Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

BH 1998.5.233 A házastárs vállalkozó tevékenységéből eredő tartozás a házastársi vagyonközösség része [Csjt. 27. § (1) bek., 28. §, 30. §].

A peres felek 1988. október 1-jén kötöttek házasságot, melyből 1989. szeptember 11-én Alexandra, 1993. augusztus 18-án pedig Renáta nevű gyermekeik születtek. A felek életközössége 1995. július 9-én megszűnt.

Az életközösség megszűnése után a közös lakást is magában foglaló közös tulajdonú ingatlanukat peren kívül értékesítették, a vételárat felosztották, a közös vagyonhoz tartozó ingókat pedig természetben osztották meg azzal, hogy értékkülönbözet megfizetésére nem tartottak igényt (15. sorsz. jkv.). A házasság felbontása iránti perben megkötött egyezség szerint mindkét gyermekük a felperesi anya gondozásában maradt, az alperes tartásdíj fizetését vállalta, és a felek rendezték az alperes és a gyermekek közötti kapcsolattartást is (19. sorsz. jkv.).

A bontóperben a felek között kizárólag az volt vitás, hogy az alperes egyéni fuvarozói tevékenységének gyakorlása közben az életközösség fennállása alatt felmerült - járulékokkal növelt - adósságok az alperes különadósságához tartoztak-e, vagy pedig azért a felek együttesen kötelesek helytállni.

A bíróság jogerős ítéletével a felek házasságát felbontotta, és megállapította, hogy a különböző összegű tartozások a feleket - egymás közötti viszonyukban - azonos arányban terhelik.

A megállapított tényállás szerint a fenti tartozások az életközösség fennállása alatt az alperes egyéni vállalkozásával kapcsolatban merültek fel, az adósságként jelentkező összeg azonban csak részben került felhasználásra a közös életvitel során, annak egy része ugyanis késedelmi pótlékokból és bírságoktól tevődött össze, a különböző tartozásokra, illetve azok járulékaira vonatkozóan okirati bizonyítékok állottak rendelkezésre. A felperesnek tudomása volt a vállalkozás körülményeiről, annak veszteségességéről is, csupán az összegszerűségeket nem ismerte. Erre alapítottan kizárólag a korábbi bevételeket tekintette közös vagyonnak, a terhekre nézve az alperes különadósságának megállapítását kérte.

A jogerős ítélet indokolása szerint az adósságok a házassági életközösség alatt az alperes által folytatott vállalkozói tevékenységgel kapcsolatban keletkeztek, ezek közös jellege mellett a Csjt. 27. §-ának (1) bekezdésében megfogalmazott vélelem szól. A felperes által hivatkozottak nem alkalmasak ezen vélelem megdöntésére, mivel a tartozások hosszabb időszak alatt, folyamatosan halmozódtak fel, a vállalkozást terhelő pénzbeli kötelezettségek teljesítésének elmulasztásáról a felperesnek saját elismerése szerint is tudomása volt, az a körülmény, hogy a pontos összeggel vagy annak nagyságrendjével nem volt tisztában, a közös vagyoni jellegen nem változtat. A Csjt. 30. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis a vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni, vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik. A Csjt. 30. §-ának (2) bekezdése szerint bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az alábbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. A tágabb értelemben vett rendelkezés körébe tartozik minden olyan kötelezettségvállalás, amely a közös vagyont érinti. Az ügyletkötésben részt nem vett házastárs hozzájárulása nincs alakszerűséghez kötve sem az életközösség ideje alatt, sem annak megszűnése után. A hozzájárulás nemcsak a házastárs nyilatkozatával adható meg, hanem bármilyen ráutaló magatartással.

A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, melyben törvénysértésként a Csjt. 27. §-ának (1) bekezdésében, a 28. §-ában, illetve a 30. §-ában foglaltak téves alkalmazást jelölt meg. Álláspontja szerint az adósságok egy része nem visszterhes ügyletből keletkezett, így a bíróság helytelenül hivatkozott a Csjt. 30. §-ára, melynek kiterjesztő értelmezésére azért sem volt mód, mert az alperes adósságairól a felperes nem is tudott, ezért azok ellen nem tiltakozhatott, amennyiben pedig az alperes különadósságai a közös vagyont gyarapították, a felperes azért a Csjt. 30. §-ának (4) bekezdése szerint csak a közös vagyon erejéig tartozik felelősséggel.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!