958/H/1993. AB határozat

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a járművek közterületről történő elszállításáról szóló 20/1991. (VII. 8.) Kgy. rendelet 1. §-a törvényellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás felülvizsgálatára és megsemmisítésére irányuló kezdeményezés alapján meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a járművek közterületről történő elszállításáról szóló 20/1991. (VII. 8.) Kgy. rendelet 1. §-a törvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

A köztársasági megbízott - mivel a törvényességi ellenőrzés keretében kiadott felhívásával a szegedi önkormányzat nem értett egyet - Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a járművek közterületről történő elszállításáról szóló 20/1991. (VII. 8.) Kgy. rendelet (továbbiakban Kr) 1. §-a törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Álláspontja szerint a kifogásolt előírás ellentétes a KRESZ 59. §-ával, mivel az abban foglaltaknál szigorúbban állapította meg a járművek közterületről történő elszállításának feltételeit. Arra hivatkozott, hogy az önkormányzat "törvényi felhatalmazás nélkül csak a jogilag rendezetlen helyi társadalmi viszonyokat szabályozhatja önkormányzati rendelettel".

II.

Az Alkotmánybíróság e határozata kialakításakor az Alkotmány, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.), a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) előírásaiban foglaltakat vette alapul.

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint "a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal". Az Ötv. 16. § (1) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy "a képviselőtestület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot".

A közúti közlekedés rendjének szabályozását az Ötv. nem tekinti helyi közügynek, de a 8. § (1) bekezdésében ilyenként határozza meg az épített és a természeti környezet védelmét, a helyi közutak és közterületek fenntartását, valamint a településtisztaság biztosítását.

A KRESZ indítványban hivatkozott, "A járművek eltávolítása" című 59. §-a következőket tartalmazza.

"(1) A baleset folytán megsérült és elhagyott, valamint a szabálytalan elhelyezése folytán baleseti veszélyt jelentő vagy a forgalmat nagymértékben akadályozó járművet a rendőrhatóság - az üzemben tartó értesítése mellett és költségére - az útról eltávolíttathatja. A járművek eltávolítására a közlekedési hatóság, illetőleg az út kezelője is jogosult; erről azonban a rendőrhatóságot is értesíteni kell."

(2) Közveszély vagy elemi csapás elhárítása, illetőleg az ebből származó kár csökkentése érdekében, valamint a közút különleges igénybevétele esetében a rendőrhatóság felhívhatja az üzemben tartót a jármű eltávolítására. Ha az üzemben tartó a kellő időben közölt felhívásnak nem tesz eleget, a rendőrhatóság a járművet az üzemben tartó költségére eltávolíttathatja. Ha az üzemben tartó a jármű eltávolítására előzetesen nem hívható fel, a rendőrhatóság a járművet saját költségére távolíttathatja el; az üzemben tartót a jármű eltávolításáról ilyen esetben is értesíteni kell. A járművet a tűzoltóság is eltávolíttathatja; erről azonban a rendőrhatóságot is értesítenie kell.

(3) "Hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező azt a járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, főútvonalon egyáltalán nem, mellékútvonalon pedig - közterület-használati engedély nélkül -legfeljebb 30 napig szabad tárolni. Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet a rendőrhatóság - a tulajdonos költségére - eltávolíttathatja."

A Kr-nek a kezdeményezéssel támadott 1. §-a megállapítja:

"(1) A közgyűlési rendelet hatálya Szeged közigazgatási területén lévő közterületen (úttesten, zöldsávban, gyalog járdán, téren, közhasználatú parkban stb.) baleset folytán megsérült és elhagyott, valamint a szabálytalan elhelyezése folytán baleseti veszélyt jelentő vagy a forgalmat nagymértékben akadályozó járműre terjed ki, továbbá a hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező azon járműre is, amely a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a megkülönböztető jelzését használó járműre."

A szegedi közgyűlés a 22/1993. (V. 27.) Kgy. rendeletével a Kr-t az 1/A. §-sal egészítette ki, amely a következőképpen rendelkezik. "Hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező azt a járművet, amely a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, főútvonalon egyáltalán nem, mellékútvonalon pedig - közterület használati engedély nélkül - legfeljebb 30 napig szabad tárolni.

