BH+ 2012.10.423 Az irányadó helyi önkormányzati szabályozás és az e szabályok alapján létrejött szerződés tartalma alapján dönthető el, hogy a közterület használatának időleges átengedése vonatkozásában az önkormányzat és a vele szerződő fél között közjogi vagy magánjogi jogviszony jött-e létre [Pp. 1. §, 157. §].

A felperes a felek között 2007. május 21-én létrejött megállapodás alapján a 64057/33. hrsz. alatt nyilvántartott közterületből a 2007. június 1. és december 31. közötti időszakra 240 150 forint + áfa díj ellenében az alperes használatába adott zöldség, gyümölcs árusítás céljára 3 m2, árubemutatás céljára pedig 13 m2 területet.

2007. december 06-án a felek között újabb megállapodás jött létre, amellyel a felperes a 2007. december 15. és december 24. közötti időszakra 16 000 forint + áfa díj ellenében fenyőfa árusítás céljára az alperes használatába adott a 64057/33. hrsz.-ú közterületből 10 m2-t, valamint a Cs. tér területéből szintén 10 m2-t.

A felperes keresetében 2 016 580 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a szerződésekben meghatározott közterület-használati díjat az alperes nem fizette meg, sőt a 64057/33. hrsz.-ú ingatlanból 16 m2 területet jogosulatlanul továbbra is a használatában tart. A kerületi önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatáról és rendjéről szóló 34/2004. (VII. 01.) számú rendelet 8. § (1) bekezdése értelmében ezért az alperes az engedély nélküli használat időszakára az álláspontja szerint az egyébként irányadó díjtétel kétszeresének megfizetésére is köteles.

Az elsőfokú bíróság végzésével a pert megszüntette, a másodfokú bíróság pedig az elsőfokú végzést helybenhagyta.

A jogerős végzés indokolása szerint a felperes építési hatósági osztálya jogerős és a 2004. évi CXL. törvény 127. § (1) bekezdés a) pontja alapján végrehajtható határozataival kötelezte az alperest az elmaradt közterület-használati díj megfizetésére. A határozat végrehajtása pedig a törvény 130. § (1) bekezdése értelmében nem a bíróság, hanem az elsőfokú közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Ezért a pert a Pp. 157. § a) pontja alapján - a Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel - meg kellett szüntetni.

A jogerős végzés ellen - annak az elsőfokú végzésre is kiterjedő hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt - a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel.

Kifejtette, hogy közte és az alperes között a közterület használatának időleges átengedése vonatkozásában polgári jogi jogviszony jött létre. Az a tény, hogy a polgármesteri hivatalának építési hatósági osztálya a megállapodás megkötését követően határozatokat hozott az elmaradt díjak megfizetéséről, a jogügyletet az álláspontja szerint nem teszi közigazgatási jogviszonnyá. Erre figyelemmel a bíróság szerinte a Pp. 157. § a) pontjának téves alkalmazásával rendelkezett a per megszüntetéséről.