A Fővárosi Törvényszék Bf.7929/2014/3. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 179. §, 226. §, 227. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 6. §, 351. §, 361. §, 372. §] Bírók: Bíró Emese, Horváth Zsolt, Patassy Bence

Kapcsolódó határozatok:

Budai Központi Kerületi Bíróság B.839/2013/23., *Fővárosi Törvényszék Bf.7929/2014/3.*, Fővárosi Ítélőtábla Bhar.117/2015/6. (ÍH 2015.95), 3263/2018. (VII. 20.) AB határozat

***********

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

20.Bf.I.7929/2014/3.szám

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2015. évi február hó 3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

í t é l e t e t

A becsületsértés vétsége miatt vádlott neve ellen indult büntető ügyben a Budai Központi Kerületi Bíróság 2014. évi február hó 18. napján kihirdetett 20.B.I.839/2013/23. számú ítéletét megváltoztatja.

A vádlottat az ellene 2 rendbeli becsületsértés vétsége (1978. évi IV. törvény 180. § (1) bekezdés a.) pontja) miatt emelt vád alól felmenti.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül az ügyész és a vádlott fellebbezéssel élhet.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság vádlott neve vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rendbeli, a Btk. 227. § (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott és e szerint minősülő becsületsértés vétségében.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, mind a pénzbüntetés napi tétel száma, mind annak összege emelése érdekében, a vádlott és védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett jelentettek be fellebbezést.

A Fővárosi Főügyészség .... számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg, indokolási kötelezettségének is eleget tett, helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a cselekmények minősítése is törvényes. A büntetés kiszabása során azonban az enyhítő körülményeknek túlzott jelentőséget tulajdonított, a kiszabott büntetés enyhe, nem alkalmas a büntetési cél elérésére, ezért magasabb összegű pénzbüntetés kiszabását kérte.

A védő a nyilvános ülésen történt felszólalásában az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és védence felmentését kérte bűncselekmény hiányában. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a tényállást, azonban abból nem megfelelő jogi következtetést vont le. A védence által használt kifejezések lehet, hogy udvariatlanok, vagy inkorrektek voltak, de semmiképpen sem voltak alkalmasak a becsület csorbítására, bűncselekmény nem valósult meg. A tartalmuk sem volt indokolatlanul sértő, vagy gyalázkodó, az tény, hogy nem szépen beszélt, de ez még önmagában nem bűncselekmény.

A bejelentett fellebbezések közül a másodfokú bíróság a vádlott és védő felmentésre irányuló jogorvoslati kérelmét látta megalapozottnak.

Az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértés nélkül folytatta le a tárgyalást. A tényállást az általa feltárt és értékelése körébe vont bizonyítékok alapján, azok okszerű mérlegelésével, megalapozottan állapította meg.

A megállapított tényállás a Be. 361. § (2) bekezdés a.) pontja alapján annyiban szorul pontosításra, hogy a vádlott büntetlen előéletű, de állt már bíróság előtt.