A Kúria Pfv.20059/2022/8. számú határozata kiürítés (LAKÁS kiürítése) tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (1) bek.] Bírók: Harter Mária, Parlagi Mátyás, Szabó Klára

A határozat elvi tartalma:

Az alperesnek a bérleti jogviszony folytatását biztosító anyagi jogszabályra történő hivatkozása anyagi jogi kifogás, amire a kiürítési keresettel szemben védekezésként hivatkozhat, így azzal kapcsolatban nincs helye megállapítási viszontkereseti kérelem előterjesztésének.

Az elkésettség miatt hatálytalan felülvizsgálati ellenkérelemmel kapcsolatban felmerült költség nem minősül perköltségnek, ezért a vesztes fél nem köteles annak megtérítésére.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

részítélete

Az ügy száma: Pfv.I.20.059/2022/8.

A tanács tagjai: dr. Szabó Klára a tanács elnöke, dr. Parlagi Mátyás előadó bíró, dr. Harter Mária bíró

A felperes: Felperes1

A felperes képviselője: ; ügyintéző: dr. Pete Judit ügyvéd)

Az alperes: Alperes1

Az alperes képviselője: dr. Kiss Gábor H. ügyvéd

A per tárgya: lakás kiürítése

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma:

Fővárosi Törvényszék 42.Pf.634.098/2021/5.

Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma:

Budai Központi Kerületi Bíróság 22.P.22.740/2019/60.

Rendelkező rész

- A Kúria a jogerős részítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja.

A részítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes tulajdonában álló ingatlanon lévő műteremházban 21 lakás és 1 nem lakás célú helyiség van, köztük a perbeli lakás (a továbbiakban: lakás).

[2] Az alperes édesapja bérlőként 1959 februárjában határozatlan idejű bérleti szerződést kötött a lakásra (a továbbiakban: 1959-es bérleti szerződés). E szerint a bérlő a lakás 1 lakószobáját, teakonyháját, WC-t, előszobát, műtermet és fürdőszobát használ kizárólagosan. A felek jogaira és kötelességeire a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet), valamint az annak végrehajtásáról szóló 15/1957. (III. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 1957-es Korm. rendelet) az irányadó.

[3] Az alperes édesapja bérlőként 1974 júliusában új bérleti szerződést kötött (a továbbiakban: 1974-es bérleti szerződés), amely a lakást tanácsi bérlakásként, a kizárólagosan használt helyiségeket pedig az 1959-es bérleti szerződéssel megegyezően tüntette fel. A szerződés szerint az abban nem szabályozott kérdésekben a jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

[4] Az alperes születése óta a lakásban lakik. Az alperes édesapja 1986. április 30-án meghalt. A Lakásügyi Osztály 1987. január 14-i értesítése szerint (a továbbiakban: értesítés) a bérlő halála miatt az alperes édesanyját kizárólagos bérlőként tartják nyilván. 1987 januárjában ezért vele kötöttek lakásbérleti szerződést (a továbbiakban: 1987-es bérleti szerződés), amely a lakást tanácsi bérlakásként, a kizárólagosan használt helyiségeket pedig a korábbi szerződésekkel megegyezően tüntette fel. A Lakásügyi Osztály 1987. március 16-i határozatával az értesítést visszavonta, mert a lakás szolgálati jellegű műteremlakás, így intézkedése törvénysértő volt. Az alperes édesanyja 1994. február 24-én meghalt. Ezt követően az alperes és testvére használták a lakást, majd a testvér elköltözése óta az alperes és családja laknak ott. A felperes felszólította az alperest a lakás kiürítésére, amit az alperes nem teljesített.

A kereset, a viszontkereset és az azokkal kapcsolatos védekezés

[5] A felperes keresetében a lakás kiürített állapotban történő birtokba adására, valamint használati díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

[6] Indokolása szerint az alperes jogalap nélküli birtokosként és jogcím nélküli lakáshasználóként köteles a lakás kiadására és használati díj megfizetésére.