A Szegedi Törvényszék Pf.21462/2017/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (ÖRÖKLÉSI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 207. §, (6) bek., 228. §, (1) bek., 629. §, (1) bek. b) pont, 632. §, (1) bek., 649. §, (1) bek., 656. §] Bírók: Fogarasi Ferenc, Krajkó Zsuzsanna, Nagy Zsuzsanna

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Járásbíróság P.21316/2016/23., *Szegedi Törvényszék Pf.21462/2017/5.*, Kúria Pfv.20681/2018/8. (BH 2019.7.203), 3351/2020. (VIII. 5.) AB végzés

***********

SZEGEDI TÖRVÉNYSZÉK

4.Pf.21.462/2017/5. szám

A Szegedi Törvényszék az ... Ügyvédi Iroda (ügyintéző: ... ügyvéd, ...) által képviselt felperes neve ... szám alatti lakos felperesnek - a ... ügyvéd (...) által képviselt alperes neve ... szám alatti állandó lakos, ... szám alatti tartózkodási helyű alperes ellen öröklési szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Szegedi Járásbíróság 2017. július 7. napján kelt 19.P.21.316/2016/23. számú ítélete ellen a felperes részéről 27. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatja meg, hogy megállapítja, hogy néhai ... örökhagyó és az alperes között 2007. május 30-án létrejött öröklési szerződés a peres felek viszonylatában érvénytelen.

Mellőzi a felperes elsőfokú perköltség fizetésére kötelezését, és a le nem rótt elsőfokú eljárási illeték állam általi viselésére vonatkozó rendelkezést.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 328.300,- (Háromszázhuszonnyolcezer-háromszáz) Ft elsőfokú, és 164.150,- (Egyszázhatvannégyezer-egyszázötven) Ft fellebbezési eljárási költséget.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 393.960,- (Háromszázkilencvenháromezer-kilencszázhatvan) Ft le nem rótt elsőfokú és 525.280,- (Ötszázhuszonötezer-kettőszáznyolcvan) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a peres felek a ...en, 2014. június 23-án elhunyt ... örökhagyó gyermekei.

Az örökhagyó ...en, 2007. május 30-án az alperessel öröklési szerződést kötött, melyben a ... Ingatlan I. szám alatti ingatlanból őt megillető 2/4-ed tulajdoni hányad, valamint a Ingatlan II. szám alatti ingatlanból őt megillető 90/212-ed tulajdoni hányad örökösévé az alperest nevezte meg a szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítése fejében.

Az alperes ugyanakkor a szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy az örökhagyó tartását élete végéig biztosítja, ennek keretében igénye szerint gondoskodik napi háromszori étkeztetéséről, ápolásáról, gyógykezeltetéséről, ruhaneműje mosásáról, javításáról, a lakásingatlan takarításáról, az arra vonatkozó közös költség és a jövőben esedékes épületszigetelés költségeinek megfizetéséről, a kert rendben tartásáról, s halála esetén az örökhagyó illő módon történő eltemettetéséről.

A szerződő felek rögzítették, hogy a szerződés tárgyát képező ingatlant az örökhagyó élete végéig jogosult használni, hasznosítani, és a szerződés tárgyát képező vagyonán kívül bármely ingó- és ingatlan vagyonával, valamint nyugdíjával szabadon rendelkezik.

Tartalmazza azt is, hogy az örökhagyó fizikai állapota a szerződéskötés időpontjában nem teszi szükségessé az előzőekben felsorolt valamennyi természetbeni gondoskodást, ápolást, gyógykezeltetést, így az azokra is kiterjedő kötelezettség az örökhagyó állapotától függően alakul a későbbiekben, illetőleg az örökös azokról az örökhagyó igénye szerint gondoskodik.

Az öröklési szerződést aláírta az örökhagyó, az alperes, tanúként ... az alperes házastársa, valamint ..., az okiratszerkesztő ügyvéd pedig a szerződést ellenjegyzéssel látta el.

... pszichiáter főorvos 2007. május 23-án az örökhagyó egészségi állapotáról szakértői véleményt adott ki, mely szerint az elvégzett vizsgálatok alapján az örökhagyónál demencia nem volt megállapítható.

Az örökhagyó házastársa 2005. május 10-én végintézkedés hátrahagyása nélkül halt el. Az őt érintő hagyatéki eljárás során a kizárólag örökhagyó nevén nyilvántartott ingatlanok ½ tulajdoni arányára a peres felek házastársi vagyonközösségi igényt jelentettek be, amit az örökhagyó elismert.

Házastársa halálát követően az örökhagyó ... élettársi kapcsolatot létesített, hozzá költözött és haláláig ott is lakott.

A felperes és az örökhagyó között az örökhagyó édesanyja halálát követően megromlott a kapcsolat, mert a felperes tudomást szerzett arról, hogy örökhagyó minden vagyonát élettársára akarta íratni.

2005. március 3-án az örökhagyónál koponya CT vizsgálatot végeztek, amelynek eredményeként megállapítást nyert, hogy kiterjedt fronto-temporalis túlsúlyú, közepes fokú agyi atrophia, törzsdúci lacunáris infarctusok mellett chronicus ishcaemiás állománykárosodás jelei voltak kimutathatók a fehérállományban.

Ezen túlmenően az örökhagyónak szív- és koszorúér elmeszesedési problémái is voltak, amely miatt állandó orvosi ellátásra, gyógykezelésre és gyógyszerekkel való ellátásra szorult, fizikális állapota azonban jó volt, segédeszköz nélkül tudott közlekedni, saját higiénés ellátását is biztosítani tudta, az említett agyi történés miatt azonban az otthonán kívül kíséretre szorult.

Egészségi állapotában 2010-től kezdődően állott be romlás, akkortól folyamatosan figyelemmel kellett őt kísérni, gondoskodni kellett a gyógyszerei beszedéséről, szükség esetén fürdetni kellett. Járásában bizonytalanná vált, a lakáson belül, vagy a teraszon való közlekedésében is segítségre szorult. Többször előfordult, hogy vizelet, illetve széklettartási problémái miatt higiénés ellátásra, segítségre szorult, magatehetetlen, ágyban fekvő beteg azonban nem volt, csupán a halálát megelőző kórházba szállítása előtti néhány napban feküdt otthon folyamatosan.

Az örökhagyó körüli, ellátásával, gondozásával kapcsolatos teendőket alapvetően élettársa látta el, aki 2011-2012. körül szerzett tudomást a felperestől arról, hogy az örökhagyó az alperessel öröklési szerződést kötött.

Az alperes az örökhagyó tényleges ápolásában, gondozásában nem vett részt, az étkezéséhez szükséges nyersanyagokat azonban igényének megfelelően alkalmanként biztosította számára, és az örökhagyó, illetve élettársa kérésére gondoskodott orvosi ellátásáról, mentőt hívott, illetve több alkalommal maga szállította az örökhagyót gépkocsijával egészségügyi intézménybe. Az örökhagyó egészségi állapotára figyelemmel élettársával próbált megállapodni abban, hogy az örökhagyót magához veszi, élettársa azonban ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is egy lakásban lakjanak. Erre tekintettel az alperes megkísérelt az örökhagyó ellátása érdekében számára gondozót keresni, és vállalta volna az ezzel kapcsolatos költségek viselését is, az örökhagyó élettársa azonban ezt a segítséget is elhárította. Az egészségi állapota romlását követően szerette volna az örökhagyót ...n szakorvossal kivizsgáltatni, az ehhez szükséges kórházi tartózkodást azonban az örökhagyó és élettársa sem fogadta el.