Közterület-használati engedély legfeljebb 30 napi időtartamra adható. A jármű üzemben tartója köteles a közterület-használati engedélyt, vagy annak másolatát a tárolt járművön jól látható helyen (pl. szélvédő üveg mögött) elhelyezni."

III.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a kezdeményezés nem megalapozott.

A Kr - preambulumának megfelelően - "a KRESZ 59. §-a egyes rendelkezéseinek helyi végrehajtása, a közlekedésbiztonság javítása, a közlekedési fegyelem megszilárdítása, valamint a közterületek rendjének biztosítása érdekében" állapít meg rendelkezéseket.

A Kr tehát - tartalmát tekintve - nem a közúti közlekedés rendjét, hanem a helyi közút - és más közterület - nem közlekedési célú használatát szabályozza. A Ktv. 36. § (1) bekezdése pedig kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevételéhez a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. E bekezdés második mondata arra is utal, hogy "a hozzájárulásban a közút kezelője feltételeket írhat elő". A Ktv. 33. § b) pontja szerint a közút kezelői - a helyi közutak tekintetében - a helyi önkormányzatok.

A KRESZ és a Kr említett rendelkezéséből kitűnik, hogy a Kr a KRESZ 59. §-ában meghatározott feltételeknél szélesebb körben teszi lehetővé a gépjárművek közterületről történő elszállítását. A KRESZ említett rendelkezése alapján ugyanis kizárólag az úton hagyott, elhelyezett, vagy tárolt járművek szállíthatók el, míg a Kr szerint a más közterületeken, így a zöldsávban, gyalogjárdán, téren, közhasználatú parkban elhagyott, elhelyezett illetve tárolt járművek is eltávolíthatók (az egyéb, e jogszabályokban megállapított feltételek esetén).

További, a KRESZ 59. § (3) bekezdése és a Kr 1/A. §-a közötti eltérést jelent, hogy a hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező olyan jármű számára, amely a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt - a jármű mellékútvonalon történő tárolására legfeljebb 30 napi időtartamra adható közterület-használati engedély. A KRESZ említett rendelkezése csak arra utal, hogy ilyen járműveket mellékútvonalon közterület-használati engedély nélkül legfeljebb 30 napig szabad tárolni. (A Kr említett, a korábbiakban már idézett rendelkezése azt is előírja - ilyen szabályozást a KRESZ ugyancsak nem tartalmaz -, hogy a közterület-használati engedélyt, vagy másolatát a tárolt járművön jól látható helyen el kell helyezni.)

A KRESZ és a Kr vizsgált rendelkezéseit összevetve az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az úton elhelyezett (hagyott, tárolt) járművek elszállítására vonatkozóan a Kr előírásai nem ellentétesek a KRESZ 59. §-ában foglalt szabályozással. Az út tekintetében a Kr a járművek eltávolítását a KRESZ-szel azonos módon szabályozza, míg az egyéb közterületek vonatkozásában rendelkezései helyi közügyre irányulnak: a közterületek fenntartását, az épített és természeti környezet védelmét, a településtisztaságot biztosítják. A helyi közügyek rendeleti szabályozására pedig az önkormányzat az Ötv. már idézett 16. §-a értelmében törvényi szabályozás hiányában kétségtelenül jogosult.

Amint az Alkotmánybíróság a 638/B/1992. ügyszámú határozatában is megállapította: "nem sérti a jogforrások hierarchikus viszonyából származó követelményt, ha az önkormányzat a nem törvényi szintű, nem önkormányzati feladatkörbe tartozó tárgyat szabályozó magasabb szintű jogszabály rendelkezését illetékességi területére kiterjedő hatállyal, a helyi közügyet szabályozó rendeletébe átveszi".

A járműveknek a közútnak nem minősülő közterületről történő elszállítására vonatkozóan a KRESZ 59. §-a nem tartalmaz rendelkezést. Mivel az indítványozó a Kr más, magasabb szintű jogszabállyal való ütközésére nem hivatkozott, ezért az Alkotmánybíróság a támadott önkormányzati rendelet további vizsgálatát mellőzte, s a kezdeményezést a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően elutasította.

Budapest, 1994. február 15.

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró