1025/1996. (III. 20.) Korm. határozat

a védjegyjogi szabályozás reformjának koncepciójáról és az iparjogvédelemmel kapcsolatos egyéb kérdésekről

1. Előterjesztést kell készíteni a védjegyről szóló új törvény tervezetéről.

2. Az új védjegytörvény tervezetének kidolgozása során érvényesíteni kell a következő elveket, illetve követelményeket:

a) A szabályozásnak összhangban kell állnia - különösképpen - a Szellemi Tulajdon Világszervezetében 1994-ben megkötött Védjegyjogi Szerződés, az Általános Vám és Kereskedelmi Egyezmény keretében kialakított, 1994. október 15-én, Marrakesh-ben aláírt sokoldalú nemzetközi megállapodások részét képező, a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő vonatkozásairól szóló egyezmény előírásaival, valamint ki kell elégítenie - az Európai Megállapodás alapján - az Európai Közösség védjegyjogi irányelvének kötelező (és nem csak közösségi keretek között értelmezhető) rendelkezéseiből, valamint a földrajzi jelzések és az eredetmegjelölések tárgyában kiadott jogszabályaiból adódó követelményeket. Ezenkívül a szabályozás kialakításakor - a lehetőséghez mérten és szükség szerint - figyelembe kell venni a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK rendelet egyes szabályait, az irányelv fakultatív rendelkezéseit, valamint a külföldi jogszabályok példaértékű megoldásait.

b) Az új védjegytörvény tervezetének nemzetközi és jogharmonizációs kötelezettségeink teljesítése mellett is támaszkodnia kell a hazai védjegyjogi hagyományra, és tekintetbe kell vennie a Magyarországon kiépülő piacgazdaság igényeit.

c) A védjegyoltalom feltételei, a védjegyoltalomból kizárt megjelölések tekintetében az európai közösségi irányelv kötelező szabályait át kell venni; fakultatív rendelkezései közül pedig a törvénybe be kell illeszteni azokat az előírásokat, amelyek a megjelölést - árujegyzéktől függetlenül - kizárják a védjegyoltalomból, ha azt rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra, vagy ha annak használata a védjegyjogon kívül eső egyéb jogszabályba ütközik. Rendelkezni kell továbbá e körben a megkülönböztető képességnek a bejelentést követően történő megszerzéséről, valamint az ismert (jó hírnevű) védjegyek kiterjedtebb védelméről. A jogosult hozzájáruló nyilatkozatának - hatósági mérlegelés nélkül - el kell hárítania a korábbi védjeggyel vagy egyéb joggal való ütközés folytán egyébként meglévő lajstromozási akadályt.

d) A védjegyoltalom megszerzését a lajstromozáshoz kell kötni. A használat vagy a használati szándék igazolása ehhez nem követelhető meg.

e) Bárki számára módot kell adni védjegyoltalom szerzésére, függetlenül attól, hogy gazdasági tevékenység folytatására jogosult-e. Ezenkívül az sem lehet feltétele az oltalomszerzésnek, hogy a bejelentő olyan árukkal, szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységet folytasson, amelyekre a védjegy lajstromozását kéri. A külföldi bejelentőknek és jogosultaknak - a nemzetközi egyezményekben megengedett szűk körű kivételekkel - nemzeti elbánást kell biztosítani, függetlenül attól, hogy arra nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján egyébként igényt tarthatnának-e.

f) Az új védjegytörvényben módot kell adni közös védjegyoltalom szerzésére.

g) A védjegyoltalom időtartamát tíz évben kell meghatározni, amely további tíz-tíz éves időtartamra meghosszabbítható.

h) Az ismert (jó hírnevű) védjegyek számára az oltalomból folyó kizárólagos jog tekintetében is - az európai közösségi irányelv fakultatív szabályával összhangban - fokozott védelmet kell biztosítani. Az irányelvnek a védjegyhasználat fogalmára, a kizárólagos jog korlátaira és kimerülésére, valamint a jogosult belenyugvására vonatkozó kötelező előírásait át kell venni.

