető pajzs reklámtábla, de a tábla csupán elölről látható, így nem ismerhető meg az eszköz hátoldalának kialakítása és oldalnézete, továbbá a közölt méretadatok a támadott mintánál zömökebb formára utalnak. Ezen túlmenően azt sem találta bizonyítottnak, hogy az ellentartott eszköz hátoldala tükörképe az első oldalának, mint ahogy ez a minta esetében a 2-4. ábrákból kitűnik, az oldalnézetre pedig még előadás sincs.

Mindezek mérlegelése alapján az elsőfokú bíróság arra a meggyőződésre jutott, hogy történt pajzs alakú reklámtábla gyártása és kihelyezése 2002. március 4-e előtt, azonban nem volt egyetlen olyan írásbeli vagy képi bizonyíték sem, amelyből az újdonságrontónak állított eszköz a Fmt. 2. és 3. §-aiban megkívánt pontossággal, azaz a lényeges részekre kiterjedően, egyszersmind a tájékozott használó számára szükséges részletességgel megismerhető lett volna. Így a megsemmisíteni kért minta újdonságának és egyéni jellegének hiánya a bizonyítás sikertelensége miatt nem volt megállapítható, ezért az elsőfokú bíróság nem talált alapot a hivatali határozat megváltoztatására és a kérelmet elutasította.

A döntéssel szemben a kérelmező élt fellebbezéssel, amiben az elsőfokú végzés megváltoztatásával a mintaoltalom megsemmisítését kérte.

Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság olyan tényeket vitatott, amit az ellenérdekű fél nem kifogásolt, így a felek között nem volt vitás, hogy az eszközök elől és hátul azonosan néztek ki. Álláspontja szerint ez egyébként megállapítható a csatolt számlákon lévő pajzsbetétek darabszámából is. Rámutatott, hogy az ellenérdekű fél azt sem vitatta, hogy a pajzs felül csapott.

Értelmezése szerint a Hivatal előtt tett írásbeli nyilatkozatával az ellenérdekű fél elismerte, hogy a sikertelen, a M... által tervezett mintadarabok elkészülte után kialakult az eszköz formája, amit J... L..., a kérelmező egykori műszaki igazgatója is igazolt, tehát nem készült több érdemileg eltérő változat. Érvelése szerint a becsatolt számlák alapján azonban egyértelmű, hogy ennek időpontja nem 2002-re, hanem 2000-re tehető. Megítélése szerint az ellenérdekű fél ezen nyilatkozata egyúttal azt is egyértelművé teszi, hogy a csatolt 2000. december 19. utáni számlák már a mintaoltalommal azonos, illetve lényegesen nem eltérő eszközökről szólnak. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által a tábla méretében megállapított 5-6 %-os eltérés minimális különösen arra tekintettel, hogy a reklámhordozó a földtől 4-5 méteres magasságban került kihelyezésre, így az a tájékozott fogyasztóban nem kelthetett eltérő összbenyomást.