A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30410/2010/9. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Vezekényi Ursula

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.IX.30.410/2010/9.szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr. Germus Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Kozma András ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt a Fővárosi Bíróságnál 19.G.40.523/2008. szám alatt indult és a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.302/2009/5. számú részítéletével elbírált perében az említett számú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a 2011. február 22-én tartott tárgyaláson meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.302/2009/5. számú részítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 1,000.000 (egymillió) forint felülvizsgálati perköltséget.

Ez ellen a részítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint a Minisztérium 2001. januárjában pályázatot írt ki a Széchenyi Terv Vállalkozáserősítő Programja keretében versenyképes beruházások támogatására. A Pályázati Útmutató VIII. pontja szerint a pályázó által a fejlesztés eredményeként vállalható üzleti és értékesítési terv bemutatása is a pályázat részét kellett, hogy képezze.

A pályázati felhívásra a felperesi jogelőd N T Rt. is pályázatot nyújtott be "Túró Rudi gyártás, kapacitás bővítő és technológia-korszerűsítő beruházás" M-n történő megvalósításához 100,000.000 Ft vissza nem térítendő támogatás iránt. A pályázat 5.1. pontjában a felperes a fejlesztésből származó többlet nettó árbevételt 2002., 2003., 2004., 2005. és 2006. évekre évenkénti bontásban is megjelölve összesen 5,082.000.000 Ft-ban határozta meg, amelynek 50 %-a a pályázat 5.1.1. pontja szerint a belföldi, a másik fele pedig az 5.1.2. pontja szerint az export árbevétel. A pályázat részét képező üzleti terv a külpiaci értékesítési tervet is magában foglalta, amelynek alátámasztására a felperes egy romániai székhelyű cég mint vevő szándéknyilatkozatát csatolta.

2002. szeptember 23-án az alperes (jogelődje) mint támogató és a felperesi jogelőd a N T Rt. mint kedvezményezett támogatási szerződést kötöttek, amelyben a támogató vállalta, hogy a kedvezményezett részére egy az általa benyújtott pályázatban foglaltak szerint egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt a Túró Rudi gyártás kapacitásnövelő és technológia korszerűsítő beruházáshoz. A támogatás összegét a beruházási összköltségből számított vetítési alap 17,191 %-ában, legfeljebb 100,000.000 Ft határozták meg. A szerződés 3. pontjában rögzítették, hogy a felperes a pályázatban bemutatott üzleti terv szerint a szerződésbe foglalt táblázatban szereplő többlet nettó árbevételt tejtermék gyártási tevékenységből, Túró Rudi termékkörből valósítja meg. A táblázat a fenti évekre külön-külön, továbbá összesítve is tartalmazta a fejlesztésből származó többlet nettó árbevétel összegét, ezen belül az export, valamint külön a belföldi értékesítésből származó nettó árbevételt. Az összesített nettó többlet árbevétel 50-50 %-ban oszlik meg a belföldi és a külföldi értékesítésből származó bevétel között. A felperes vállalta, hogy a szerződés megkötését követő öt év alatt évenként egyszer - a tárgyévet követő május 31-jéig - a Magyar Államkincstárnak beszámol a szerződés teljesítéséről, 2007. május 31-éig pedig összesített elszámolást készít a szerződéssel érintett teljes időszakra. A szerződésszegésre nézve a szerződés V. pontja, a felperesi szerződésszegés jogkövetkezményeiről a 10. pont, a szerződés megszűntetéséről és annak jogkövetkezményéről a szerződés VI. pontja, ezen belül a 14. pontja rendelkezik. A 14.1. pontban foglaltak szerint, ha a felperes a fejlesztés megvalósulását követő öt évre összevont nettó árbevételt vagy a többlet export nettó árbevételt nem, vagy 75 %-nál kisebb arányban teljesíti, úgy az igénybe vett támogatás egészét, 75 % feletti teljesítésnél annak arányos részét köteles visszafizetni. A szerződés 17. pontja értelmében, ha a 3. pontban rögzített árbevételi adatokhoz képest a tényleges teljesítés két egymást követő évben 20 %-ot meghaladó mértékben elmarad, a támogató jogosult a szerződés fenntartásának felülvizsgálatára, módosításának kezdeményezésére, avagy a szerződéstől való elállásra.