i) A licenciaszerződés és az átruházási szerződés szabályait diszpozitívan, a Polgári Törvénykönyvre mint háttérszabályozásra történő utalással kell megállapítani. Ezzel összefüggésben meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a törvény a védjegylicencia-szerződések egyik sajátos formájaként nevesítse-e, és szabályozza-e az ún. franchise-szerződéseket.

j) A védjegybitorlás jogkövetkezményeit ki kell egészíteni a bitorló információszolgáltatási kötelezettségének előírásával, valamint módot kell adni a védjegybitorlással érintett áru, illetőleg csomagolás megsemmisítésének elrendelésére. A bitorló felelősségének ki kell terjednie a védjegytulajdonos nem vagyoni kárának megtérítésére is. Az előkészítés során vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy az új védjegytörvény iparjogvédelmi és szerzői jogi jogszabályainkba a szellemi tulajdonjogok megsértése esetén alkalmazható ideiglenes intézkedésre és az előzetes bizonyításra vonatkozó speciális szabályokat illesszen.

k) Felhatalmazást kell adni az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő árukkal szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazandó intézkedésekről szóló kormányrendelet megalkotására.

l) A törvénynek szabályoznia kell az együttes (kollektív) és a tanúsító védjegyet is.

m) A megkülönböztetésre való alkalmasság utólagos elvesztésének esetét fel kell venni a védjegyoltalom megszűnési okai közé. A megjelölés használatának elmulasztása folytán történő megszűnéssel kapcsolatos használat fogalmát az európai közösségi irányelvvel összhangban kell meghatározni.

n) A Magyar Szabadalmi Hivatal védjegyügyekben folyó eljárását a hatályos jog, valamint a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) azonos tárgyú rendelkezéseiben alkalmazott új megoldások értelemszerű figyelembevételével, a Védjegyjogi Szerződés rendelkezéseinek megfelelve kell szabályozni. Nem indokolt felszólalási eljárást, illetőleg külön törlési pert bevezetni.

o) A védjegyügyekben eljáró bíróságok fórumrendszerének megváltoztatása jelenleg nem célszerű és nem szükséges. Erre a bírósági szervezetrendszer és a Polgári perrendtartás átfogó reformja keretében kell sort keríteni. Nem kell módosítani a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatainak megváltoztatására irányuló eljárás nemperes jellegén sem. Bővíteni kell viszont azoknak a hivatali határozatoknak a körét, amelyek megváltoztatása kérhető a bíróságtól, továbbá az Alkotmánybíróság 1/1994. (I. 7.) AB határozatában foglaltakra tekintettel, valamint az Szt. 85. §-ának (2) bekezdését alapul véve csupán meghatározott - a közrenddel, illetve a közerkölccsel kapcsolatos - lajstromozási akadályok és törlési okok tekintetében indokolt megadni az ügyésznek a jogot arra, hogy a védjegyügyben hozott szabadalmi hivatali határozat megváltoztatását kérje a bíróságtól.

p) Az irányadó nemzetközi egyezményekben és az európai közösségi jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell szabályozni a földrajzi jelzések és az eredetmegjelölések jogi védelmét. A védelem alapvető szabályait a védjegytörvénynek, a részletkérdéseket érintő rendelkezéseket kormányrendeletnek kell tartalmaznia.

3. Meg kell vizsgálni az egyes szellemi tulajdonjogok megsértésével szemben a vámigazgatási eljárásban alkalmazható intézkedések körét, fel kell mérni alkalmazásuk tárgyi és személyi feltételeit. Szükség esetén javaslatot kell tenni a megfelelő jogi szabályozásra, és azokra az intézkedésekre, amelyek e feltételek megteremtéséhez szükségesek.

4. Előterjesztést kell készíteni Magyarországnak a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Madridi Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásáról.

5. Előterjesztést kell készíteni a Szellemi Tulajdon Világszervezetében létrejött Védjegyjogi Szerződésnek hazánk részéről történő megerősítéséről.

6. Előterjesztést kell készíteni az újításokról szóló új kormányrendeletre.