A Kúria Bfv.984/2016/10. számú precedensképes határozata adócsalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 310. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 373. §, 416. §, 423. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 396. §] Bírók: Feleky István, Molnár Gábor Miklós, Szalai Csabáné dr. Horváth Katalin

A határozat elvi tartalma:

Felülvizsgálati eljárásban a támadott ítélet hatályában fenntartása tanácsülésen. A felülvizsgálati indítvány nem alapos (törvényes vád hiánya, az indokolási kötelezettség megsértése, a bűnösség megállapítása és a kiszabott büntetés törvénysértő volta), részben pedig a törvényben kizárt (a tényállás támadása, kizárt védő eljárása). I. Közvetett tettese az általános forgalmi adó adónemre vonatkozó adócsalásnak, aki - tudva, hogy az áru ténylegesen nem kerül külföldre - a cég ügyleti képviselőjeként valótlanul uniós értékesítést feltüntető szerződést köt, majd erről a cég törvényes képviselőjét nem tájékoztatja, aki a valótlan tartalmú számlákat beépíti a cég könyvelésébe és az általa benyújtott adóbevallásba.

***********

Kúria

végzés

Az ügy száma: Bfv.II.984/2016/10.

A határozat szintje: felülvizsgálat

A tanács tagjai: Dr. Molnár Gábor Miklós a tanács elnöke, Dr. Feleky István előadó bíró, Szalai Csabáné dr. Horváth Katalin bíró

Az eljárás helye: Budapest

Az eljárás formája: tanácsülés

Az ülés napja: 2017. március 2.

Az ügy tárgya: adócsalás bűntette és más bűncselekmények

Terhelt(ek): I. rendű és társai

Első fok: Gyulai Törvényszék 13.B.101/2013/911. ítélet, 2015. február 13. tárgyalás

Másodfok: Szegedi Ítélőtábla Bf.III.606/2015/150. ítélet, 2016. február 18. nyilvános ülés

Harmadfok: -

Az indítvány előterjesztője: ... IX. rendű terhelt védője

Az indítvány iránya: terhelt javára

Rendelkező rész

A Kúria az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az ... IX. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt megvizsgálva a Gyulai Törvényszék 13.B.101/2013/911. számú ítéletét és a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.III.606/2015/150. számú ítéletét ... IX. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja.

A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

Indokolás

[1] I. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a Kecskeméti Törvényszék előtt emelt vádat. A Szegedi Ítélőtábla a 2013. március 18. napján tartott tanácsülésen meghozott Bkk.I.87/2013/3. számú végzésével a Kecskeméti Törvényszéket kizárta, és az elsőfokú eljárásra a Gyulai Törvényszéket jelölte ki.

[2] A Gyulai Törvényszék a megelőző napokon tartott tárgyalás alapján meghozott és a 2015. február 13. napján tartott tárgyaláson kihirdetett 13.B.101/2013/911. számú ítéletével ... IX. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében [1978. évi IV. törvény (korábbi Btk.) 310. § (1) bekezdés, (4) bekezdés - tényállás II/4., II/5. pont] és 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (korábbi Btk. 276. § - tényállás II/4., II/5. pont).

[3] Ezért őt - halmazati büntetésül - 2 év, végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre, 2 év gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra és 2.000.000 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá a pénzmellékbüntetés esetleges átváltoztatásáról, az esetleges feltételes szabadságra bocsáthatóságról és egyes járulékos kérdésekről.

[4] A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Szegedi Ítélőtábla a megelőző napokon tartott nyilvános ülés alapján a 2016. február 18. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett Bf.III.606/2015/150. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet a IX. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta: cselekményeit folytatólagosan, közvetett tettesként elkövetett adócsalás bűntettének [korábbi Btk. 310. § (1) bekezdés, (4) bekezdés - tényállás II/4. pont], folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének [korábbi Btk. 310. § (1) bekezdés, (3) bekezdés - tényállás II/3. pont], folytatólagosan, közvetett tettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének (korábbi Btk. 276. § - tényállás II/4. pont) és folytatólagosan, közvetett tettesként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségének (korábbi Btk. 276. § - tényállás II/3. pont) minősítette. Egyebekben az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta.

[5] Az elsőfokú bíróság által a IX. rendű terheltet érintően megállapított (elsőfokú ítélet 93-94. oldal, 103-107. oldal) és a másodfokú bíróság kiegészítésével és helyesbítésével (másodfokú ítélet 31-32. oldal) nem érintett történeti tényállás a következő.

[6] Tényállás II. pont bevezető része.

Az I. rendű terhelt irányítása alatt álló olasz gazdasági társaságok nevében az I. rendű terhelt és társai 2007-2010. években gabonát vásároltak fel magyarországi termelőktől, kereskedőktől. Az értékesítéseket az eladók közösségen belüli értékesítésként szerepeltették vonatkozó időszaki könyvelésükben és általános forgalmi adó bevallásukban, melynek megfelelően nettó áron állítottak ki számlát az olasz társaságok részére. Ezzel szemben az I. rendű terhelt irányítása alatt lévő olasz gazdasági társaságok a gabonát nem vitték ki a magyar országhatáron, hanem az érdekeltségi körükbe tartozó belföldi cégek nevében továbbértékesítették Magyarországon. Az ítéleti tényállás ezen pontjában szereplő termelők a gabona értékesítésekor tisztában voltak azzal, hogy az általuk értékesített termék közvetlenül az értékestést követően - a számlán és a nemzetközi fuvarlevélen (CMR) feltüntettek szerint - igazolt módon nem hagyja el Magyarország területét.

Mindezek alapján a magyarországi gabona- és olajos magvakat termelő gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozók a II. tényállási pont alpontjaiban szereplő gazdasági események tekintetében nem alkalmazhatták volna a közösségen belüli értékesítés általános forgalmi adó alóli mentességének szabályait.