BH 2016.6.133 A Btk. a kézi lőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó lőszer esetén csak a csekély mennyiséget - 10 db - meghaladó lőszer engedély nélküli megszerzését vagy tartását rendeli büntetni [Btk. 325. § (1) bek., (2) bek. a) pont és (6) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság B.13983/2013/15., Kúria Bfv.565/2015. (*BH 2016.6.133*)

***********

[1] A kerületi bíróság a 2014. január 16. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett és a kihirdetés napján jogerőre emelkedett ítéletében a terheltet bűnösnek mondta ki lőszerrel visszaélés bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 263/A. § (1) bek. a) pont] amiért őt, mint többszörös visszaesőt 2 év 2 hónap fegyházbüntetésre, és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A terheltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárta.

[2] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt. Indítványát a védő a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontjára alapította és arra hivatkozott, hogy a terhelt bűnössége megállapítására a büntető anyagi jog szabályai­nak megsértésével került sor. A védő érvelésének lényege szerint a cselekmény elbírálásakor már hatályos 2012. évi C. tv. 325. § (2) bekezdése szerint - figyelembe véve a (6) bekezdésben írtakat is - a terhelt a 3 db kézi lőfegyverhez való lőszer birtoklása miatt már nem lett volna büntethető, mivel cselekménye nem bűncselekmény, legfeljebb szabálysértést valósított meg.

[3] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben a törvényben kizártnak, részben alaptalannak jelölte meg. Az átiratban kifejtettek szerint a felülvizsgálati eljárásban irányadó a jogerős határozatban megállapított tényállás, az abban nem szereplő tényre - így arra, hogy a terheltnél megtalált töltények kézi lőfegyverben használatos lőszernek minősülnek - nem történhet hivatkozás. A terheltnél megtalált töltények tartása az elkövetéskor hatályos 1978. évi IV. tv. 263/A. § (1) bekezdés a) pontja értelmében bűncselekménynek minősült. Az elbíráláskor hatályos Btk. 325. § (2) bekezdés a) pontja és (6) bekezdése szerint bűncselekmény kizárólag akkor nem állapítható meg, ha csekély mennyiséget meg nem haladó kézi lőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó lőszert engedély nélkül szerzik meg, tartják. A más lőfegyverhez tartozó lőszer engedély nélkül megszerzése, illetve tartása már akár egyetlen lőszerrel elkövethető. Az átiratban foglaltak szerint az engedély nélkül tartott nem kézi lőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó töltényekre figyelemmel az elbíráláskor hatályos büntetőtörvény szerint is megvalósult a bűncselekmény.

[4] A terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra tett észrevételében a Legfőbb Ügyészség álláspontját kifogásolta, nem látta akadályát az általa hivatkozottak megállapításának és továbbra is jogerős határozat megváltoztatását, esetlegesen annak hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.

[5] A terhelt védője felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Kúria a felülvizsgálati indítványban megjelölt okból, továbbá a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott ún. abszolút eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot [Be. 423. § (4) és (5) bek.]. Az utóbb említett körbe eső eljárási szabálysértést a Kúria nem állapított meg.

[6] A védő által megjelölt okból a Kúria a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta.

[7] A Be. 416. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

[8] A Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) következetes gyakorlata szerint (BH 1998.110., BH 2013.55.) e körbe eső büntető anyagi jogi szabálysértés az, ha az ítéleti tényállás alapján a terhelt bűnössége, cselekményének törvényes minősítése, a büntetés kiszabása kérdésében nem lehet megalapozottan állást foglalni.

[9] Az első fokon eljárt és fellebbezések hiányában a kihirdetés napján jogerőre emelkedett határozatot hozó bíróság a terheltet azért marasztalta el, mert 2012. július 31. napján foganatosított rendőri intézkedés során nadrágja zsebében az intézkedést megelőzően szerzett három db 7,62×25 mm Tokarev kaliberjelű töltényt találtak. Az elsőfokú bíróság e cselekményt általa megjelölten az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény alapján bírálta el arra utalással, hogy az elbíráláskor hatályos törvénnyel szemben az a terheltre nézve kedvezőbb. Ekként a terhelt cselekményét a korábbi Btk. 263/A. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző lőszerrel visszaélés bűntettének feleltette meg.

[10] Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a cselekmény elkövetésének és elbírálásának időpontjára tekintettel (a két időpont között 2013. július 1. napján hatályba lépett a 2012. évi C. tv.) a Btk. 2. §-ának szem előtt tartása mellett vizsgálta az alkalmazandó jog kérdését, azonban feltételezhetően elkerülte a figyelmét a cselekmény elbírálásakor hatályos Btk. 325. § (2) bekezdésének kézi lőfegyvereket érintő tartalmi változása. Az elbíráláskor hatályos Btk. 325. § (2) bekezdés a) pontja szerint ugyanis az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki kézi lőfegyverhez […] tartozó csekély mennyiséget meghaladó vagy más lőfegyverhez tartozó lőszert megszerez vagy tart. A (6) bekezdés értelmében pedig e szakasz alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb 10 db lőszer. E törvényi rendelkezésekből következően 2013. július 1-jétől a legfeljebb 10 db kézi lőfegyverhez tartozó lőszer engedély nélküli megszerzése vagy tartása nem bűncselekmény.

[11] A büntetőtörvény ekkénti változása az eljárt bíróság állásfoglalását igényelte volna az említett kérdésben, erre vonatkozó megállapítás azonban az ítéletben nincs. A Kúria - a Legfőbb Ügyészség álláspontjával szemben a védő álláspontját elfogadva - arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ítéletben a lőszerek jellege nem eldöntött, a megállapítás hiánya nem értékelhető akként - miként annak megállapítására a Legfőbb Ügyészség indítványt tett -, hogy az ítélet tényállása más lőszerekre utal. Mindebből következik, hogy az ítéletben rögzített tényállás alapján a terhelt bűnössége tekintetében nem lehet egyértelműen állást foglalni. A bűnösség kimondása ilyen esetben felülvizsgálati okot képező anyagi jogi szabálysértést valósít meg.

[12] Mivel a felülvizsgálati eljárásban a Be. 419. § (1) bekezdése értelmében alkalmazandó Be. 388. § (2) bekezdése szerint bizonyításnak nincs helye, és a törvénynek megfelelő határozat az iratok tartalma alapján sem hozható meg, a Kúria a kerületi bíróság felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatát a Be. 428. § (1) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte és az eljárt bíróságot új elsőfokú eljárás lefolytatására utasította.

[13] A megismételt eljárásban kizárólag a terheltnél fellelt lőszerek felőli állásfoglalást követően lehet a terhelt büntetőjogi felelősségéről dönteni.