A támogatási szerződésben meghatározott beruházás megvalósult, a felperesi jogelőd 100,000.000 Ft támogatásban részesült. A felperesi jogelőd 2003. június 30-án beolvadt a felperesi társaságba, a támogatási szerződést ennek megfelelően módosították.

A felperes, illetve jogelődje a Magyar Államkincstár felé fennálló, az évenkénti beszámolási kötelezettségének eleget tett.

Az alperes megbízásából eljáró Magyar Államkincstár 2007. szeptember 12-én helyszíni vizsgálatot tartott a felperesnél a támogatási szerződéshez kapcsolódó üzleti terv teljesítése tárgyában. A felvett jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a felperes belföldi értékesítésből származó többlet árbevétele 563,8 %-os volt, a többlet export árbevétel vállalását nem teljesítette.

Az alperes a 2007. november 8-án kelt levelében közölte a felperessel, hogy mivel a többlet export árbevétel vállalását nem teljesítette a szerződés 14.2. pontja alapján a támogatást megvonja, majd a 100,000.000 Ft támogatás iránti igényét 2007. novemberében, a hozzá tartozó 74,465.753 Ft összegű késedelmi kamat követelését 2008. január 9-én érvényesítette.

A felperes a 2008. április 4-én előterjesztett keresetében szerződésszegéssel okozott kártérítés címén az alperest 174,465.753 Ft-ban és késedelmi kamataiban kérte marasztalni. A keresetét a Ptk. 318. §-ának (1) bekezdésére, az ez alapján alkalmazandó, a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésére, 320. §-ára, továbbá 4. §-ának (1) bekezdésére, 5. §-ának (1) és (2) bekezdésére, 7. §-ának (1) bekezdésére, 305. §-ára, valamint a 207. §-ának (1) és (3) bekezdésére alapította.

Vitatta, hogy az alperes az elállást jogszerűen gyakorolta. Előadta, hogy a támogatási szerződés Ptk. 207. §-ának (1) bekezdése szerinti értelmezésével az állapítható meg, hogy a teljesítés mennyiségi értékelésekor kizárólag a nettó többlet árbevételnek van jelentősége, amelyet a szerződés egységes fogalomként határoz meg. A teljesítés mennyiségi értékelésekor nem lehet különválasztani a belföldi értékesítésből, valamint az export árbevételből származó árbevétel többletet, azt egységesen kell figyelembe venni és ahhoz képest kell eldönteni, hogy a vállalt többlet árbevételt mennyiben teljesítette. A fenti módon történő értékelés alapján az állapítható meg, hogy a vállalt árbevétel növekedést többszörösen túlteljesítette, ezért a támogató az odaítélt támogatást alappal nem igényelhette vissza.

Előadta, hogy a többlet export árbevétel elmaradását a szerződés szempontjából maga az alperes sem tekintette lényegesnek, miután az Államkincstár a teljesítésről való folyamatos tudomásszerzés ellenére sem kifogásolta a többlet export árbevétel elmaradását. Az alperes ezzel megsértette a Ptk. 4. §-ának (1) bekezdése szerinti, a jóhiszemű, tisztességes joggyakorlás követelményét, valamint a Ptk. 5. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt joggal való visszaélés tilalmát is azzal, hogy az export többlet-árbevétel elmaradása miatt nem tájékoztatta a felperest a szerződés teljesítésével kapcsolatos kifogásairól, illetve erre tekintettel már korábban nem állt el a szerződéstől, amivel jelentősen megnövelte a felperes kamatterheit.